Szórakozás
Sulaki - 2016-12-09
A dokumentumfilmben az amerikai születésű a klezmeren keresztül keresik gyökereiket
December 15-én kerül a hazai mozikba Bereczki Csaba SOUL EXODUS című zenés dokumentumfilmje, melynek középpontjában a The Brothers Nazaroff hagyományos klezmerzenét játszó alkalmi formáció tagjai állnak. A dokumentumfilmben az amerikai születésű a klezmeren keresztül keresik gyökereiket, önmagukat, zsidó identitásukat. A Soul Exodus szereplői egyfajta fordított exodusként kelnek útra: hajóval utaznak nyugatról keletre, Montrealból New York, Párizs, Berlin, Budapest, Nagyvárad érintésével jutnak el Besszarábiába, Moldovába. A Soul Exodus összetett, zenés roadmovie, lelki utazás önmagunkba, önmagunkért. Fő célja az identitás keresése és megfogalmazása, amely ma – egyéni és társadalmi szinten is – különösen aktuális, húsbavágóan érinti és foglalkoztatja az egész világot.
A filmben szereplő egyik zenész, Daniel Kahn hamarosan Budapestre érkezik. A jelenleg Berlinben élő, detroiti származású amerikai klezmer zenész 2005-ben alakította meg Daniel Kahn & The Painted Bird nevű formációját. Zenéjük leginkább "a klezmer, radikális jiddis dalok, politikai kabaré és punk folk" ötvözeteként jellemezhető. Négy CD-jük jelent meg eddig.
Soul Exodus
magyar, zenés dokumentumfilm
Rendező, forgatókönyvíró: Bereczki Csaba
Operatőr: Nemes Tibor
Vágó: Lemhényi Réka
Hang: Zányi Tamás
Zene: The Brothers Nazaroff
Főszereplők: Michael Alpert, Dan Kahn, Psoy Korolenko, Bob Cohen, Jake Shulman-Ment
Producer: Sándor Pál
Országos mozipremier: 2016. december 15.
Forgalmazó: Mozinet
Bereczki Csaba Soul Exodus című új, egészestés, zenés dokumentumfilmjének középpontjában a The Brothers Nazaroff hagyományos klezmerzenét játszó alkalmi formáció tagjai állnak. A dokumentumfilmben az amerikai születésű zenészek – Michael Alpert, Dan Kahn, Psoy Korolenko, Bob Cohen, Jake Shulman-Ment – a klezmeren keresztül keresik gyökereiket, önmagukat, zsidó identitásukat. A Soul Exodus szereplői egyfajta fordított exodusként kelnek útra: hajóval utaznak nyugatról keletre, Montrealból New York, Párizs, Berlin, Budapest, Nagyvárad érintésével jutnak el Besszarábiába, Moldovába.
„A klezmer a 19. században, Oroszországban jött létre az akkori haszid zsidó közösségekben, de a pogromok és a holokauszt következtében Európából szinte teljesen eltűnt. Amerikában éledt újjá a hetvenes években, majd szivárgott vissza Kelet-Európába. Ez adta az ötletet a filmhez: klezmerzenészekkel együtt járjuk végig mi is a zene útját, de visszafelé, fordított exodusként. Amikor rátaláltam a Budapesten élő zenész Bob Cohenre és bemutatta a zenekarát, a The Brothers Nazaroff-ot, tudtam, hogy őket keresem már hosszú ideje: őseik Kelet-Európából származnak, ők Amerikában születtek, de mára elhagyták azt a kontinenst is, jelenleg a világ különböző pontjain élnek és zenélnek.” – idézi a kezdeteket a film rendezője.
