Szerver/Üzlet
sulaki - 2017-03-22
A munkavállalók 53%-a rendszeresen dolgozik otthonró, azonban a munkaadók 25%-a továbbra sem támogatja a távmunkát
A következő 10 évben a munkahelyeken korábban bevált gyakorlatok, a szervezeti felépítés és az irodai környezet valószínűleg átrendeződnek. Ezt megelőzve az Epson új kutatása rámutatott, hogy Magyarországon már alig minden tizedik munkavállaló (9%) tölti munkaidejének teljes részét kizárólag irodai környezetben. És bár számtalan munkaadó tisztában van azzal, hogy a rugalmas munkahely a személyes teljesítményre jótékony hatással van, negyed részük (25%) még mindig nem támogatja azt.
Ez a munkaadók megközelítésében erős kontrasztot feltételez. A felmérés rávilágít, hogy a hazai munkavállalók 53%-a rendszeresen dolgozik otthonról – 26%-uk legalább egy vagy két napot hetente, valamint további 25% heti három vagy négy napot. De míg egyes munkaadók támogatják a rugalmas munkavégzést – sőt a munkavállalók 22%-a kijelentette, hogy már kijelölt íróasztala sincsen – másoknak továbbra is fenntartásai vannak ezzel a kapcsolatban. A megkérdezett alkalmazottak huszonöt százaléka állítja, hogy a szervezet, amelynél dolgozik, nem engedélyezi az otthonról való munkavégzést. A válaszadók 34 százaléka szerint pedig a munkaadó elfogadja, hogy a rugalmas munkavégzés előnyökkel jár, de valójában nem támogatja azt.
Fábián Miklós, az Epson Magyarország kereskedelmi vezetője úgy fogalmazott: „Lehet, hogy nem minden szervezet áll készen, hogy ezeket a változásokat beépítse a munkaszervezésébe, de az biztos, hogy komoly kihívások elé állítja a cégeket, hiszen 2017-re a toborzás is versenyszelleművé vált úgy Európa szerte, mint idehaza. A vállalatok 59%-a elhatárolódik attól, hogy a rugalmas munkavégzést a munkavállalói juttatások közé beépítse, ami a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben hátrányt jelent, mivel egyre nehezebb megfelelő jelölteket találni a régióban.”
A rugalmas munkavégzés vonzerejének mélyebb okait kutatva az eredmény a következő: A válaszadók 36%-a szerint az, hogy otthonról dolgozik, a munka és a magánélet közötti egyensúlyt megfelelően alakítja. Továbbá, kulcsfontosságú az alkalmazottak megtartásában az, amit 34%-uk megjegyez: ha otthonról dolgoznak, a munkanapjaik rövidebbé válnak az ingázási idő kiküszöbölésével.
De nem csupán a munka és a magánélet közötti egyensúly javul a rugalmas munkavégzésnek köszönhetően; a munkavállalók 33%-a az irodán kívüli munka eredményeképpen sokkal inkább tud egy adott feladatra koncentrálni. A válaszadók negyvenhét százaléka kijelentette, hogy hatékonyság szempontjából optimális, amikor hetente egy vagy két napot otthonról dolgoznak, és 42% egyetért azzal, hogy a legjobb teljesítményt is ekkor nyújtják.
A megkérdezettek jelentős része, 42% már profitált abból, hogy otthonról dolgozott, mégis úgy tűnik, az irodán kívüli munkavégzést akadályozó tényezők továbbra is fennállnak ahelyett, hogy a „home office” mindenki számára elfogadottá válna. Gyakran ennek oka az olyan technológiai megoldások hiánya, amelyek segítségével támogatható a rugalmas munkakörnyezet kialakítása, ugyanis a munkaadók mindössze 14%-a segíti elő távértekezleti és interaktív technológiákkal, hogy az alkalmazottak otthonról dolgozzanak. Pedig a megfelelő eszközök biztosítása alapvető feltétele annak, hogy a munkavállalók bárhonnan elvégezhessék feladataikat.
Az úgynevezett „gig gazdaság” térnyerésével, egy olyan környezetben, amelyben az ideiglenes pozíciók sokkal gyakoribbak, a dolgozók önállóan kezelik feladataikat és egyszerre több szervezet számára vannak rövid távú kötelezettségeik, az állandó munkaerő rugalmasabb alkalmazása fog elterjedni. Bár a „gig gazdaság” az európai régión belül sem minden országban fejlődött még ki ugyanolyan mértékben, az új generáció alkalmazásával a munkavállalással, valamint a munka és a magánélet egyensúlyával szemben támasztott elvárások is változnak.
