Szerver/Üzlet
Sulaki - 2016-10-24
A hatékonyan előállított energia iránti növekvő igény a globális kapacitások jelentős bővüléséhez vezet majd
"2060-ra az elektromos energia iránti igény a kétszeresére fog nőni" - jelentette ki Willi Meixner, a Power and Gas divízió vezérigazgatója a 2016-ban Isztambulban rendezett Energia Világkongresszuson (WEC). "Ez azt jelenti, hogy egy digitális világban elengedhetetlenül szükséges szoros kapcsolatot kialakítani az erőforrások, eszközök és emberek között." A legfőbb nemzetközi energiafórum nyitó eseményén Willi Meixner ecsetelte, milyen kihívást jelent egy olyan megfizethető, megbízható és tiszta (környezetbarát) energiaellátás megvalósítása, amely a lehetséges minimumra csökkentené a széndioxid kibocsátást. A vállalatok és szervezetek - ideértve a Nemzetközi Energia Ügynökséget és a Természetvédelmi Világalapot (WWF) - prominens képviselőivel Willi Meixner megvitatta a "Forgatókönyvek 2060-ra: a nagy átmenet" kérdését.
Mára már több mint 55 ország ratifikálta a Párizsi Klímacsúcson elért megállapodást. Ez az egyezmény egy sor olyan intézkedést tartalmaz, melyek célja a CO2 kibocsátás lényeges csökkentése. A Klímacsúcs célkitűzése szerint a globális felmelegedés értékét jóval 2°C alá kell korlátozni. A klímaváltozási célok elérése mellett arra is törekedni kell, hogy az energiaforrásokat a lehető legtöbb ember számára elérhetővé tegyék. Jelenleg körülbelül egy milliárd ember nem fér hozzá az elektromos energiához; ez komolyan gátolja hosszú távú kilátásaikat az oktatás és fejlődés területén. Továbbá az ENSZ becslései szerint a globális népesség mintegy 9,5 milliárdra nő a jelenlegi évszázad közepére. Willi Meixner felvázolta az ezzel kapcsolatos kihívást: "Ha az eljövendő években megbízható és megfizethető elektromos energia ellátást akarunk biztosítani a világ népessége számára, akkor a következő 35 év során Kína energiafogyasztásának háromszorosát kell beépítenünk energetikai rendszereinkbe."
A hatékonyan előállított energia iránti növekvő igény a globális kapacitások jelentős bővüléséhez vezet majd. A Siemens kiszámította, hogy 2030-ra a decentralizált energiarendszerek az igényelt többlet kapacitásnak majdnem a felét fogják kitenni. Globális szinten a szél- és napenergia kiemelkedő szerepet játszik majd ezen elképzelés megvalósításában, hiszen a megújuló forrásokból előállított energia költsége csökkent a kormányok beavatkozásának eredményeként. Ily módon a beépített teljesítmény jelentős mértékben nőtt a legutóbbi, 2013-ban rendezett Energia Világkongresszus óta. A fényelektromos energia költsége évi 7 százalékkal csökkent a 2000 és 2015 közötti időszakban. Ami a tengeri szélerőműveket illeti, az árak várhatóan egyharmadával esnek majd 2015 és 2020 között.
Azonban a megújuló energiaforrások bővülése önmagában nem lesz elégséges. Willi Meixner kihangsúlyozta: "Tekintettel erre a növekvő igényre, csak akkor fogjuk elérni a saját magunk által kitűzött célokat, ha a meglevő erőműveket széntüzelésűről fokozatosan gáztüzelésűre állítjuk át. Ha képesek lennénk változtatni a dolgokon és a világ összes széntüzelésű erőművét gáztüzelésűvé alakítanánk, 40 százalékkal csökkentenénk a CO2 kibocsátás mennyiségét."
Ez a fajta strukturális változás gazdasági szempontból is előnyös. A szakértők feltételezik, hogy a gáz ára a jelenlegi alacsony szinten marad legalább 2025-ig. Ugyanakkor a cseppfolyósított földgáz (LNG) használata azt jelenti, hogy a csővezetékkel megközelíthetetlen régiókban élő emberek számára is a gáz lehet az energia forrása. A nem hagyományos gáz is óriási lehetőséget jelent a hagyományos energia-összetétel (mix) megváltoztatása során. Az Egyesült Államokban ez már rekord felhasználási szinteket eredményezett az ott telepített Siemens gázturbinák esetében.
