Taxikban, áruszállító járművekben és egyéb mobilitási megoldásokban debütálhatnak a Toyota-csoport fejlett önvezető rendszerei, árulta el újságíróknak a projekt első számú embere.

A Toyota Research Institute-Advanced Development (TRI-AD) idén nyáron létesített új cégközpontjában 2019. december 17-én kezdődött meg a teljes körű munka; Dr. James Kuffner vezérigazgató ennek apropóján beszélgetett az Automotive News szerkesztőjével. A nem egészen két évvel ezelőtt, 2018 márciusában 2,8 milliárd dolláros beruházással alapított szervezet küldetése, hogy világszínvonalú autonóm mobilitási és adatkezelési technológiák kifejlesztésével megvalósítsák a világ legbiztonságosabb autóját, közvetlen kapcsolatot teremtve a kutatási tevékenységek és a kereskedelmi hasznosítás között.

„A folyamatos és közvetlen emberi felügyeletet nem igénylő autonóm mobilitási technológiákat könnyebb taxik, illetve nem személyszállító járművek fedélzetén első körben bevezetni” – fejtette ki a világ legnagyobb robotikai szaktekintélyének számító James Kuffner, aki szerint távolabbi az a jövő, amikor a privát autóhasználók járműveiben is megjelenhetnek a 4-es szintű önvezető megoldások. „Jelenleg azon dolgozunk, hogy a mobilitási szolgáltatások piacán megvalósulhasson a 4-es szint.”

A 4-es szintű autonómia a jármű szinte teljes körű önállóságát jelenti: ezen a szinten a gépjárművek meghatározott közlekedési helyzetekben felügyelet nélkül haladhatnak. Meglehetősen távoli célról van szó: a Toyota még csak most készül bevezetni azt a 2-es szintű önvezető technológiát, amely folyamatos emberi felügyelet mellett képes autópályán önállóan közlekedni; a Toyota elképzelései szerint a teljes autonómia „pár évtizeden belül" valósulhat meg, ez némileg ellentmond az európai autógyártók célkitűzésének, ugyanakkor iparági szakértők szerint a Toyota 15-20 éves intervallumra vonatkozó becslése tűnik reálisnak.

A Toyota jelenleg különböző mobilitási megoldások – autómegosztó szolgáltatások, mobil értékesítési pontok vagy mozgó egészségügyi egységek – számára fejleszti önvezető megoldásait. Ezeknél a szolgáltatást nyújtó személy határozná meg, hogy mikor és hova haladjon a jármű, majd menet közben felügyelné annak haladását, anélkül, hogy közvetlenül beavatkozna a vezetésbe.

Számos autóipari szereplővel ellentétben a Toyota kifejezetten konzervatív és rendkívül elővigyázatos tempóban igyekszik eljutni végső autonóm mobilitási céljához. Az óvatos megközelítés helyességét több olyan, a közelmúltban bekövetkezett baleset vagy tragédia is igazolta, amelyben a gyártók vagy a felhasználók túlbecsülték technológiai felkészültségüket, és olyan feladatokat bíztak volna rá a technikára, amelynek megoldására az még nem állt készen.

Az autonóm mobilitással járó feladatok összetettségét, illetve a hatalmas felelősség mértékét felismerve a Toyota úgy véli, az autóiparban és a társterületeken tevékenykedő vállalatok szoros együttműködése hozhatja el a várt előrelépést az autonóm mobilitás terén. Ezt a szemléletet testesíti meg maga a TRI-AD is, amely a Toyota japán kutatás-fejlesztési tevékenységei és az észak-amerikai Szilícium-völgy szakértő vállalkozásai között épít hidat. A cég különleges központi irodájában japán és nyugati stílus szerint kialakított tárgyaló- és munkahelyeket egyaránt találunk, a bejárattól az épületbe vezető folyosó falát pedig ezer vállalat logójából készített kollázs díszíti, emlékeztetve az itt dolgozókat az együttműködés fontosságára.