Szerver/Üzlet
Sulaki - 2017-04-02
Mit jelent a „jó design”?
Az innovatív irodaszer márkaként ismert Leitz folyamatosan a jövő munkahelyeit és a dolgozók jövőbeni munkavégzési szokásait kutatja és próbálja előrejelezni. Legújabb tanulmányában azt vizsgálja, hogy a design milyen hatással van ránk, környezetünkre és vállalatunk működésére.
Steve Jobs, az Apple egyik alapítója szerint „néhányan azt gondolják, a design azt jelenti, hogy valami hogyan néz ki. De ennél mélyebben értelmezve a design egyúttal arról is szól, hogy miként működik az adott dolog.” A tárgyak, termékek külseje csak a felszín, és – akárcsak a mélyben meghúzódó jéghegy és annak a csúcsa – valójában a design is jóval több annál, mint ami látható.
Az esztétikum és a funkcionalitás párhuzamos fontosságát nem ma ismerték fel. Az angol művész és mesterember, William Moris már több mint száz éve így fogalmazott: „Ne tarts semmit a házadban, amiről nem tudod, hogy hasznos, vagy nem hiszed, hogy szép.” Bár ő hajlandó volt e tekintetben elfogadni az egyik vagy a másik lehetőséget, a mai világ modern embere nem szeretne kompromisszumot kötni: egyszerre mindkettőt akarja.
Sőt, a 21. századi vásárlónak már nem elég, ha valami csak egyszerűen „működik”. Már Dieter Rams, a Braun egykori vezető designere is azt vallotta, hogy a „magas szintű design önmagában is érthető”. A magától értetődő termékek iránti igény pedig soha nem volt nagyobb, mint ma, hiszen nem olvasunk már felhasználói kézikönyveket – ha valamire kíváncsiak vagyunk, legfeljebb megnézzük a YouTube-on. Ez pedig azt jelenti, hogy a designnak tudattalanul kell bennünket a megfelelő megoldásra vezetnie.
Mit jelent a „jó design”?
Amikor a jó designról kérdezzük az embereket, általában az egyszerűséget emelik ki. Antoine de Saint-Exupery francia író ennél tovább megy, amikor azt mondja: „A tökéletességet nem akkor érjük el, amikor már nincs mit hozzáadni, hanem akkor, amikor már nincs mit elvenni belőle.” Mindez összhangban van a kortárs design üzenetével, mely szerint: „A jó design annyira minimális, amennyire csak lehet”.
Dieter Rams szintén kiemelten fontosnak tartotta a minimalizmust, de az 1970-es években a jó design ismérveként 9 másik alapelvet is mellé állított. Véleménye szerint a jó design: 1. innovatív, 2. hasznossá teszi a terméket, 3. esztétikus, 4. könnyen értelmezhetővé teszi a terméket, 5. diszkrét, 6. őszinte, 7. időtálló, 8. a legapróbb részletekig alapos, 9. környezetbarát, 10. olyan minimális design, amennyire csak lehetséges.
Design mint problémamegoldás
A design több mint esztétikum, több mint kreativitás: tágabb értelemben véve a problémamegoldásról szól. A design segítségével azonosítunk speciális problémákat, amelyeket aztán szintén a design segítségével oldunk meg – eddig nem látott módon.
Mivel a designnak egyre fontosabb szerep jut a vásárlói döntések hátterében meghúzódó fogyasztói igények megértésében, és az ezekre választ adó, különböző megoldások kidolgozásában, ezért egyre nagyobb mértékben válik az új vállalkozások központi elemévé. A „design gondolkodás” pedig arról szól, hogy az ügyfél szemszögéből kell látnunk a dolgokat.
Ezek a vállalkozások a design alapelveit használják útmutatóul ahhoz, hogy miként szervezzék tevékenységüket, és milyen módon közelítsék meg a piacot. Ahelyett, hogy közvetlenül a folyamatokra vagy a termékekre összpontosítanának, a vállalatot inkább az ügyfél köré tervezik, biztosítva ezáltal, hogy az összes ügyfélkapcsolati ponton – akár a valóságban, akár az online világban – ugyanazt az élményt közvetítsék. Ezáltal pedig a cég nemcsak kimagasló teljesítményt nyújt, de tevékenységével jobban is illeszkedik a meglévő és látens igényekhez, végeredményben pedig ügyfeleinek hosszú távon is jobb kiszolgálást nyújt.
