Autó
sulaki - 2017-05-24
Az együttműködési megállapodást aláíró vállalatok tisztában vannak azokkal a nehézségekkel, amelyeket e korai fázisban jelent a hidrogéntöltő hálózat kiépítése
Nem kevesebb, mint 11 vezető piaci szereplő összefogásával jön létre az új közös vállalat, amely támogatja a Japánban stratégiai pontokon létesített hidrogén töltőállomások építését, szélesebb vásárlói kör számára téve elérhetővé a teljesen zöld, zéró károsanyag kibocsátást jelentő hidrogén üzemanyagcellás autózást.
A hidrogén üzemanyagcellás technológia előszobájának tekintett hibrid hajtást kifejlesztő, és az arra alapuló hidrogén üzemanyagcellás hajtás fejlesztésében is úttörőnek számító Toyota, és olyan további meghatározó piaci szereplők, mint a Nissan, a Honda, a JXTG Nippon Oil & Energy, az Idemitsu Kosan, az Iwatani, a Tokyo Gas, a Toho Gas, az Air Liquide Japan, a Toyota Tsusho és a Japán Fejlesztési Bank megállapodtak arról, hogy a jövőben közösen dolgoznak az üzemanyagcellás járműveket (FCV-k) kiszolgáló hidrogén töltőállomások tömeges kiépítésén. Az együttműködés célja, hogy még az FCV-k forgalmazásának jelenlegi, kezdeti stádiumában felgyorsítsák a töltőállomás-hálózat kiépülését egész Japánban. Az alapötletet a japán kormány 2016. március 22-én aktualizált "A hidrogén és az üzemanyagcellás közlekedés stratégiai térképe" című kiadványa adta, amely összesen 160 hidrogéntöltő állomással és 40.000 FCV-vel számol a 2020-as évre, ami drasztikus előrelépést jelent mindössze néhány év alatt. Az új együttműködés így valódi áttörést jelenthet és megnyithatja az utat leginkább környezetbarát, melléktermékként csupán tiszta vizet kibocsátó hidrogénhajtás, és az arra épülő hidrogén alapú társadalom előtt.
Az együttműködési megállapodást aláíró vállalatok tisztában vannak azokkal a nehézségekkel, amelyeket e korai fázisban jelent a hidrogéntöltő hálózat kiépítése, ám meggyőződésük, hogy ha egyesítik erősségeiket, és minden tagvállalat teljesíti a rá eső feladatokat, akkor felélénkülhet az FCV-k iránti érdeklődés, és egyre népszerűbbé válhatnak a hidrogénhajtású autók.
A közös cél érdekében a 11 vállalat még idén, 2017-ben egy közös vállalatot alapít. Az új szervezet céljai között szerepel a töltőállomások folyamatos építése és üzemeltetésük támogatása, valamint az FCV-k felhasználói körének kiszélesítése és a hidrogén-kereskedelem nyereséges üzletté formálása a költségek csökkentésével, az ide vonatkozó jogszabályok aktualizálásával és a hidrogén-alapú technológiák hatékonyabbá formálásával, hiszen mindez hozzájárulhat a japán hidrogén-alapú társadalom kialakulásához. A Toyota egyébiránt már most több országban kínál hidrogén üzemanyagcellás személyautót Mirai néven, míg Japánban már üzemelnek a vállalat hidrogén üzemanyagcellás buszai Tokió tömegközlekedésében és hidrogén üzemanyagcellás targoncái az autógyártó Motomachi üzemében, Amerikában pedig gyorsulási teszten utasította maga mögé dízel vetélytársát a Toyota hidrogén üzemanyagcellás kamionja.
A 11 vállalat más cégek számára is lehetővé teszi majd az együttműködést, és igyekszik minél több információt megosztani a témáról. Az egyes vállalatok feladatai profiljuk szerint oszlanak meg, az energetikai és infrastruktúrafejlesztő vállalatok a hidrogéntöltő állomások építéséért és üzemeltetéséért, az autógyártók az FCV-k elterjesztése és a töltőállomások működésének támogatásáért, míg a pénzügyi szolgáltatók projekt finanszírozásának támogatásáért felelnek majd.
