Szerver/Üzlet
Sulaki - 2016-10-27
A magyarok nem szeretik, ha elmentik a bankkártyájuk adatait
A magyarok nem szeretik, ha elmentik a bankkártyájuk adatait, mert félnek, hogy visszaélnek vele, vagy azok illetéktelen kezekbe kerülnek. Otthoni számítógépünk védelménél már nem vagyunk ennyire elővigyázatosak sem a vírusirtók, sem a megfelelő jelszavak tekintetében. A felhasználói feltételek tanulmányozására ugyanakkor különös figyelmet fordítunk, és ha valami számunkra nem tetszőt olvasunk, gyakran inkább le is mondunk a szolgáltatásról – derült ki a Samsung 18 európai országban végzett kutatásából.
A technológia rohamos fejlődésének hála, egyre könnyebben, nagyobb mennyiségben és jobb minőségben készíthetünk saját tartalmat, oszthatjuk meg azt, vagy tárolhatjuk készülékeinken és felhőszolgáltatásokban. Ahogy egyre szélesebb tömegek használják a mobiltechnológia nyújtotta lehetőségeket, egyre nagyobb annak a veszélye is, hogy illetéktelenek visszaélnek az adatainkkal és hozzáférnek nem publikus tartalmainkhoz.
Jobban figyelünk a biztonságra
A technológiai fejlődéshez képest sokáig némi lemaradásban volt az IT és mobilbiztonság, főleg a lakossági felhasználók körében. Napjainkra szerencsére a felhasználók jelentős részének már van egyfajta veszélyérzete és egyre többen fordítanak figyelmet a védelemre. Ezt támasztja alá az is, hogy ugyan a megkérdezett európaiak 49,7 százalékát (magyarok 51,3 százaléka) ugyanannyira foglalkoztatja, hogy a személyes adatait ki és hol tárolja vagy használja online, mint egy évvel ezelőtt, viszont majdnem ekkora réteg (46,2 százalék) jobban odafigyel a személyes adataira (a magyarok 42,6 százaléka), mint korábban. Európában csak a maradék 4,1 százalék mondta, hogy kevésbé érdekli az adatai biztonsága, Magyarországon ez az érték némileg rosszabb, 6,1 százalék.
Banki adatok, fizetés
Magyarországon a megkérdezettek többsége nem riad vissza a bankkártyával történő online vásárlástól, de adataik elmentésétől már tartanak. A magyarok 80,9 százaléka sosem engedi, hogy harmadik fél megőrizze bankkártyaadataikat, mert attól tartanak, hogy valamilyen módon visszaélnek azokkal. 66,3 százalékuk attól fél, hogy feltörik a bankkártya- vagy számlaadatait, és így anyagi kár éri. 66,3 százalékuk konkrétan attól fél, feltörik a bankkártya- vagy számlaadatait, és ezáltal anyagi kár éri. Attól is sokan tartanak (46,7 százalék), hogy személyazonosságukat lopják el, míg 37 százalékuk szerint előfordulhat, hogy feltörik a jelszavukat vagy eladják az adataikat. A számok között sok az átfedés, mivel a megkérdezettek szerint akár több csapás is érheti őket, ha elmentik a kártyaadataikat. Az Európai Unióban egyébként csak az emberek 68,5 százaléka nem szokta elmenteni online adatait, vagyis ők jobban bíznak a szolgáltatók által nyújtott biztonságban.
Milyen biztonsági intézkedéseket teszünk?
A leggyakoribb IT biztonságra vonatkozó tanács, hogy semmiképp ne használjuk ugyanazt a jelszót az összes fiókunkhoz, sőt, javasolt mindenhova mást választani. Magyarországon ezen a téren van némi lemaradásunk: nálunk a felhasználók 31,1 százaléka használ mindenhova eltérő jelszót, míg Európában ez az arány 43,6 százalék. A vírusvédelem terén is van hova fejlődnünk, hiszen míg a magyarok 51,6 százaléka megelégszik az előre telepített védelmi rendszerrel, és csak 34,3 százalék használ valamilyen kiegészítő szoftvert, addig az európaiaknál ez az arány pont fordítva van: 38,1 százalék használja az alap vírusvédelmet és 42,4 százalék egészíti ki azt fejlettebb megoldással. A magyarok ugyanakkor más téren elővigyázatosabbak: 53,9 százalékuk döntött már úgy, hogy nem tölt le egy alkalmazást, vagy lép be egy oldalra, mert veszélyben érezte az adatait, míg Európában ez a megkérdezettek 43 százalékával fordult elő.