A design szerepe a sikerben
A vezető vállalatok úgy gondolnak tehát a designra mint az általuk kínált termékek és szolgáltatások központi elemére. A számok pedig alátámasztják, hogy ez az újfajta megközelítés jót tesz az üzletnek. 2014-ben például a Design Management Institute (a design menedzsmentet felügyelő legfőbb nemzetközi szervezet) összehasonlította a „designcentrikus vállalatok” vagyonát az S&P indexszel1, és 200%-os többletet mutatott ki.
Nem véletlen, hogy az egyik olyan pozíció, amely az elmúlt években teret nyert a legfelsőbb szintű irányításban, az éppen a design részleg igazgatója (Chief Design Officer, CDO). Számos, nemzetközi szinten ismert sikeres nagyvállalat igazgatótanácsi szinten is létrehozta ezt a munkakört, és a design részleg vezetője közvetlenül a vezérigazgatónak jelent, míg máshol a korábbi kreatív vezetőt tették meg vezérigazgatónak – ezzel is sugallva, hogy igen fontos szerepet szánnak a designnak.
A designcentrikus vállalkozások felemelkedése és sikere egyre inkább arra ösztönzi a szervezeteket, hogy minden eddiginél komolyabban fejlesszenek. A design ma már az üzlet minden aspektusát áthatja, ami a vásárlók számára pozitív fejlemény, hiszen hosszú távon egyre tökéletesebb ügyfélélményt eredményez.
A design ereje
A design azonban nem csak a vállalatoknak és ügyfeleiknek fontos. Az egyesült királysági nonprofit szervezet, a Design Council 2015-ös tanulmánya arra is rámutat: „A magas szintű design képes jobbá tenni az emberek életét és a szervezetek működését. Képes jobb lakóhelyeket teremteni, összehozni a közösségeket, átalakítani az üzleti és közszolgáltatásokat.”
A Leitz irodaszer márka „Designnal a jobb munkáért” című tanulmánya további segítséget nyújt abban, hogy megértsük a design valódi működését és szerepét a vállalati környezetben.
Steve Jobs, az Apple egyik alapítója szerint „néhányan azt gondolják, a design azt jelenti, hogy valami hogyan néz ki. De ennél mélyebben értelmezve a design egyúttal arról is szól, hogy miként működik az adott dolog.” A tárgyak, termékek külseje csak a felszín, és – akárcsak a mélyben meghúzódó jéghegy és annak a csúcsa – valójában a design is jóval több annál, mint ami látható.
Az esztétikum és a funkcionalitás párhuzamos fontosságát nem ma ismerték fel. Az angol művész és mesterember, William Moris már több mint száz éve így fogalmazott: „Ne tarts semmit a házadban, amiről nem tudod, hogy hasznos, vagy nem hiszed, hogy szép.” Bár ő hajlandó volt e tekintetben elfogadni az egyik vagy a másik lehetőséget, a mai világ modern embere nem szeretne kompromisszumot kötni: egyszerre mindkettőt akarja.
Sőt, a 21. századi vásárlónak már nem elég, ha valami csak egyszerűen „működik”. Már Dieter Rams, a Braun egykori vezető designere is azt vallotta, hogy a „magas szintű design önmagában is érthető”. A magától értetődő termékek iránti igény pedig soha nem volt nagyobb, mint ma, hiszen nem olvasunk már felhasználói kézikönyveket – ha valamire kíváncsiak vagyunk, legfeljebb megnézzük a YouTube-on. Ez pedig azt jelenti, hogy a designnak tudattalanul kell bennünket a megfelelő megoldásra vezetnie.
Mit jelent a „jó design”?
Amikor a jó designról kérdezzük az embereket, általában az egyszerűséget emelik ki. Antoine de Saint-Exupery francia író ennél tovább megy, amikor azt mondja: „A tökéletességet nem akkor érjük el, amikor már nincs mit hozzáadni, hanem akkor, amikor már nincs mit elvenni belőle.” Mindez összhangban van a kortárs design üzenetével, mely szerint: „A jó design annyira minimális, amennyire csak lehet”.