Bereczki Csaba legújabb alkotásával a korábbi zenés dokumentumfilmjével – Életek éneke (2008) – megkezdett sorozatát folytatja, amelyben nemcsak a zenész, a hangszer és a zene közötti kapcsolódásokat kutatja és ábrázolja, hanem a zenén keresztül a lélek mélységébe hatol. Míg az Életek éneke fókuszában a tradicionális erdélyi népzene áll, a Soul Exodus a zsidó identitás világába kalauzol: a rendező nemcsak fizikailag és zeneileg dokumentálja az állomásokat, de a lélek utazását is megmutatja, ahol az utazás maga az identitáskeresés. „Az egykori pogromok ellenére, mi New Yorkból mindig úgy tekintettünk erre a földre (Moldávia, Besszarábia, Bukovina), mint egyfajta Paradicsomra. A táj otthonossága, az éghajlat, a föld bősége, minden ide kötött, ez volt az igazi hazánk. Különös, de mindenki szép emléket őriz erről a helyről. Az igazi, ősklezmer is innen ered, és főleg erről az életérzésről szól.” (Bob Cohen zenész, főszereplő)
A Soul Exodus egy összetett, zenés roadmovie, egy lelki utazás önmagunkba, önmagunkért. Olyan dokumentumfilm, amely nem hagyományos módon és nem tragédiaként beszél a zsidók identitáskereséséről, hanem életigenlően, sőt vidáman. A dokumentumfilm főszereplői, zenészei jól érzik magukat, hétköznapi módon, sokszor egymástól merőben különbözően élik meg zsidóságukat és keresik hovatartozásukat a világban. A Soul Exodus fő célja az identitás keresése és megfogalmazása, amely ma – egyéni és társadalmi szinten is – különösen aktuális, húsbavágóan érinti és foglalkoztatja az egész világot. „Azt volt a célom, hogy a film jókedvűen, nyíltan, tabuk nélkül, természetesen beszéljen a zsidóságról, az identitásról, a világról. Úgy, ahogy mindenről beszélnünk kéne, ha nem félnénk, ha elég bátrak és szabadok lennénk, ha valóban tisztában lennénk az identitásunkkal.” – mondja Bereczki Csaba.
A film egy fontos, általános problémára is rávilágít: hogyan lehet egyszerre élni és élni hagyni. A Soul Exodus nemcsak a zsidó identitásról szól, hanem általában a mai ember identitáskeresésről. A rendező szerint: „A világ rohamosan átalakul, elkerülhetetlenül egyre kozmopolitábbá válik. A különböző identitású embereknek meg kell tanulniuk egymással élni. Ahogy a filmem egyik főszereplője, Michael Alpert zenész fejtegeti: mindenkiben van egy belső, univerzális zsidó, a zsidóság több aspektusa is remek modell lehet a világ számára. Bob Cohenugyanakkor megfogalmazza, hogy ő lehet egyszerre amerikai, zsidó és magyar is, egy embernek lehet több identitása is. A belső zsidó számomra azt jelenti, hogy nyitott lélekkel fogadjuk be a világot és ne legyünk ellenségesek. Rajtunk múlik, hogyan őrizzük meg identitásunkat akár az országhatárokon kívül is, illetve hogyan bánunk azokkal az idegenekkel, akik elfogadják és tiszteletben tartják azt a kultúrát és értékrendet, amit mi képviselünk. Azt lehet megtanulni ebből a filmből és ebből az öt karakterből, hogy ha szeretjük az életet, önmagunkat és egymást, akkor mindenre van megoldás.”
Bereczki Csaba új dokumentumfilmje nem foglal állást, de a szereplők személyes tapasztalatai, vallomásai és a zeneszövegek révén súlyos témákat feszeget, a zene beágyazásával mégis álomszerű, könnyed és szárnyaló marad. „A filmkészítésben elsősorban az emocionális, az érzelmi rész foglalkoztat és szerintem a film és a zene együtt a legalkalmasabbak arra, hogy az érzelmeinkre hassanak.” – foglalja össze a rendező.
A Soul Exodust Daniel Kahn főszereplő emblematikus dala, az Inner Emigration inspirálta, ezzel a zenével zárul a film. … Most nézz magadba, Ott vagy, ahol önmagad lehetsz? Senki uralmától nem szenvedsz S minden kis álmot követhetsz. Légy őszinte magadhoz Nem kell magányosnak érezned magad Nem kell elhagynod az otthonod Mindnyájan kiléptünk valahonnan már Legyen az munka vagy család akár…
Kritika:
www.magyar.film.hu - Bilsiczky Balázs:
„…Persze, mind a négy utazó esetében elérkezik ez a pont, amikor eluralkodik rajta a félelem és a kétségbeesés – egyfelől vágynak rá, hogy megismerjék őseik földjét, a célegyenesbe fordulva mégis megremeg a lábuk – kell ez nekik? Ezeken a pontokon hárul Bereczkire talán a legnagyobb felelősség. Filmesként nyilvánvalóan azt szeretné, hogy az elképzelt forgatókönyv legalább nagyvonalakban teljesüljön. Mégis mit csinál? Elengedi a kezeket, semmi presszió, rájuk bízza. Láss csodát! Kis idő elteltével, közös, klezmergőzös estéktől megbabonázva, mindenki beadja a derekát. Van, aki Romániába utazik, más Pestre. Kezdenek biztos alapokat kapni a korábban még kissé megremegett lábak. És itt, ezeken a pontokon érünk el oda, ahol a négy szereplő kénytelen-kelletlen elfogadja azt a valóban megrázó tényt, ami egyébként több zsidó generációra is érvényes, és a legjobban talán Villon híres soraival érzékeltethető: „befogad, és kitaszít a világ”. Ahhoz pedig, hogy ezt egy zsidó ember képes legyen úgy-ahogy feldolgozni, nincs más hátra, mint előre: játszani kell, amíg csak lehet, és gyönyörű klezmermuzsika kíséretében helyezni el egy ezüstszelencében a bolygó zsidó belenyugvásának gesztusát…”
Cím: Soul Exodus
Gyártó: Film Street
Hossz: 93 perc
Országos bemutató: 2016. december 15.
