Számítástechnika
Sulaki - 2016-11-10
Ezt derült ki a Transparency International Magyarország és a Telenor fiatalok médiahasználati szokásairól végzett kutatásából
A Korrupcióérzékelés és médiahasználat a magyar fiatalok körében című tanulmány[1] azt vizsgálta, hogy a 18-29 éves korosztálynak milyen médiahasználati szokásai vannak, illetve, honnan értesülnek a korrupciós ügyekről. A kutatás kvantitatív részét a Publicus Intézet, a fókuszcsoportos elemzést pedig a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet munkatársai végezték.
„A média azokban az országokban játssza a legfontosabb szerepet a korrupcióellenes küzdelemben, ahol az intézményrendszer nem elszámoltathatóan működik. Magyarországon az oknyomozó cikkeknek különleges jelentősége van a tisztább közélet megteremtése szempontjából” – mondta Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezetője.
Honnan tájékozódnak a fiatalok?
A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a 18-29 éves magyar lakosság kétharmada számára az elsődleges tájékozódási forrást az internetes hírportálok jelentik a politikai vagy közéleti hírek kapcsán. Meglepő módon a Facebook (és más közösségi oldalak) csupán a fiatalok 18 százaléka, vagyis kevesebb, mint ötöde számára számítanak a legfontosabb hírforrásnak. A közösségi oldalakat egyelőre még a tévéműsorok is megelőzik, ezek a fiatalok 42 százaléka számára számítanak fontos információforrásnak.
A média átalakulását jól illusztrálja, hogy az eredmények szerint a vizsgált korosztály 40 százaléka egyáltalán nem olvas nyomtatott sajtóterméket, rádióból pedig csupán 12 százalékuk értesül a hírekről. A televízió képernyőjéről egyre inkább a számítógép és – intenzív növekedéssel – a mobiltelefon képernyőjére terelődik a figyelem. A fiatal korosztály a közéleti tájékozódás kérdésében kevésbé érzékeny a részletesen feldolgozott háttérismeretekre, inkább gyorsan elérhető, friss információkra vágyik, ezt pedig értelemszerűen online kaphatja meg a legkönnyebben.
Kinek a hírei megbízhatók?
Egyértelműen kiderül az eredményekből, hogy a magyar fiatalok elsősorban a média feladatának tartják, hogy felhívja a választók figyelmét a korrupciós ügyekre – a megkérdezettek több mint fele nyilatkozott így.
A fókuszcsoportos kutatások során kiderült, hogy a fiatalok szerint az újságírók és szerkesztők közül sokan vádolhatók részrehajlással, amelynek okaként a megkérdezettek többsége azt sejti, hogy az adott szerző vagy szerkesztő félti a saját állását. Az eredményekből kiderül, hogy bár a magyar fiatalok elvárják a médiától a tényfeltáró és oknyomozó tevékenység erősítését, a hitelesség mércéje számukra inkább az, hogy a saját világképükhöz illően van-e megfogalmazva egy adott hír.
Ennek tükrében rendkívül meglepő, hogy a fiatal felnőttek a külföldi hírcsatornákat, az internetes hírportálokat és az országos közéleti magazinokat tartják a leginkább megbízhatóbbnak, bár számottevő arányban csak az online híreket kísérik figyelemmel, mivel a hírportálokat tartják a politikailag legkevésbé elfogultnak a hazai médiumok közül.
Korrupció az új média korában
Az új média (internet, mobilkommunikáció és egyéb digitális kommunikációs technológiák) fő funkciói a korrupció elleni harcban a fiatalok szerint a felszínen tartás, a figyelemfelhívás és a tapasztalatcsere. Emellett bizonyítékok névtelen közzétételére is alkalmas, amire azonban csak óvatosan, nagy körültekintéssel használnák, félve a személyüket érintő hátrányos következményektől. Ugyanakkor a fókuszcsoportos interjúk résztvevőinek csupán elhanyagolható része követi nyomon az oknyomozó portálok munkáját.
A vizsgált korosztály tagjai közül egyébként leginkább a politikusok ingatlanügyeit, a családtagok és kormányközeli haverok által nyert tendereket, valamint az uniós pályázatok körüli visszaéléseket tartják korrupciónak. A megkérdezettek az ország egészében és a hazai politikai életben lényegesen erősebben érzékelnek korrupciót, mint saját közvetlen környezetükben: 80, illetve 77 százalékban ítélték úgy, hogy a korrupció ezeken a területeken teljesen vagy eléggé jelen van, míg a közvetlen környezetük vonatkozásában ugyanez az érték mindössze 22 százalék.
A válaszadók több mint fele találkozott már a saját életében korrupcióval (elsősorban az egészségügyben és a rendőrök munkavégzése során), és a megkérdezettek 84százaléka szerint nem szabad beletörődni abba, hogy ezt sokszor az élet természetes velejárójaként tűnik fel, és nélküle nehéz érvényesülni Magyarországon.
„A Telenor számára nemzetközi szinten is kiemelt fontosságú az átlátható működés, a korrupció ugyanis eltorzítja a piacot. Úgy látjuk, hogy már középtávon is káros hatással lehet egy vállalat pénzügyi eredményeire, ha magatartása nem, vagy nem teljesen tisztességes” – mondta el Kutas István, a Telenor vállalati kommunikációs igazgatója a tanulmány eredményei kapcsán tartott kerekasztal-beszélgetésen.
