Szerver/Üzlet
sulaki - 2022-03-09
Kínában az élő közvetítéses vásárlás kevesebb mint öt év alatt jelentős értékesítési csatornává nőtte ki magát az e-kereskedelemben, majd a nyugati piacokat is gyorsan meghódította...
A Glami.hu online divatkereső legfrissebb iparági jelentése szerint a koronavírus-járvány példátlan növekedést és új trendek felfutását hozta a globális e-kereskedelemben. Ezek közül is kiemelkedik a livestream vásárlás, amely digitális platformokon elérhető videótartalmakat használ a termékek és szolgáltatások valós idejű reklámozására és értékesítésére.
A livestream vásárlás, vagy másnéven élő kereskedelem, Kínában kevesebb mint öt év leforgása alatt fejlődött az e-kereskedelem fontos értékesítési csatornájává. A piac értéke 2017 és 2020 között eltelt három évben több mint 280 százalékos összetett éves növekedési rátával (CAGR) nőtt, és 2020-ban elérte a 171 milliárd dollárt. A COVID-19 világjárvány tovább fokozta a növekedés sebességét, 2022-ben az eladások értéke a 423 milliárd dollárt is elérhetik[1].
Kína példáját követve a nyugati divat- és szépségipari márkák, kereskedők és piacterek is gyorsan elindították élő kereskedelmi projektjeiket és rendezvényeiket. Az Egyesült Államokban az élő vásárlási események a becslések szerint 2020-ban 5,6 milliárd dollár értékű forgalmat generáltak, és 2026-ra az e-kereskedelem akár 20%-át is kitehetik majd a szegmensből származó bevételek[2].
A livestream vásárlás legkorábbi alkalmazói jellemzően divatmárkák és szépségipari cégek voltak, amelyek hetente akár több bemutatót, workshopot, influenszerekkel folytatott beszélgetéseket közvetítenek. Az élő programok Észak-Amerikában és Európárában is népszerűek, 2020 augusztusában egy élő showműsort 14 millió néző követett, és két perc alatt 1300 kapucnis pulóver kelt el. Az élő közvetítés jellemzően Youtube-on, Facebookon és Instagramon történik, de egyre több vállalat használja a TikTok-ot is divatesemények élő közvetítésére.
A vállalatok jelentései szerint élőben közvetített vásárlási események során a konverziós arány akár tízszer magasabb lehet, mint a hagyományos e-kereskedelemben, a vásárlók sokkal kisebb valószínűséggel küldik vissza a termékeket, valamint hatékony megoldás lehet az innovatív vásárlási formákra nyitott fiatalok megszólítására.
Az élő vásárlási alkalmak során leggyakrabban bemutatott termékkategóriák 36 százalékos részesedéssel a ruházati és a divatcikkek, ezt követik 7-7 százalékkal a szépségápolási termékek és az élelmiszerek, a szórakoztató elektronikai cikkek (5 százalék) és a lakberendezési cikkek (4 százalék).
Az élő kereskedelem nem csak a márkáknak és kiskereskedőknek kínál új csatornát, de a digitális piacterek számára is óriási lehetőségeket jelent az értékteremtésre. Ennek megfelelően a tavalyi év legnagyobb e-kereskedelmi befektetései közül több is a videóvásárlási piacon történt: a 1,5 milliárd dollárra értékelt Whatnot videó aukciós platform 150 millió dolláros, a Ntwrk videós vásárlási oldal 50 millió dolláros tőkeinjekciót kapott, a Klarna pedig becslések szerint 160 millió dollárért vásárolta meg a Hero nevű platformot. Eközben a nagy technológiai szereplők, köztük az Instagram, a Tiktok, a Snapchat, a Facebook, a Pinterest, a Youtube és az Amazon is jelentős összegeket fektet videókereskedelemb
A livestream vásárlás, vagy másnéven élő kereskedelem, Kínában kevesebb mint öt év leforgása alatt fejlődött az e-kereskedelem fontos értékesítési csatornájává. A piac értéke 2017 és 2020 között eltelt három évben több mint 280 százalékos összetett éves növekedési rátával (CAGR) nőtt, és 2020-ban elérte a 171 milliárd dollárt. A COVID-19 világjárvány tovább fokozta a növekedés sebességét, 2022-ben az eladások értéke a 423 milliárd dollárt is elérhetik[1].
Kína példáját követve a nyugati divat- és szépségipari márkák, kereskedők és piacterek is gyorsan elindították élő kereskedelmi projektjeiket és rendezvényeiket. Az Egyesült Államokban az élő vásárlási események a becslések szerint 2020-ban 5,6 milliárd dollár értékű forgalmat generáltak, és 2026-ra az e-kereskedelem akár 20%-át is kitehetik majd a szegmensből származó bevételek[2].
A livestream vásárlás legkorábbi alkalmazói jellemzően divatmárkák és szépségipari cégek voltak, amelyek hetente akár több bemutatót, workshopot, influenszerekkel folytatott beszélgetéseket közvetítenek. Az élő programok Észak-Amerikában és Európárában is népszerűek, 2020 augusztusában egy élő showműsort 14 millió néző követett, és két perc alatt 1300 kapucnis pulóver kelt el. Az élő közvetítés jellemzően Youtube-on, Facebookon és Instagramon történik, de egyre több vállalat használja a TikTok-ot is divatesemények élő közvetítésére.
A vállalatok jelentései szerint élőben közvetített vásárlási események során a konverziós arány akár tízszer magasabb lehet, mint a hagyományos e-kereskedelemben, a vásárlók sokkal kisebb valószínűséggel küldik vissza a termékeket, valamint hatékony megoldás lehet az innovatív vásárlási formákra nyitott fiatalok megszólítására.
Az élő vásárlási alkalmak során leggyakrabban bemutatott termékkategóriák 36 százalékos részesedéssel a ruházati és a divatcikkek, ezt követik 7-7 százalékkal a szépségápolási termékek és az élelmiszerek, a szórakoztató elektronikai cikkek (5 százalék) és a lakberendezési cikkek (4 százalék).
Az élő kereskedelem nem csak a márkáknak és kiskereskedőknek kínál új csatornát, de a digitális piacterek számára is óriási lehetőségeket jelent az értékteremtésre. Ennek megfelelően a tavalyi év legnagyobb e-kereskedelmi befektetései közül több is a videóvásárlási piacon történt: a 1,5 milliárd dollárra értékelt Whatnot videó aukciós platform 150 millió dolláros, a Ntwrk videós vásárlási oldal 50 millió dolláros tőkeinjekciót kapott, a Klarna pedig becslések szerint 160 millió dollárért vásárolta meg a Hero nevű platformot. Eközben a nagy technológiai szereplők, köztük az Instagram, a Tiktok, a Snapchat, a Facebook, a Pinterest, a Youtube és az Amazon is jelentős összegeket fektet videókereskedelemb
