Szerver/Üzlet
sulaki - 2017-07-05
A magyar és közép-kelet-európai piacok közös jellemzője a fragmentáltság
Amekkora akadály a magyar piac kis mérete, a nyelvi korlátok, a kulturális különbözőség a hagyományos kereskedelemben, éppen akkora lehetőség az e-kereskedők számára. A közép-kelet-európai piacok növekedéssel kecsegtetnek. Tudatos országnyitásokkal tíz-hússzoros piacok válnak elérhetővé. De nem mindig marad így.
Közép-kelet-európai burok
A magyar és közép-kelet-európai piacok közös jellemzője a fragmentáltság, azaz az eltérő nyelvű és kultúrájú, széttagolt, kis méretű piacok. Emiatt a széttagoltság miatt ezeken a piacokon nehéz terjeszkedni, mert minden országban szinte elölről kell kezdeni az építkezést. Éppen ezért Magyarország és Közép-Kelet-Európa (még) nem túl csábító a nagy online kereskedők számára, a régió fragmentáltsága egyelőre a helyi vállalatoknak dolgozik.
Ugyanis „a sok, viszonylag kicsi, egzotikus nyelveket beszélő piac a nagy nemzetközi játékosok számára még nem elég vonzó, így a helyismerettel bíró kisebb cégek egy-két lépéssel a globális óriások elé kerülhetnek” - mondta Dunder Krisztián online üzletfejlesztési szakértő, a Growww Digital ügyvezetője.
Hozzátette: A hazai cégek további előnye, hogy a környező országok többségében találni magyar és helyi nyelven is beszélő munkavállalókat, akik segíthetnek az ügyfélszolgálat és a marketingtevékenység beindításában. A szomszédos országok így tesztpiacnak is kitűnőek.
Egymillárdos küszöb
Az Európai Unió országaiban a logisztikai, számviteli, szerződéskötési keretek már kiépültek. Dunder Krisztián szerint a valódi kihívást a kiszolgálás minőségének biztosítása és a helyi piacokon alkalmazott marketing jelenti.
A hozzávetőleg egymilliárd forintos bevételi határt elérő vagy megközelítő, alulról építkező e-kereskedelmi vállalkozások többsége már legalább fél évtizede a piacon van, beszállítóikkal bizalmi viszonyt ápol, és a növekedés kihívásaival is szembesült korábban, így nehéz meglepetés elé állítani. A technológiai felkészültségük, a marketingismeretük és a know-how is adott ahhoz, hogy kiterjesszék működésüket az ország határain túlra. Dunder Krisztián becslése szerint legalább száz erre kész e-kereskedelmi vállalkozás lehet Magyarországon, akik közül alig néhány lépett külföldi piacokra.
Nyugaton csak óvatosan!
A közelebbi régión túl érdemes lehet Nyugat-Európa irányába is terjeszkedni, ott azonban a szakértő fokozott óvatosságot javasol. Érdemes észben tartani, hogy míg Magyarországon 6.000 webshop működik, addig Csehországban 36.000, Németországban 55.000, az Egyesült Királyságban pedig 100.000+ vállalkozás verseng az online vásárlók kegyeiért. Ráadásul a hirdetési költségek is jelentősebbek: a több szereplő és a magasabb vásárlóerő a német és osztrák piacon például a hazainál 4-5-ször magasabb vevőszerzési költségeket eredményezhet – figyelmeztet a szakértő.
Ahhoz, hogy a termékünk a külpiacon versenyképes legyen, vagy kedvezőbb árakat, vagy egyéb előnyt kell tudnunk nyújtani. Lehetünk gyorsabbak a szállításban, rugalmasabbak a kiszolgálásban, vagy épp kínálhatunk olyan árucikket, ami helyben kereskedelmi korlátozás alá esik. „Általános érvényű javaslat, hogy az új piacokon a könnyű terméktől a nehéz felé kell haladni, minden értelemben – legyen az súly, romlandóság, értékesíthetőség vagy tárolhatóság” – tanácsolja Dunder Krisztián.
Az e-kereskedelem a lehetőségek „földje”
A magyar e-kereskedelmi piac 427 milliárd forint, míg az európai 530 milliárd euró az Ecommerce Europe adatai alapján. Így nem meglepő, hogy sikeres hazai cégek – az elektronikai cikkek, állateledelek, kontaktlencsék vagy akár a használt ruhák piacán – sikeresen terjeszkednek külföldön. A külföldi piacok robbanásszerű növekedést eredményezhetnek, hiszen a hazai piac tíz-hússzorosára lépünk. A Growww Digital praxisában előforduló extrém, akár 1000 százalékos növekedések is mind külföldi piacnyitásokhoz kapcsolódnak.