„Nem lehet eléggé hangsúlyozni a megállapodás jelentőségét, hiszen ennek révén kezdetét veheti a leginkább környezetbarát, valóban zéró károsanyag-kibocsátású hidrogén üzemanyagcellás technológia széleskörű elterjedése, először Japánban, majd a világ többi részén.” – véli Varga Zsombor, a Toyota és Lexus márkák magyarországi kommunikációjáért felelős vezetője.
„Amikor a Toyota 20 évvel ezelőtt világhódító útjára indította az elektromos és benzin hajtást kombináló hibrid technológiát, sokan szkeptikusan fogadták azt, az első évben alig 300 hibrid autó talált gazdára, az első 1 millió darabhoz még 10 év kellett, az utolsó 1 millió viszont már kevesebb, mint egy év alatt kelt el, ma pedig már összesen több, mint 10,5 millió hibrid eladásánál tartunk. Mindeközben a világ szinte valamennyi meghatározó autógyártójának kínálatában szerepelnek és egyre hangsúlyosabb szerepet töltenek be a – gyakran a Toyota által rendelkezésre bocsátott technológián alapuló - hibrid modellek, amelyek hódítanak a magán- és flottavásárlók körében egyaránt. Hasonló helyzetben van ma a hidrogén üzemanyagcellás technológia: ma még csupán évi néhány száz darabos piaca van ezeknek a járműveknek, többnyire úttörő, környezettudatos vállalatok választják flottautónak, de amint látjuk alig három év múlva már csak Japánban 40.000 darabbal számolnak, onnan pedig exponenciális növekedés várható, és vélhetően a hibrid technológiánál is kevesebb időre lesz szüksége a világszintű széleskörű elterjedéséhez.” – avat be a szakember.
Varga Zsombor arra is rámutat, hogy a hidrogén üzemanyagcellás autókat kiszolgáló infrastruktúra és kúthálózat kialakítása jóval egyszerűbb feladat (a megfelelő átalakításokkal akár a mai kúthálózat is alkalmassá tehető erre) mint az elektromos autók tömeges kiszolgálására alkalmas töltőhálózat kialakítása, nem beszélve arról, hogy míg az elektromos autók töltése gyakran még gyorstöltővel is órákat vesz igénybe, addig a hidrogén üzemanyagcellás autók a hagyományos autókhoz hasonlóan néhány perc alatt feltölthetőek, és szemben az elektromos autókkal hatótávjuk is a hagyományos meghajtású autókhoz fogható. Mindennek fényében valóban áttörést hozhat a mostani megállapodás, különösen ha a példát Európában és Észak-Amerikában, Dél-Amerikában és Kínában is követik majd.
A hidrogén üzemanyagcellás technológia előszobájának tekintett hibrid hajtást kifejlesztő, és az arra alapuló hidrogén üzemanyagcellás hajtás fejlesztésében is úttörőnek számító Toyota, és olyan további meghatározó piaci szereplők, mint a Nissan, a Honda, a JXTG Nippon Oil & Energy, az Idemitsu Kosan, az Iwatani, a Tokyo Gas, a Toho Gas, az Air Liquide Japan, a Toyota Tsusho és a Japán Fejlesztési Bank megállapodtak arról, hogy a jövőben közösen dolgoznak az üzemanyagcellás járműveket (FCV-k) kiszolgáló hidrogén töltőállomások tömeges kiépítésén. Az együttműködés célja, hogy még az FCV-k forgalmazásának jelenlegi, kezdeti stádiumában felgyorsítsák a töltőállomás-hálózat kiépülését egész Japánban. Az alapötletet a japán kormány 2016. március 22-én aktualizált "A hidrogén és az üzemanyagcellás közlekedés stratégiai térképe" című kiadványa adta, amely összesen 160 hidrogéntöltő állomással és 40.000 FCV-vel számol a 2020-as évre, ami drasztikus előrelépést jelent mindössze néhány év alatt. Az új együttműködés így valódi áttörést jelenthet és megnyithatja az utat leginkább környezetbarát, melléktermékként csupán tiszta vizet kibocsátó hidrogénhajtás, és az arra épülő hidrogén alapú társadalom előtt.
Az együttműködési megállapodást aláíró vállalatok tisztában vannak azokkal a nehézségekkel, amelyeket e korai fázisban jelent a hidrogéntöltő hálózat kiépítése, ám meggyőződésük, hogy ha egyesítik erősségeiket, és minden tagvállalat teljesíti a rá eső feladatokat, akkor felélénkülhet az FCV-k iránti érdeklődés, és egyre népszerűbbé válhatnak a hidrogénhajtású autók.