Forgalmazó: Mozinet Kft.
A filmben szereplő egyik zenész, Daniel Kahn hamarosan Budapestre érkezik. A jelenleg Berlinben élő, detroiti származású amerikai klezmer zenész 2005-ben alakította meg Daniel Kahn & The Painted Bird nevű formációját. Zenéjük leginkább "a klezmer, radikális jiddis dalok, politikai kabaré és punk folk" ötvözeteként jellemezhető. Négy CD-jük jelent meg eddig.
Soul Exodus
magyar, zenés dokumentumfilm
Rendező, forgatókönyvíró: Bereczki Csaba
Operatőr: Nemes Tibor
Vágó: Lemhényi Réka
Hang: Zányi Tamás
Zene: The Brothers Nazaroff
Főszereplők: Michael Alpert, Dan Kahn, Psoy Korolenko, Bob Cohen, Jake Shulman-Ment
Producer: Sándor Pál
Országos mozipremier: 2016. december 15.
Forgalmazó: Mozinet
Bereczki Csaba Soul Exodus című új, egészestés, zenés dokumentumfilmjének középpontjában a The Brothers Nazaroff hagyományos klezmerzenét játszó alkalmi formáció tagjai állnak. A dokumentumfilmben az amerikai születésű zenészek – Michael Alpert, Dan Kahn, Psoy Korolenko, Bob Cohen, Jake Shulman-Ment – a klezmeren keresztül keresik gyökereiket, önmagukat, zsidó identitásukat. A Soul Exodus szereplői egyfajta fordított exodusként kelnek útra: hajóval utaznak nyugatról keletre, Montrealból New York, Párizs, Berlin, Budapest, Nagyvárad érintésével jutnak el Besszarábiába, Moldovába.
„A klezmer a 19. században, Oroszországban jött létre az akkori haszid zsidó közösségekben, de a pogromok és a holokauszt következtében Európából szinte teljesen eltűnt. Amerikában éledt újjá a hetvenes években, majd szivárgott vissza Kelet-Európába. Ez adta az ötletet a filmhez: klezmerzenészekkel együtt járjuk végig mi is a zene útját, de visszafelé, fordított exodusként. Amikor rátaláltam a Budapesten élő zenész Bob Cohenre és bemutatta a zenekarát, a The Brothers Nazaroff-ot, tudtam, hogy őket keresem már hosszú ideje: őseik Kelet-Európából származnak, ők Amerikában születtek, de mára elhagyták azt a kontinenst is, jelenleg a világ különböző pontjain élnek és zenélnek.” – idézi a kezdeteket a film rendezője.
Bereczki Csaba legújabb alkotásával a korábbi zenés dokumentumfilmjével – Életek éneke (2008) – megkezdett sorozatát folytatja, amelyben nemcsak a zenész, a hangszer és a zene közötti kapcsolódásokat kutatja és ábrázolja, hanem a zenén keresztül a lélek mélységébe hatol. Míg az Életek éneke fókuszában a tradicionális erdélyi népzene áll, a Soul Exodus a zsidó identitás világába kalauzol: a rendező nemcsak fizikailag és zeneileg dokumentálja az állomásokat, de a lélek utazását is megmutatja, ahol az utazás maga az identitáskeresés. „Az egykori pogromok ellenére, mi New Yorkból mindig úgy tekintettünk erre a földre (Moldávia, Besszarábia, Bukovina), mint egyfajta Paradicsomra. A táj otthonossága, az éghajlat, a föld bősége, minden ide kötött, ez volt az igazi hazánk. Különös, de mindenki szép emléket őriz erről a helyről. Az igazi, ősklezmer is innen ered, és főleg erről az életérzésről szól.” (Bob Cohen zenész, főszereplő)
A Soul Exodus egy összetett, zenés roadmovie, egy lelki utazás önmagunkba, önmagunkért. Olyan dokumentumfilm, amely nem hagyományos módon és nem tragédiaként beszél a zsidók identitáskereséséről, hanem életigenlően, sőt vidáman. A dokumentumfilm főszereplői, zenészei jól érzik magukat, hétköznapi módon, sokszor egymástól merőben különbözően élik meg zsidóságukat és keresik hovatartozásukat a világban. A Soul Exodus fő célja az identitás keresése és megfogalmazása, amely ma – egyéni és társadalmi szinten is – különösen aktuális, húsbavágóan érinti és foglalkoztatja az egész világot. „Azt volt a célom, hogy a film jókedvűen, nyíltan, tabuk nélkül, természetesen beszéljen a zsidóságról, az identitásról, a világról. Úgy, ahogy mindenről beszélnünk kéne, ha nem félnénk, ha elég bátrak és szabadok lennénk, ha valóban tisztában lennénk az identitásunkkal.” – mondja Bereczki Csaba.