Elolvassuk a felhasználói feltételeket és komolyan is vesszük
Abban nincs különösebb eltérés a magyar (53,5 százalék) és az európai felhasználók (55,8 százalék) között, hogy elolvassák a biztonságra vonatkozó felhasználási feltételeket, a megértésben viszont az élmezőnybe tartozunk. Míg itthon 60,3 százalék nyilatkozta, hogy teljes egészében, vagy nagyobb részben érti a feltételeket, addig Európában ez az arány csak 47,5 százalék.
Itthon a megkérdezettek 84,2 százalékával már legalább egyszer előfordult, hogy nem töltött le valamit, vagy nem regisztrált valahol, miután elolvasta a felhasználói feltételeket, mivel visszariadt azok részleteitől. Az esetek többségében a személyes adatok valamilyen, általuk nem kívánt felhasználásáról volt szó, mint például adatbázisba való bekerülés. Ez az arány Európában némileg alacsonyabb, 76,4 százalékos.
Az Opinium Research által végrehajtott kutatás 2016. március 16. és április 1. között, 10 138 brit, osztrák, belga, bolgár, német, dán, finn, görög, magyar, olasz, portugál, holland, norvég, lengyel, spanyol, román, svéd és svájci felnőtt online megkérdezésével zajlott. A megállapítások ezen online kérdőív válaszain alapulnak. Az Egyesült Királyság* kivételével súlyozást nem alkalmaztak az eredmények feldolgozása során. A vizsgált minta kiválasztásakor arra törekedtek, hogy az online megkérdezés korlátai ellenére is megközelítőleg egyenlő legyen a különböző korcsoportok és nemek aránya.
Néhány adat a Lightspeed GMI egy tavaly végzett kiegészítő kutatásából származik, amely során 18 ezer 16 év feletti felnőttet kérdeztek meg online Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Dániában, Finnországban, Németországban, Görögországban, Olaszországban, Magyarországon, Hollandiában, Norvégiában, Lengyelországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban, Svájcban, Romániában és az Egyesült Királyságban (1000 fő/ország). Az adatokat az ismert, korra és nemre vonatkozó nemzeti jellemzők alapján országonként súlyozták. Az interjúkat online rögzítették 2015. április 21. és május 18. között.
A technológia rohamos fejlődésének hála, egyre könnyebben, nagyobb mennyiségben és jobb minőségben készíthetünk saját tartalmat, oszthatjuk meg azt, vagy tárolhatjuk készülékeinken és felhőszolgáltatásokban. Ahogy egyre szélesebb tömegek használják a mobiltechnológia nyújtotta lehetőségeket, egyre nagyobb annak a veszélye is, hogy illetéktelenek visszaélnek az adatainkkal és hozzáférnek nem publikus tartalmainkhoz.
Jobban figyelünk a biztonságra
A technológiai fejlődéshez képest sokáig némi lemaradásban volt az IT és mobilbiztonság, főleg a lakossági felhasználók körében. Napjainkra szerencsére a felhasználók jelentős részének már van egyfajta veszélyérzete és egyre többen fordítanak figyelmet a védelemre. Ezt támasztja alá az is, hogy ugyan a megkérdezett európaiak 49,7 százalékát (magyarok 51,3 százaléka) ugyanannyira foglalkoztatja, hogy a személyes adatait ki és hol tárolja vagy használja online, mint egy évvel ezelőtt, viszont majdnem ekkora réteg (46,2 százalék) jobban odafigyel a személyes adataira (a magyarok 42,6 százaléka), mint korábban. Európában csak a maradék 4,1 százalék mondta, hogy kevésbé érdekli az adatai biztonsága, Magyarországon ez az érték némileg rosszabb, 6,1 százalék.