Dieter Rams szintén kiemelten fontosnak tartotta a minimalizmust, de az 1970-es években a jó design ismérveként 9 másik alapelvet is mellé állított. Véleménye szerint a jó design: 1. innovatív, 2. hasznossá teszi a terméket, 3. esztétikus, 4. könnyen értelmezhetővé teszi a terméket, 5. diszkrét, 6. őszinte, 7. időtálló, 8. a legapróbb részletekig alapos, 9. környezetbarát, 10. olyan minimális design, amennyire csak lehetséges.
Design mint problémamegoldás
A design több mint esztétikum, több mint kreativitás: tágabb értelemben véve a problémamegoldásról szól. A design segítségével azonosítunk speciális problémákat, amelyeket aztán szintén a design segítségével oldunk meg – eddig nem látott módon.
Mivel a designnak egyre fontosabb szerep jut a vásárlói döntések hátterében meghúzódó fogyasztói igények megértésében, és az ezekre választ adó, különböző megoldások kidolgozásában, ezért egyre nagyobb mértékben válik az új vállalkozások központi elemévé. A „design gondolkodás” pedig arról szól, hogy az ügyfél szemszögéből kell látnunk a dolgokat.
Ezek a vállalkozások a design alapelveit használják útmutatóul ahhoz, hogy miként szervezzék tevékenységüket, és milyen módon közelítsék meg a piacot. Ahelyett, hogy közvetlenül a folyamatokra vagy a termékekre összpontosítanának, a vállalatot inkább az ügyfél köré tervezik, biztosítva ezáltal, hogy az összes ügyfélkapcsolati ponton – akár a valóságban, akár az online világban – ugyanazt az élményt közvetítsék. Ezáltal pedig a cég nemcsak kimagasló teljesítményt nyújt, de tevékenységével jobban is illeszkedik a meglévő és látens igényekhez, végeredményben pedig ügyfeleinek hosszú távon is jobb kiszolgálást nyújt.
A design szerepe a sikerben
A vezető vállalatok úgy gondolnak tehát a designra mint az általuk kínált termékek és szolgáltatások központi elemére. A számok pedig alátámasztják, hogy ez az újfajta megközelítés jót tesz az üzletnek. 2014-ben például a Design Management Institute (a design menedzsmentet felügyelő legfőbb nemzetközi szervezet) összehasonlította a „designcentrikus vállalatok” vagyonát az S&P indexszel1, és 200%-os többletet mutatott ki.
Nem véletlen, hogy az egyik olyan pozíció, amely az elmúlt években teret nyert a legfelsőbb szintű irányításban, az éppen a design részleg igazgatója (Chief Design Officer, CDO). Számos, nemzetközi szinten ismert sikeres nagyvállalat igazgatótanácsi szinten is létrehozta ezt a munkakört, és a design részleg vezetője közvetlenül a vezérigazgatónak jelent, míg máshol a korábbi kreatív vezetőt tették meg vezérigazgatónak – ezzel is sugallva, hogy igen fontos szerepet szánnak a designnak.
A designcentrikus vállalkozások felemelkedése és sikere egyre inkább arra ösztönzi a szervezeteket, hogy minden eddiginél komolyabban fejlesszenek. A design ma már az üzlet minden aspektusát áthatja, ami a vásárlók számára pozitív fejlemény, hiszen hosszú távon egyre tökéletesebb ügyfélélményt eredményez.
A design ereje
A design azonban nem csak a vállalatoknak és ügyfeleiknek fontos. Az egyesült királysági nonprofit szervezet, a Design Council 2015-ös tanulmánya arra is rámutat: „A magas szintű design képes jobbá tenni az emberek életét és a szervezetek működését. Képes jobb lakóhelyeket teremteni, összehozni a közösségeket, átalakítani az üzleti és közszolgáltatásokat.”
A Leitz irodaszer márka „Designnal a jobb munkáért” című tanulmánya további segítséget nyújt abban, hogy megértsük a design valódi működését és szerepét a vállalati környezetben.
