Szerver/Üzlet
sulaki - 2017-06-28
A nagyvállalatok magasan képzett dolgozóinak 56 százaléka még az EU-ból való kilépés előtt elhagyná az Egyesült Királyságot
A nagyvállalatok magasan képzett dolgozóinak 56 százaléka még az EU-ból való kilépés előtt elhagyná az Egyesült Királyságot – derül ki a Baker McKenzie 250, diplomás, az Egyesült Királyságban dolgozó, de azon kívüli uniós állampolgár munkavállaló megkérdezésén alapuló kutatásából. Az agyelszívás különösen érzékenyen érintheti az egészségügyi, technológiai, telekommunikációs és pénzügyi szolgáltatási iparágat, illetve a médiát.
A FTSE 250 legnagyobb vállalatai által foglalkoztatott diplomás munkavállalók több mint fele még azelőtt távozna az Egyesült Királyságból, hogy kiderülne a Brexit tárgyalások pontos kimenetele, és az ország kilépne az Európai Unióból. A Baker McKenzie felmérése szerint, az EU-tagságról döntő népszavazás óta a megkérdezett – nem brit – munkavállalók 70 százaléka érzi a vele szembeni diszkrimináció erősödését, 38 százalékuk pedig kifejezetten védtelennek érzi magát a jelenséggel szemben. A válaszadók több mint negyede érzi bizonytalannak meglévő munkahelyét, többségük a diszkriminatív foglalkoztatási gyakorlatot tartja a legnagyobb kockázatnak. Az uniós kilépés kapcsán a megkérdezettek közel fele tart a munkaerő szabad mozgása – Brexit miatti – megszűnésének hatásaitól.
„A megkülönböztetés az egyik legfőbb oka annak, hogy az EU-s munkavállalók el akarják hagyni az Egyesült Királyságot. A munkaadóknak érdemes nagyobb hangsúlyt helyezniük antidiszkriminációs irányelveik betartására, különösen a munkavállalók toborzása során, valamint segíteniük kellene a dolgozókat a Brexittel kapcsolatos kérdések megválaszolásában” – mondta el Stephen Ratcliffe a Baker McKenzie partnere.
A kutatás rávilágít az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése miatt kialakuló szakemberhiány várható mértékére a brit munkaerőpiacon, amely folyamat kulcsfontosságú szektorokat is érint majd. A munkavállalók tömeges távozása különösen súlyosan érintheti az egészségügyet, ahol a megkérdezett nem britek 84 százaléka tervez költözést, míg a technológia, a média és a telekommunikáció területén 64 százalék, a pénzügyi szolgáltatásokban pedig a dolgozók 43 százaléka fontolgat távozást a szigetországból.
„A Brexit kedvező hatással lesz az Egyesült Királyságon kívüli piacokra, különösen az európai üzleti központok számára. A folyamat már jól láthatóan elkezdődött, amikor a pénzügyi világ meghatározó szereplői jelentették be működésük átcsoportosítását Frankfurtba vagy épp Dublinba, és ez a folyamat csak tovább erősödik majd a tárgyalások lezárásáig. A maradó vállalatok számára kulcskérdés a tehetséggondozás, a tehetségek ösztönzése, különben jelentős munkaerőhiánnyal kell szembenézniük a közeljövőben. A helyzetet ráadásul tovább súlyosbíthatja a Brexit-tárgyalások elhúzódása” – mondta el dr. Fehérváry Ákos ügyvéd, a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda partnere.
A kutatás szerint ugyanakkor a megkérdezett – nem brit – uniós dolgozók több mint fele egyelőre nem kapott semmilyen, Brexittel kapcsolatos támogatást vagy tájékoztatást brit munkáltatójától – 48 százalékuk egyáltalán nem rendelkezik információval arról, hogy a Brexit milyen hatással lehet a nyugdíjára és társadalombiztosítási státuszára. A válaszadók 42 százaléka tett már lépéseket a tavaly júniusi EU-referendum óta bevándorlási státusza megváltoztatásáért, további 40 százalékuk pedig ugyanezt tervezi a közeljövőben.
A FTSE 250 legnagyobb vállalatai által foglalkoztatott diplomás munkavállalók több mint fele még azelőtt távozna az Egyesült Királyságból, hogy kiderülne a Brexit tárgyalások pontos kimenetele, és az ország kilépne az Európai Unióból. A Baker McKenzie felmérése szerint, az EU-tagságról döntő népszavazás óta a megkérdezett – nem brit – munkavállalók 70 százaléka érzi a vele szembeni diszkrimináció erősödését, 38 százalékuk pedig kifejezetten védtelennek érzi magát a jelenséggel szemben. A válaszadók több mint negyede érzi bizonytalannak meglévő munkahelyét, többségük a diszkriminatív foglalkoztatási gyakorlatot tartja a legnagyobb kockázatnak. Az uniós kilépés kapcsán a megkérdezettek közel fele tart a munkaerő szabad mozgása – Brexit miatti – megszűnésének hatásaitól.
„A megkülönböztetés az egyik legfőbb oka annak, hogy az EU-s munkavállalók el akarják hagyni az Egyesült Királyságot. A munkaadóknak érdemes nagyobb hangsúlyt helyezniük antidiszkriminációs irányelveik betartására, különösen a munkavállalók toborzása során, valamint segíteniük kellene a dolgozókat a Brexittel kapcsolatos kérdések megválaszolásában” – mondta el Stephen Ratcliffe a Baker McKenzie partnere.
A kutatás rávilágít az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése miatt kialakuló szakemberhiány várható mértékére a brit munkaerőpiacon, amely folyamat kulcsfontosságú szektorokat is érint majd. A munkavállalók tömeges távozása különösen súlyosan érintheti az egészségügyet, ahol a megkérdezett nem britek 84 százaléka tervez költözést, míg a technológia, a média és a telekommunikáció területén 64 százalék, a pénzügyi szolgáltatásokban pedig a dolgozók 43 százaléka fontolgat távozást a szigetországból.
„A Brexit kedvező hatással lesz az Egyesült Királyságon kívüli piacokra, különösen az európai üzleti központok számára. A folyamat már jól láthatóan elkezdődött, amikor a pénzügyi világ meghatározó szereplői jelentették be működésük átcsoportosítását Frankfurtba vagy épp Dublinba, és ez a folyamat csak tovább erősödik majd a tárgyalások lezárásáig. A maradó vállalatok számára kulcskérdés a tehetséggondozás, a tehetségek ösztönzése, különben jelentős munkaerőhiánnyal kell szembenézniük a közeljövőben. A helyzetet ráadásul tovább súlyosbíthatja a Brexit-tárgyalások elhúzódása” – mondta el dr. Fehérváry Ákos ügyvéd, a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda partnere.
A kutatás szerint ugyanakkor a megkérdezett – nem brit – uniós dolgozók több mint fele egyelőre nem kapott semmilyen, Brexittel kapcsolatos támogatást vagy tájékoztatást brit munkáltatójától – 48 százalékuk egyáltalán nem rendelkezik információval arról, hogy a Brexit milyen hatással lehet a nyugdíjára és társadalombiztosítási státuszára. A válaszadók 42 százaléka tett már lépéseket a tavaly júniusi EU-referendum óta bevándorlási státusza megváltoztatásáért, további 40 százalékuk pedig ugyanezt tervezi a közeljövőben.