Azonban az erre érett cégeknek érdemes minél előbb meglépni a külföldi piacnyitást, mert a kedvező viszonyok nem tartanak örökké. Egyre több régiós szereplő jelenik meg – elsősorban az FMCG vagy a divat piacán – de ha valaki képes az ügyfélszolgálati és marketingkérdések hatékony megoldására, az még mindig többéves versenyelőnyre tehet szert a nagy szereplőkkel szemben.
Közép-kelet-európai burok
A magyar és közép-kelet-európai piacok közös jellemzője a fragmentáltság, azaz az eltérő nyelvű és kultúrájú, széttagolt, kis méretű piacok. Emiatt a széttagoltság miatt ezeken a piacokon nehéz terjeszkedni, mert minden országban szinte elölről kell kezdeni az építkezést. Éppen ezért Magyarország és Közép-Kelet-Európa (még) nem túl csábító a nagy online kereskedők számára, a régió fragmentáltsága egyelőre a helyi vállalatoknak dolgozik.
Ugyanis „a sok, viszonylag kicsi, egzotikus nyelveket beszélő piac a nagy nemzetközi játékosok számára még nem elég vonzó, így a helyismerettel bíró kisebb cégek egy-két lépéssel a globális óriások elé kerülhetnek” - mondta Dunder Krisztián online üzletfejlesztési szakértő, a Growww Digital ügyvezetője.
Hozzátette: A hazai cégek további előnye, hogy a környező országok többségében találni magyar és helyi nyelven is beszélő munkavállalókat, akik segíthetnek az ügyfélszolgálat és a marketingtevékenység beindításában. A szomszédos országok így tesztpiacnak is kitűnőek.
Egymillárdos küszöb
Az Európai Unió országaiban a logisztikai, számviteli, szerződéskötési keretek már kiépültek. Dunder Krisztián szerint a valódi kihívást a kiszolgálás minőségének biztosítása és a helyi piacokon alkalmazott marketing jelenti.
A hozzávetőleg egymilliárd forintos bevételi határt elérő vagy megközelítő, alulról építkező e-kereskedelmi vállalkozások többsége már legalább fél évtizede a piacon van, beszállítóikkal bizalmi viszonyt ápol, és a növekedés kihívásaival is szembesült korábban, így nehéz meglepetés elé állítani. A technológiai felkészültségük, a marketingismeretük és a know-how is adott ahhoz, hogy kiterjesszék működésüket az ország határain túlra. Dunder Krisztián becslése szerint legalább száz erre kész e-kereskedelmi vállalkozás lehet Magyarországon, akik közül alig néhány lépett külföldi piacokra.
Nyugaton csak óvatosan!
A közelebbi régión túl érdemes lehet Nyugat-Európa irányába is terjeszkedni, ott azonban a szakértő fokozott óvatosságot javasol. Érdemes észben tartani, hogy míg Magyarországon 6.000 webshop működik, addig Csehországban 36.000, Németországban 55.000, az Egyesült Királyságban pedig 100.000+ vállalkozás verseng az online vásárlók kegyeiért. Ráadásul a hirdetési költségek is jelentősebbek: a több szereplő és a magasabb vásárlóerő a német és osztrák piacon például a hazainál 4-5-ször magasabb vevőszerzési költségeket eredményezhet – figyelmeztet a szakértő.
Ahhoz, hogy a termékünk a külpiacon versenyképes legyen, vagy kedvezőbb árakat, vagy egyéb előnyt kell tudnunk nyújtani. Lehetünk gyorsabbak a szállításban, rugalmasabbak a kiszolgálásban, vagy épp kínálhatunk olyan árucikket, ami helyben kereskedelmi korlátozás alá esik. „Általános érvényű javaslat, hogy az új piacokon a könnyű terméktől a nehéz felé kell haladni, minden értelemben – legyen az súly, romlandóság, értékesíthetőség vagy tárolhatóság” – tanácsolja Dunder Krisztián.
Az e-kereskedelem a lehetőségek „földje”
A magyar e-kereskedelmi piac 427 milliárd forint, míg az európai 530 milliárd euró az Ecommerce Europe adatai alapján. Így nem meglepő, hogy sikeres hazai cégek – az elektronikai cikkek, állateledelek, kontaktlencsék vagy akár a használt ruhák piacán – sikeresen terjeszkednek külföldön. A külföldi piacok robbanásszerű növekedést eredményezhetnek, hiszen a hazai piac tíz-hússzorosára lépünk. A Growww Digital praxisában előforduló extrém, akár 1000 százalékos növekedések is mind külföldi piacnyitásokhoz kapcsolódnak.
Azonban az erre érett cégeknek érdemes minél előbb meglépni a külföldi piacnyitást, mert a kedvező viszonyok nem tartanak örökké. Egyre több régiós szereplő jelenik meg – elsősorban az FMCG vagy a divat piacán – de ha valaki képes az ügyfélszolgálati és marketingkérdések hatékony megoldására, az még mindig többéves versenyelőnyre tehet szert a nagy szereplőkkel szemben.
