Tudatosan csupán 28%-unk kapcsolja be a televíziót, a fiatal generáció életében már az okostelefon, a és a laptop jelenti a médiafogyasztás központját – derült ki a Jófogás és a GKI több mint 10 ezer aktív internetezőt bevonó kutatásából. A legtöbb audiovizuális tartalmat még mindig otthon fogyasztjuk, de a korábban tévézésre fordított idő egyre inkább tolódik az irányába.

Hogy állunk az infokommunikációs eszközökkel?
Generációk szerint előre haladva a háztartásokban egyre alacsonyabb számban találkozunk televíziókészülékkel (78%), és bár az okostelefon (80%) után ez a második leggyakrabban előforduló infokommunikációs eszköz, a jellemzően még mindig szüleivel élő Z generáció életében már közel sem játszik olyan fontos szerepet. Esetükben ugyanis az okostelefon (31%), a PC (26%) és a laptop (27%) jelenti a médiafogyasztás központját. A laptop egyébként az Y generáció esetében is központi helyet foglal el, hiszen 1/3-uk tartalomfogyasztása terelődik erre az eszközre.

‒ Az apróhirdetési piacon az új és a használt TV készülékekre, laptopokra és okostelefonokra egyaránt nagy a kereslet. Egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik azonban az olyan jellemzően Z generációs eszközök után, mint a hangszóró, amellyel a fiatalok 43%-a rendelkezik és a játékkonzol, amely a kutatás eredményei szerint a 2000 után születettek 30%-a birtokol. Ez utóbbi egyébként jól mutatja a trendváltást is, miszerint a fiatalok már kifejezetten játékra dedikált eszközöket preferálnak, a -t ilyen szempontból is egyre inkább mellőzik – elemezte Palocsay Géza, a Jófogás ügyvezetője.
Generációs különbségek nélkül elmondható, hogy a megkérdezettek többsége a világhálón szeret böngészni, legyen szó olvasnivalóról, zenéről vagy éppen filmekről, esetleg műsorokról.


Mi lesz a tévével?
Bár a tévézés a megkérdezettek 55%-ánál még mindig döntően az esti kikapcsolódás része, konkrét műsor miatt már csak 28%-unk kapcsolja be készülékét. A műsorválasztás gyakran ad-hoc módon, kapcsolgatással dől el, a legtöbben filmeket, ismeretterjesztő-, hír- és riportműsorokat, sorozatokat, sport és főzős műsorokat néznek. A Z generáció mintegy negyedének van olyan kedvenc műsora, amit a tévében nem is adnak, így valamelyik online felületen követi akár heti rendszerességgel. A tévézők 65%-a jellemzően kiegészítő tevékenységként, csak a háttérben járatja a készüléket, a legkevesebb időt pedig az Y és X generáció szánja erre a tevékenységre.

Honnan tájékozódunk?
A hír- és riportműsorok népszerűsége generációnként jelentősen eltérő, de a legtöbb korcsoport szívesebben nézi meg a híreket, minthogy elolvassa őket. Kivétel ez alól az Y generáció, amelynek tagjai épp olyan készséggel olvasnak, mint néznek híreket. A tévés híradók népszerűsége a kor előre haladtával nő: míg a Z generációnak csupán 55%-a, addig a Babyboomerek közül szinte mindenki nézi. Egyre jellemzőbb ugyanakkor, hogy az aktuális hírekről szívesen tájékozódunk online is – 30%-unk ezt ráadásul tudatosan, bizonyos oldalak végig látogatásával teszi, de a gyűjtőoldalakon és közösségi oldalakon való keresgélést is 25-25%-ban preferáljuk. A Z generáció 44%-a az online hírek keresgélésekor elsősorban a közösségi oldalakra támaszkodik, és teszi ezt az Y generáció 1/3-a is.

A Z-ket képernyő elé ültetni leginkább sorozatokkal és filmekkel lehet, de a tehetségkutató- és showműsoroknak is ők lehetnek az elsődleges célközönségei. Rájuk jellemző egyébként leginkább a műsorvisszanézés tevékenységes is.
 


A kutatás eredményeiből kivehető, hogy a tartalomfogyasztás egyre mobilabbá válik, a fiatalok körében a zene/rádió hallgatás például kifejezetten a napi rutin, így például az utazás és a munka része. Éppen ezért a mobiltelefon és mobilinternet előfizetések is beépültek a mindennapjainkba, ám azok keretével a legtöbben nem tudnak megfelelően gazdálkodni.