A film egy fontos, általános problémára is rávilágít: hogyan lehet egyszerre élni és élni hagyni. A Soul Exodus nemcsak a zsidó identitásról szól, hanem általában a mai ember identitáskeresésről. A rendező szerint: „A világ rohamosan átalakul, elkerülhetetlenül egyre kozmopolitábbá válik. A különböző identitású embereknek meg kell tanulniuk egymással élni. Ahogy a filmem egyik főszereplője, Michael Alpert zenész fejtegeti: mindenkiben van egy belső, univerzális zsidó, a zsidóság több aspektusa is remek modell lehet a világ számára. Bob Cohenugyanakkor megfogalmazza, hogy ő lehet egyszerre amerikai, zsidó és magyar is, egy embernek lehet több identitása is. A belső zsidó számomra azt jelenti, hogy nyitott lélekkel fogadjuk be a világot és ne legyünk ellenségesek. Rajtunk múlik, hogyan őrizzük meg identitásunkat akár az országhatárokon kívül is, illetve hogyan bánunk azokkal az idegenekkel, akik elfogadják és tiszteletben tartják azt a kultúrát és értékrendet, amit mi képviselünk. Azt lehet megtanulni ebből a filmből és ebből az öt karakterből, hogy ha szeretjük az életet, önmagunkat és egymást, akkor mindenre van megoldás.”
Bereczki Csaba új dokumentumfilmje nem foglal állást, de a szereplők személyes tapasztalatai, vallomásai és a zeneszövegek révén súlyos témákat feszeget, a zene beágyazásával mégis álomszerű, könnyed és szárnyaló marad. „A filmkészítésben elsősorban az emocionális, az érzelmi rész foglalkoztat és szerintem a film és a zene együtt a legalkalmasabbak arra, hogy az érzelmeinkre hassanak.” – foglalja össze a rendező.
A Soul Exodust Daniel Kahn főszereplő emblematikus dala, az Inner Emigration inspirálta, ezzel a zenével zárul a film. … Most nézz magadba, Ott vagy, ahol önmagad lehetsz? Senki uralmától nem szenvedsz S minden kis álmot követhetsz. Légy őszinte magadhoz Nem kell magányosnak érezned magad Nem kell elhagynod az otthonod Mindnyájan kiléptünk valahonnan már Legyen az munka vagy család akár…
Kritika:
www.magyar.film.hu - Bilsiczky Balázs:
„…Persze, mind a négy utazó esetében elérkezik ez a pont, amikor eluralkodik rajta a félelem és a kétségbeesés – egyfelől vágynak rá, hogy megismerjék őseik földjét, a célegyenesbe fordulva mégis megremeg a lábuk – kell ez nekik? Ezeken a pontokon hárul Bereczkire talán a legnagyobb felelősség. Filmesként nyilvánvalóan azt szeretné, hogy az elképzelt forgatókönyv legalább nagyvonalakban teljesüljön. Mégis mit csinál? Elengedi a kezeket, semmi presszió, rájuk bízza. Láss csodát! Kis idő elteltével, közös, klezmergőzös estéktől megbabonázva, mindenki beadja a derekát. Van, aki Romániába utazik, más Pestre. Kezdenek biztos alapokat kapni a korábban még kissé megremegett lábak. És itt, ezeken a pontokon érünk el oda, ahol a négy szereplő kénytelen-kelletlen elfogadja azt a valóban megrázó tényt, ami egyébként több zsidó generációra is érvényes, és a legjobban talán Villon híres soraival érzékeltethető: „befogad, és kitaszít a világ”. Ahhoz pedig, hogy ezt egy zsidó ember képes legyen úgy-ahogy feldolgozni, nincs más hátra, mint előre: játszani kell, amíg csak lehet, és gyönyörű klezmermuzsika kíséretében helyezni el egy ezüstszelencében a bolygó zsidó belenyugvásának gesztusát…”
Cím: Soul Exodus
Gyártó: Film Street
Hossz: 93 perc
Országos bemutató: 2016. december 15.
Forgalmazó: Mozinet Kft.