A közös cél érdekében a 11 vállalat még idén, 2017-ben egy közös vállalatot alapít. Az új szervezet céljai között szerepel a töltőállomások folyamatos építése és üzemeltetésük támogatása, valamint az FCV-k felhasználói körének kiszélesítése és a hidrogén-kereskedelem nyereséges üzletté formálása a költségek csökkentésével, az ide vonatkozó jogszabályok aktualizálásával és a hidrogén-alapú technológiák hatékonyabbá formálásával, hiszen mindez hozzájárulhat a japán hidrogén-alapú társadalom kialakulásához. A Toyota egyébiránt már most több országban kínál hidrogén üzemanyagcellás személyautót Mirai néven, míg Japánban már üzemelnek a vállalat hidrogén üzemanyagcellás buszai Tokió tömegközlekedésében és hidrogén üzemanyagcellás targoncái az autógyártó Motomachi üzemében, Amerikában pedig gyorsulási teszten utasította maga mögé dízel vetélytársát a Toyota hidrogén üzemanyagcellás kamionja.
A 11 vállalat más cégek számára is lehetővé teszi majd az együttműködést, és igyekszik minél több információt megosztani a témáról. Az egyes vállalatok feladatai profiljuk szerint oszlanak meg, az energetikai és infrastruktúrafejlesztő vállalatok a hidrogéntöltő állomások építéséért és üzemeltetéséért, az autógyártók az FCV-k elterjesztése és a töltőállomások működésének támogatásáért, míg a pénzügyi szolgáltatók projekt finanszírozásának támogatásáért felelnek majd.
„Nem lehet eléggé hangsúlyozni a megállapodás jelentőségét, hiszen ennek révén kezdetét veheti a leginkább környezetbarát, valóban zéró károsanyag-kibocsátású hidrogén üzemanyagcellás technológia széleskörű elterjedése, először Japánban, majd a világ többi részén.” – véli Varga Zsombor, a Toyota és Lexus márkák magyarországi kommunikációjáért felelős vezetője.
„Amikor a Toyota 20 évvel ezelőtt világhódító útjára indította az elektromos és benzin hajtást kombináló hibrid technológiát, sokan szkeptikusan fogadták azt, az első évben alig 300 hibrid autó talált gazdára, az első 1 millió darabhoz még 10 év kellett, az utolsó 1 millió viszont már kevesebb, mint egy év alatt kelt el, ma pedig már összesen több, mint 10,5 millió hibrid eladásánál tartunk. Mindeközben a világ szinte valamennyi meghatározó autógyártójának kínálatában szerepelnek és egyre hangsúlyosabb szerepet töltenek be a – gyakran a Toyota által rendelkezésre bocsátott technológián alapuló - hibrid modellek, amelyek hódítanak a magán- és flottavásárlók körében egyaránt. Hasonló helyzetben van ma a hidrogén üzemanyagcellás technológia: ma még csupán évi néhány száz darabos piaca van ezeknek a járműveknek, többnyire úttörő, környezettudatos vállalatok választják flottautónak, de amint látjuk alig három év múlva már csak Japánban 40.000 darabbal számolnak, onnan pedig exponenciális növekedés várható, és vélhetően a hibrid technológiánál is kevesebb időre lesz szüksége a világszintű széleskörű elterjedéséhez.” – avat be a szakember.
Varga Zsombor arra is rámutat, hogy a hidrogén üzemanyagcellás autókat kiszolgáló infrastruktúra és kúthálózat kialakítása jóval egyszerűbb feladat (a megfelelő átalakításokkal akár a mai kúthálózat is alkalmassá tehető erre) mint az elektromos autók tömeges kiszolgálására alkalmas töltőhálózat kialakítása, nem beszélve arról, hogy míg az elektromos autók töltése gyakran még gyorstöltővel is órákat vesz igénybe, addig a hidrogén üzemanyagcellás autók a hagyományos autókhoz hasonlóan néhány perc alatt feltölthetőek, és szemben az elektromos autókkal hatótávjuk is a hagyományos meghajtású autókhoz fogható. Mindennek fényében valóban áttörést hozhat a mostani megállapodás, különösen ha a példát Európában és Észak-Amerikában, Dél-Amerikában és Kínában is követik majd.