[1]https://transparency.hu/wp-content/uploads/2016/08/Korrupcioerzekeles_es_mediahasznalat.pdf
„A média azokban az országokban játssza a legfontosabb szerepet a korrupcióellenes küzdelemben, ahol az intézményrendszer nem elszámoltathatóan működik. Magyarországon az oknyomozó cikkeknek különleges jelentősége van a tisztább közélet megteremtése szempontjából” – mondta Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezetője.
Honnan tájékozódnak a fiatalok?
A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a 18-29 éves magyar lakosság kétharmada számára az elsődleges tájékozódási forrást az internetes hírportálok jelentik a politikai vagy közéleti hírek kapcsán. Meglepő módon a Facebook (és más közösségi oldalak) csupán a fiatalok 18 százaléka, vagyis kevesebb, mint ötöde számára számítanak a legfontosabb hírforrásnak. A közösségi oldalakat egyelőre még a tévéműsorok is megelőzik, ezek a fiatalok 42 százaléka számára számítanak fontos információforrásnak.
A média átalakulását jól illusztrálja, hogy az eredmények szerint a vizsgált korosztály 40 százaléka egyáltalán nem olvas nyomtatott sajtóterméket, rádióból pedig csupán 12 százalékuk értesül a hírekről. A televízió képernyőjéről egyre inkább a számítógép és – intenzív növekedéssel – a mobiltelefon képernyőjére terelődik a figyelem. A fiatal korosztály a közéleti tájékozódás kérdésében kevésbé érzékeny a részletesen feldolgozott háttérismeretekre, inkább gyorsan elérhető, friss információkra vágyik, ezt pedig értelemszerűen online kaphatja meg a legkönnyebben.
Kinek a hírei megbízhatók?
Egyértelműen kiderül az eredményekből, hogy a magyar fiatalok elsősorban a média feladatának tartják, hogy felhívja a választók figyelmét a korrupciós ügyekre – a megkérdezettek több mint fele nyilatkozott így.
A fókuszcsoportos kutatások során kiderült, hogy a fiatalok szerint az újságírók és szerkesztők közül sokan vádolhatók részrehajlással, amelynek okaként a megkérdezettek többsége azt sejti, hogy az adott szerző vagy szerkesztő félti a saját állását. Az eredményekből kiderül, hogy bár a magyar fiatalok elvárják a médiától a tényfeltáró és oknyomozó tevékenység erősítését, a hitelesség mércéje számukra inkább az, hogy a saját világképükhöz illően van-e megfogalmazva egy adott hír.
Ennek tükrében rendkívül meglepő, hogy a fiatal felnőttek a külföldi hírcsatornákat, az internetes hírportálokat és az országos közéleti magazinokat tartják a leginkább megbízhatóbbnak, bár számottevő arányban csak az online híreket kísérik figyelemmel, mivel a hírportálokat tartják a politikailag legkevésbé elfogultnak a hazai médiumok közül.
Korrupció az új média korában
Az új média (internet, mobilkommunikáció és egyéb digitális kommunikációs technológiák) fő funkciói a korrupció elleni harcban a fiatalok szerint a felszínen tartás, a figyelemfelhívás és a tapasztalatcsere. Emellett bizonyítékok névtelen közzétételére is alkalmas, amire azonban csak óvatosan, nagy körültekintéssel használnák, félve a személyüket érintő hátrányos következményektől. Ugyanakkor a fókuszcsoportos interjúk résztvevőinek csupán elhanyagolható része követi nyomon az oknyomozó portálok munkáját.
A vizsgált korosztály tagjai közül egyébként leginkább a politikusok ingatlanügyeit, a családtagok és kormányközeli haverok által nyert tendereket, valamint az uniós pályázatok körüli visszaéléseket tartják korrupciónak. A megkérdezettek az ország egészében és a hazai politikai életben lényegesen erősebben érzékelnek korrupciót, mint saját közvetlen környezetükben: 80, illetve 77 százalékban ítélték úgy, hogy a korrupció ezeken a területeken teljesen vagy eléggé jelen van, míg a közvetlen környezetük vonatkozásában ugyanez az érték mindössze 22 százalék.
A válaszadók több mint fele találkozott már a saját életében korrupcióval (elsősorban az egészségügyben és a rendőrök munkavégzése során), és a megkérdezettek 84százaléka szerint nem szabad beletörődni abba, hogy ezt sokszor az élet természetes velejárójaként tűnik fel, és nélküle nehéz érvényesülni Magyarországon.
„A Telenor számára nemzetközi szinten is kiemelt fontosságú az átlátható működés, a korrupció ugyanis eltorzítja a piacot. Úgy látjuk, hogy már középtávon is káros hatással lehet egy vállalat pénzügyi eredményeire, ha magatartása nem, vagy nem teljesen tisztességes” – mondta el Kutas István, a Telenor vállalati kommunikációs igazgatója a tanulmány eredményei kapcsán tartott kerekasztal-beszélgetésen.
[1]https://transparency.hu/wp-content/uploads/2016/08/Korrupcioerzekeles_es_mediahasznalat.pdf