Banki adatok, fizetés
Magyarországon a megkérdezettek többsége nem riad vissza a bankkártyával történő online vásárlástól, de adataik elmentésétől már tartanak. A magyarok 80,9 százaléka sosem engedi, hogy harmadik fél megőrizze bankkártyaadataikat, mert attól tartanak, hogy valamilyen módon visszaélnek azokkal. 66,3 százalékuk attól fél, hogy feltörik a bankkártya- vagy számlaadatait, és így anyagi kár éri. 66,3 százalékuk konkrétan attól fél, feltörik a bankkártya- vagy számlaadatait, és ezáltal anyagi kár éri. Attól is sokan tartanak (46,7 százalék), hogy személyazonosságukat lopják el, míg 37 százalékuk szerint előfordulhat, hogy feltörik a jelszavukat vagy eladják az adataikat. A számok között sok az átfedés, mivel a megkérdezettek szerint akár több csapás is érheti őket, ha elmentik a kártyaadataikat. Az Európai Unióban egyébként csak az emberek 68,5 százaléka nem szokta elmenteni online adatait, vagyis ők jobban bíznak a szolgáltatók által nyújtott biztonságban.
Milyen biztonsági intézkedéseket teszünk?
A leggyakoribb IT biztonságra vonatkozó tanács, hogy semmiképp ne használjuk ugyanazt a jelszót az összes fiókunkhoz, sőt, javasolt mindenhova mást választani. Magyarországon ezen a téren van némi lemaradásunk: nálunk a felhasználók 31,1 százaléka használ mindenhova eltérő jelszót, míg Európában ez az arány 43,6 százalék. A vírusvédelem terén is van hova fejlődnünk, hiszen míg a magyarok 51,6 százaléka megelégszik az előre telepített védelmi rendszerrel, és csak 34,3 százalék használ valamilyen kiegészítő szoftvert, addig az európaiaknál ez az arány pont fordítva van: 38,1 százalék használja az alap vírusvédelmet és 42,4 százalék egészíti ki azt fejlettebb megoldással. A magyarok ugyanakkor más téren elővigyázatosabbak: 53,9 százalékuk döntött már úgy, hogy nem tölt le egy alkalmazást, vagy lép be egy oldalra, mert veszélyben érezte az adatait, míg Európában ez a megkérdezettek 43 százalékával fordult elő.
Elolvassuk a felhasználói feltételeket és komolyan is vesszük
Abban nincs különösebb eltérés a magyar (53,5 százalék) és az európai felhasználók (55,8 százalék) között, hogy elolvassák a biztonságra vonatkozó felhasználási feltételeket, a megértésben viszont az élmezőnybe tartozunk. Míg itthon 60,3 százalék nyilatkozta, hogy teljes egészében, vagy nagyobb részben érti a feltételeket, addig Európában ez az arány csak 47,5 százalék.
Itthon a megkérdezettek 84,2 százalékával már legalább egyszer előfordult, hogy nem töltött le valamit, vagy nem regisztrált valahol, miután elolvasta a felhasználói feltételeket, mivel visszariadt azok részleteitől. Az esetek többségében a személyes adatok valamilyen, általuk nem kívánt felhasználásáról volt szó, mint például adatbázisba való bekerülés. Ez az arány Európában némileg alacsonyabb, 76,4 százalékos.
Az Opinium Research által végrehajtott kutatás 2016. március 16. és április 1. között, 10 138 brit, osztrák, belga, bolgár, német, dán, finn, görög, magyar, olasz, portugál, holland, norvég, lengyel, spanyol, román, svéd és svájci felnőtt online megkérdezésével zajlott. A megállapítások ezen online kérdőív válaszain alapulnak. Az Egyesült Királyság* kivételével súlyozást nem alkalmaztak az eredmények feldolgozása során. A vizsgált minta kiválasztásakor arra törekedtek, hogy az online megkérdezés korlátai ellenére is megközelítőleg egyenlő legyen a különböző korcsoportok és nemek aránya.
Néhány adat a Lightspeed GMI egy tavaly végzett kiegészítő kutatásából származik, amely során 18 ezer 16 év feletti felnőttet kérdeztek meg online Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Dániában, Finnországban, Németországban, Görögországban, Olaszországban, Magyarországon, Hollandiában, Norvégiában, Lengyelországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban, Svájcban, Romániában és az Egyesült Királyságban (1000 fő/ország). Az adatokat az ismert, korra és nemre vonatkozó nemzeti jellemzők alapján országonként súlyozták. Az interjúkat online rögzítették 2015. április 21. és május 18. között.