A meglevő energiaelosztó hálózatok intelligens hálózatokká történő fejlesztése nélkülözhetetlen az összes energiaforrás integrálása szempontjából. Csak ily módon lehet az energiaáramlást több irányban szabályozni és az ellátás ingadozásait kiegyensúlyozni a tárolt energiatartalékok felhasználása révén. A Siemens ezen a területen is úttörő szerepet játszott. Például a Siemens fényelektromos, biotüzelőanyaggal működő hibrid erőművet épít Isabelán, a Galapagos-szigetek legnagyobbikán. Ez a projekt tartalmaz egy fényelektromos rendszert, egy kettős tüzelésű rendszert, ami működtethető jatropha olajjal és dízel tüzelőanyaggal, valamint egy 3,3 megawatt-óra kapacitású energiatároló rendszert.
Az Energia Világkongresszuson a Siemens számos olyan műszaki tanulmányt ismertetett, ami a jövő-orientált energiaellátás témájával foglalkozik. Díjnyertes értekezésében Patrice Bardon, a Siemens Dresser-Rand üzletágának munkatársa ismertette, hogyan határozza meg egy konfiguráló eszköz (konfigurátor) a megfelelő meghajtó egységet cseppfolyósított földgázzal működő (LNG) erőművekben. A konfigurátor lehetővé teszi az erőmű üzemeltetői számára, hogy a leghatékonyabb meghajtó egységet válasszák saját specifikus folyamatuk számára. A tanulmány elemzi a gőz-, ipari- és aeroderivatív gázturbinákat, valamint az elektromos motorokat. A háttér: a földgáz cseppfolyósítása energia- és költségigényes eljárás. A cseppfolyósítás 30 - 40 százalékát teszi ki egy LNG erőmű teljes költségének.
Zafer Gursoy, a Siemens Törökország munkatársa a nagy gázturbinákat használó erőművek technológiájáról tartott előadást, amelyben elsősorban a környezeti összeférhetőség problémáit és az erőforrások fenntartását elemzi. Ezt a kérdéskört a Lausward kombinált ciklusú erőmű alapján dolgozta ki, felhasználva egy egyiptomi megaprojekt példáját, ahol a Siemens jelenleg három, egyenként 4,8 gigawatt névleges teljesítményű kombinált ciklusú erőművet épít. Egy újabb előadás keretében Howard Gooder, a Siemens Financial Services munkatársa azt fejtette ki, miként ruháznak be közintézmények - magánvállalkozásokkal karöltve - szelet, fényelektromosságot és földgázt hasznosító környezetbarát energiaprojektekbe, elősegítve ily módon a Párizsi Klímaegyezmény céljainak elérését.
Mára már több mint 55 ország ratifikálta a Párizsi Klímacsúcson elért megállapodást. Ez az egyezmény egy sor olyan intézkedést tartalmaz, melyek célja a CO2 kibocsátás lényeges csökkentése. A Klímacsúcs célkitűzése szerint a globális felmelegedés értékét jóval 2°C alá kell korlátozni. A klímaváltozási célok elérése mellett arra is törekedni kell, hogy az energiaforrásokat a lehető legtöbb ember számára elérhetővé tegyék. Jelenleg körülbelül egy milliárd ember nem fér hozzá az elektromos energiához; ez komolyan gátolja hosszú távú kilátásaikat az oktatás és fejlődés területén. Továbbá az ENSZ becslései szerint a globális népesség mintegy 9,5 milliárdra nő a jelenlegi évszázad közepére. Willi Meixner felvázolta az ezzel kapcsolatos kihívást: "Ha az eljövendő években megbízható és megfizethető elektromos energia ellátást akarunk biztosítani a világ népessége számára, akkor a következő 35 év során Kína energiafogyasztásának háromszorosát kell beépítenünk energetikai rendszereinkbe."
