A Balabit, hazánk egyik legjelentősebb IT security szoftverfejlesztő cége, annak idején a Life Long Learning jegyében indította útjára az Open Academy elnevezésű rendezvényt, amelyet első sorban a lelkes, tanulni vágyó informatikus kollégák szakmai találkozójának szánt. A nyitott akadémia különlegessége, hogy a magas szintű szakmaiság mellett az előadók olyan fontos emberi kérdéseket is érintenek, mint például a „Hogyan lesz az emberek közösségéből csapat?”

Június 15-én, a BME Q épületében megtartott konferencián nagy hangsúlyt fektettek a biztonságra, mint a szoftverfejlesztés egyik legkritikusabb kérdésére.

Rostás Balázs, az Avatao szoftvermérnöke nemcsak szakemberként, hanem a hacker versenyek gyakori résztvevőjeként is azt tapasztalja, a biztonság gyakran áldozatául esik az iparág által megkövetelt gyorsaságnak. Az egyensúly megbillen, és a funkcionalitás sokkal nagyobb szerepet kap, mint az, hogy az általunk gyártott kód minél kevésbé legyen sérülékeny. Amellett, hogy egyre több nem biztonságos kód születik, nagy problémát jelent, hogy egyre többen szeretnék is ezt kihasználni. Fontos, hogy a biztonság a szoftverfejlesztés teljes életciklusának része legyen, mert egy későn felfedezett hiba óriási energia- és költségráfordítással oldható csak meg. Az Avataónál egy olyan online oktatóplatform készítésén dolgozik, amelynek célja, hogy lehetőséget teremtsen a szoftverfejlesztők számára, hogy egyszerűen szerezhessenek gyakorlatias tudást az IT biztonság izgalmas területén.

Kovács Zsombor betörési tesztelőként már több kalandos szituációba is belekeveredett, jelenleg az MRG Effitasnál dolgozik malware-kutatóként. A mobil appokat érintő biztonsági kérdésekről tartott előadásában Rostás Balázséhoz hasonló törekvéseket fogalmazott meg. Véleménye szerint egy app életciklusa ott kezdődik, amikor meghatározzuk a vele szemben támasztott biztonsági követelményeket. Az applikációk azért is jelentenek nagy kihívást a fejlesztők számára, mert olyan eszközökön használjuk őket, amelyek könnyen ellophatóak, gyakran kerülnek veszélyes networking környezetbe, és sokszor maguk a készülékek sem teljes mértékben megbízhatóak. Az alkalmazásfejlesztés általa meghatározott első három alapszabálya egy és ugyanaz: don’t trust the OS!

Pálma Dániel,a Synetiq szoftvermérnökeaz adatfeldolgozó rendszerek bonyolultságát kezelő Luigi Framework működéséről és előnyeiről mesélt a közönségnek. Munkája során elsősorban neuro marketinggel foglalkozik, tehát az emberek különböző audiovizuális hatásokra adott érzelmi reakcióit méri. Az általa használt Luigi-rendszer – amelyet eredetileg a Spotify fejlesztett belső használatra – azért jelent óriási előrelépést, mert a komplex folyamatokban a párhuzamosan futó feladatok mindegyikénél képes az állapotellenőrzésre.

A felhő megjelenésével azonos jelentőségű kontenarizáció témájával Kókai Péter, a Nokia szoftverfejlesztője foglalkozott. A kontenarizáció ugyanis nemcsak alkalmazásaink becsomagolására és futtatására alkalmas, hanem fejlesztői környezetként is kiválóan használható, legyen szó egyszemélyes, vagy több száz fős projektről.

A virtuális valóság fejlődéstörténetébe Nagyfi Richárd, a Kitchen Budapest Open Innovation Lab kutató-fejlesztő szakemberének segítségével nyertünk betekintést, aki a különböző múltbéli kísérletek mellett a jelen fejlesztési problémáiról és a best practice-ekről is izgalmas körképet mutatott. A fejlesztők számára az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy miközben maximalizálják az élményt, minimalizálják a felhasználók számára rosszullétet okozó hatásokat. A motion sickness lényege, hogy nem azt látjuk, amit érzünk, és emiatt émelyegni kezdünk. Problémát jelent a gyorsulás, a létrára mászás és az olvasás kérdése is – hogy csak néhányat említsünk az egyelőre megoldásra váró problémák közül. Mindamellett, hogy a köztudatban a -re mint a videó játékok legnagyobb élményt kínáló platformjára gondolnak, számtalan, a társadalom számára hasznos feladatot lát el. A katonaságnál már évek óta használják a poszttraumás stressz kezelésére, illetve az irracionális félelmek feloldására. A -nek van egy nagyon fontos tulajdonsága: képes empátiát, vagy akár bűntudatot kelteni az emberekben. Bizonyos érzelmeket nem tudunk külső szemlélőként átélni, csak ha a szereplő bőrébe bújunk, és magunk cselekszünk helyette. Néhány fejlesztő ennek okán olyan kritikus témákat emelt át az emberek számára átélhető VR valóságba, mint például a migráció, vagy az ember küzdelme egy gyógyíthatatlan betegséggel szemben.

Rónai Miklós Aurél több mint 10 éve dolgozik szoftverfejlesztési menedzserként, komoly elméleti és gyakorlati háttérrel a jövőálló csapatirányítás működését illetően. Fő kutatási területe a szervezetfejlesztés, a toborzás, és a megfelelő munkavállalók megtartásának technikái. Munkájával elősegíti a folyamatok szakmai elindítását, implementálja a megfelelő gondolkodásmódot, és felügyeli, hogy a cég időben és megfelelő minőségben szállítson.  Előadásának témája, természetesen a jövőálló IT mérnökök és vállalatok voltak, amelyek már nem elégedhetnek meg egyetlen „szuperhőssel”, aki irányt mutat a dolgozók számára, hanem olyan alkalmazottakra van szükség, akik képesek folyamatosan fejlődni, állandóan kísérletezni, új ötletekkel előállni, és ezzel együtt felelősséget vállalnak a cég mindennapi működésében. Egy „future proof” IT-s esetében elengedhetetlen a technikai és termékfejlesztési szaktudás, az ún. „soft skill”-ek és a „life long learning”-re való hajlandóság. Véleménye szerint jó csapatot építeni ugyanúgy egy szakma, mint IT-snek lenni. Hogy jó-e egy csapat, számokkal nem mérhető, mindig olyan hétköznapi emberi aspektusokra kell hagyatkozni, mint például a közös programok hangulata, vagy az együttműködés zökkenőmentessége.

Nagy Viktor, a Balabit Product Owner-e, egyben a Fontanus Akadémia tagja a csapatépítés és a csapatban való munka összefüggéseit vizsgálta. Az előadás arra hívta fel a figyelmet, hogy a csapatmunka minden esetben emberek közt zajlik, ennek megfelelően a csapat építéséből sem felejthető el az ember. Rendkívül személyes előadása során szó esett arról, hogy mit tekintünk csapatnak, az milyen közös tulajdonságok és célok mentén szerveződhet, és milyen tulajdonságok elengedhetetlenek egy csapat sikeres építéséhez. Előadása alapján egy jó csapat építésének alapvető elemei a tisztelet, az alázat és a kitartó munka. Ezek eredményezik a kutatások által ma elfogadott alapvető csapatépítő erőket, a "psichologycal safety"-t és az empátiát.

Az előadásokról készült videók elérhetőek a Balabit Facebook oldalán:

https://www.facebook.com/pg/openacademy/videos/?ref=page_internal