Ahogyan a „bárhonnan lehet dolgozni” elve terjed, és a földrajzi távolságokon és határokon átívelő kollaboráció is egyre nagyobb teret hódít azáltal, hogy az otthonról dolgozók és az irodában lévők egyszerűen kapcsolatba tudnak lépni egymással, a változásokat elősegítő technológiák várhatóan minden menedzser eszköztárának lényeges elemeivé válnak majd.
Ez a munkaadók megközelítésében erős kontrasztot feltételez. A felmérés rávilágít, hogy a hazai munkavállalók 53%-a rendszeresen dolgozik otthonról – 26%-uk legalább egy vagy két napot hetente, valamint további 25% heti három vagy négy napot. De míg egyes munkaadók támogatják a rugalmas munkavégzést – sőt a munkavállalók 22%-a kijelentette, hogy már kijelölt íróasztala sincsen – másoknak továbbra is fenntartásai vannak ezzel a kapcsolatban. A megkérdezett alkalmazottak huszonöt százaléka állítja, hogy a szervezet, amelynél dolgozik, nem engedélyezi az otthonról való munkavégzést. A válaszadók 34 százaléka szerint pedig a munkaadó elfogadja, hogy a rugalmas munkavégzés előnyökkel jár, de valójában nem támogatja azt.
Fábián Miklós, az Epson Magyarország kereskedelmi vezetője úgy fogalmazott: „Lehet, hogy nem minden szervezet áll készen, hogy ezeket a változásokat beépítse a munkaszervezésébe, de az biztos, hogy komoly kihívások elé állítja a cégeket, hiszen 2017-re a toborzás is versenyszelleművé vált úgy Európa szerte, mint idehaza. A vállalatok 59%-a elhatárolódik attól, hogy a rugalmas munkavégzést a munkavállalói juttatások közé beépítse, ami a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben hátrányt jelent, mivel egyre nehezebb megfelelő jelölteket találni a régióban.”
A rugalmas munkavégzés vonzerejének mélyebb okait kutatva az eredmény a következő: A válaszadók 36%-a szerint az, hogy otthonról dolgozik, a munka és a magánélet közötti egyensúlyt megfelelően alakítja. Továbbá, kulcsfontosságú az alkalmazottak megtartásában az, amit 34%-uk megjegyez: ha otthonról dolgoznak, a munkanapjaik rövidebbé válnak az ingázási idő kiküszöbölésével.
De nem csupán a munka és a magánélet közötti egyensúly javul a rugalmas munkavégzésnek köszönhetően; a munkavállalók 33%-a az irodán kívüli munka eredményeképpen sokkal inkább tud egy adott feladatra koncentrálni. A válaszadók negyvenhét százaléka kijelentette, hogy hatékonyság szempontjából optimális, amikor hetente egy vagy két napot otthonról dolgoznak, és 42% egyetért azzal, hogy a legjobb teljesítményt is ekkor nyújtják.
A megkérdezettek jelentős része, 42% már profitált abból, hogy otthonról dolgozott, mégis úgy tűnik, az irodán kívüli munkavégzést akadályozó tényezők továbbra is fennállnak ahelyett, hogy a „home office” mindenki számára elfogadottá válna. Gyakran ennek oka az olyan technológiai megoldások hiánya, amelyek segítségével támogatható a rugalmas munkakörnyezet kialakítása, ugyanis a munkaadók mindössze 14%-a segíti elő távértekezleti és interaktív technológiákkal, hogy az alkalmazottak otthonról dolgozzanak. Pedig a megfelelő eszközök biztosítása alapvető feltétele annak, hogy a munkavállalók bárhonnan elvégezhessék feladataikat.
Az úgynevezett „gig gazdaság” térnyerésével, egy olyan környezetben, amelyben az ideiglenes pozíciók sokkal gyakoribbak, a dolgozók önállóan kezelik feladataikat és egyszerre több szervezet számára vannak rövid távú kötelezettségeik, az állandó munkaerő rugalmasabb alkalmazása fog elterjedni. Bár a „gig gazdaság” az európai régión belül sem minden országban fejlődött még ki ugyanolyan mértékben, az új generáció alkalmazásával a munkavállalással, valamint a munka és a magánélet egyensúlyával szemben támasztott elvárások is változnak.
Ahogyan a „bárhonnan lehet dolgozni” elve terjed, és a földrajzi távolságokon és határokon átívelő kollaboráció is egyre nagyobb teret hódít azáltal, hogy az otthonról dolgozók és az irodában lévők egyszerűen kapcsolatba tudnak lépni egymással, a változásokat elősegítő technológiák várhatóan minden menedzser eszköztárának lényeges elemeivé válnak majd.