A hatékonyan előállított energia iránti növekvő igény a globális kapacitások jelentős bővüléséhez vezet majd. A Siemens kiszámította, hogy 2030-ra a decentralizált energiarendszerek az igényelt többlet kapacitásnak majdnem a felét fogják kitenni. Globális szinten a szél- és napenergia kiemelkedő szerepet játszik majd ezen elképzelés megvalósításában, hiszen a megújuló forrásokból előállított energia költsége csökkent a kormányok beavatkozásának eredményeként. Ily módon a beépített teljesítmény jelentős mértékben nőtt a legutóbbi, 2013-ban rendezett Energia Világkongresszus óta. A fényelektromos energia költsége évi 7 százalékkal csökkent a 2000 és 2015 közötti időszakban. Ami a tengeri szélerőműveket illeti, az árak várhatóan egyharmadával esnek majd 2015 és 2020 között.
Azonban a megújuló energiaforrások bővülése önmagában nem lesz elégséges. Willi Meixner kihangsúlyozta: "Tekintettel erre a növekvő igényre, csak akkor fogjuk elérni a saját magunk által kitűzött célokat, ha a meglevő erőműveket széntüzelésűről fokozatosan gáztüzelésűre állítjuk át. Ha képesek lennénk változtatni a dolgokon és a világ összes széntüzelésű erőművét gáztüzelésűvé alakítanánk, 40 százalékkal csökkentenénk a CO2 kibocsátás mennyiségét."
Ez a fajta strukturális változás gazdasági szempontból is előnyös. A szakértők feltételezik, hogy a gáz ára a jelenlegi alacsony szinten marad legalább 2025-ig. Ugyanakkor a cseppfolyósított földgáz (LNG) használata azt jelenti, hogy a csővezetékkel megközelíthetetlen régiókban élő emberek számára is a gáz lehet az energia forrása. A nem hagyományos gáz is óriási lehetőséget jelent a hagyományos energia-összetétel (mix) megváltoztatása során. Az Egyesült Államokban ez már rekord felhasználási szinteket eredményezett az ott telepített Siemens gázturbinák esetében.
A meglevő energiaelosztó hálózatok intelligens hálózatokká történő fejlesztése nélkülözhetetlen az összes energiaforrás integrálása szempontjából. Csak ily módon lehet az energiaáramlást több irányban szabályozni és az ellátás ingadozásait kiegyensúlyozni a tárolt energiatartalékok felhasználása révén. A Siemens ezen a területen is úttörő szerepet játszott. Például a Siemens fényelektromos, biotüzelőanyaggal működő hibrid erőművet épít Isabelán, a Galapagos-szigetek legnagyobbikán. Ez a projekt tartalmaz egy fényelektromos rendszert, egy kettős tüzelésű rendszert, ami működtethető jatropha olajjal és dízel tüzelőanyaggal, valamint egy 3,3 megawatt-óra kapacitású energiatároló rendszert.
Az Energia Világkongresszuson a Siemens számos olyan műszaki tanulmányt ismertetett, ami a jövő-orientált energiaellátás témájával foglalkozik. Díjnyertes értekezésében Patrice Bardon, a Siemens Dresser-Rand üzletágának munkatársa ismertette, hogyan határozza meg egy konfiguráló eszköz (konfigurátor) a megfelelő meghajtó egységet cseppfolyósított földgázzal működő (LNG) erőművekben. A konfigurátor lehetővé teszi az erőmű üzemeltetői számára, hogy a leghatékonyabb meghajtó egységet válasszák saját specifikus folyamatuk számára. A tanulmány elemzi a gőz-, ipari- és aeroderivatív gázturbinákat, valamint az elektromos motorokat. A háttér: a földgáz cseppfolyósítása energia- és költségigényes eljárás. A cseppfolyósítás 30 - 40 százalékát teszi ki egy LNG erőmű teljes költségének.
Zafer Gursoy, a Siemens Törökország munkatársa a nagy gázturbinákat használó erőművek technológiájáról tartott előadást, amelyben elsősorban a környezeti összeférhetőség problémáit és az erőforrások fenntartását elemzi. Ezt a kérdéskört a Lausward kombinált ciklusú erőmű alapján dolgozta ki, felhasználva egy egyiptomi megaprojekt példáját, ahol a Siemens jelenleg három, egyenként 4,8 gigawatt névleges teljesítményű kombinált ciklusú erőművet épít. Egy újabb előadás keretében Howard Gooder, a Siemens Financial Services munkatársa azt fejtette ki, miként ruháznak be közintézmények - magánvállalkozásokkal karöltve - szelet, fényelektromosságot és földgázt hasznosító környezetbarát energiaprojektekbe, elősegítve ily módon a Párizsi Klímaegyezmény céljainak elérését.
