Szerver/Üzlet
Sulaki - 2016-10-04
A felhőalapú számítástechnika több iparág működését is jelentősen átalakíthatja a közeljövőben
A felhőalapú számítástechnika a költséghatékonysága és a rugalmassága miatt óriási potenciállal rendelkezik nemcsak az IT ipar, hanem más szektorok és iparágak számára is. A programozás területén várható tényleges áttörés előtt azonban még számos jogi ás vállalati elvárást kell megválaszolni a biztonságot követelő környezet miatt. Szeptember 27-én vezető európai egyetemek, kutatóintézetek és IT cégek szakértői mutatták be Budapesten a felhőalapú szolgáltatások jövőjét.
A felhőalapú számítástechnika több iparág működését is jelentősen átalakíthatja a közeljövőben, de a technológia nyilvánvaló előnyei mellett számos biztonsági kérdés is felmerül. Ennek gyakorlati bemutatására a Future of Clouds konferencián a légiközlekedési informatikát vették alapul az előadók. Míg a személyes kapcsolat egyre kevesebb az utasok és a légitársaságok között, a digitális interakciók száma egyre nő. A jegyek túlnyomó többségét online értékesítik és az utasfelvétel is otthonról történik. A gépre való felszállás előtt az utasok nem kerülnek személyes kapcsolatba a légitársaságok személyzetével.
„A légitársaságok számára változatlanul fontos, hogy lenyűgözzék az ügyfeleiket, miközben egyre kevesebb lehetőségük nyílik erre. A megoldást az jelenti, ha a big data elemzés segítségével teszik jobbá a szolgáltatásaikat. Az ehhez szükséges fejlesztésekhez szükséges a felhőalapú megoldások használata, miközben a légiközlekedési ipar biztonsági szabályai sokkal szigorúbbak az átlagnál” – hangsúlyozta Dirk Muthig, a Lufthansa Systems Hungária innovációért felelős vezetője.
A konferencia elsősorban az Európai Unió kutatás-fejlesztési és innovációs politikáját 2014 és 2020 között meghatározó Horizon 2020 és FP7 Program témába vágó kezdeményezéseire koncentrált. Az EU által közel 4,5 milliárd forinttal támogatott kollaboratív projektek a kutatást és az innovációt ötvözik, áthidalva az elmélet és a gyakorlat között lévő szakadékot. 2016 áprilisában az Európai Tanács négy különböző kategóriába sorolt kutatóprojektet (eucloudclusters.wordpress.com) indított, amelyek egymással párhuzamosan és egyben egymásra is épülve vizsgálják a felhőalapú informatika biztonsági kérdéseit.
„A felhőszolgáltatók számára a legnagyobb kihívások között szerepel, hogy a különféle platformok éles indító interfészeinek rendkívüli különbözőségét áthidalják, valamint hogy a felhő alapú platformok rugalmas skálázhatóságát biztosítsák” – mondta Prof. Dr. Keith G. Jeffery, a PaaSage projekt tudományos koordinátora. A PaaSage egy nyílt forráskódú integrált platform, amely egy kísérő módszertannal együtt úgy támogatja a felhő alkalmazások tervezését és kitelepítését, hogy lehetővé teszi a modell-alapú fejlesztést, konfigurálást, optimalizálást és a meglévő, valamint új alkalmazások kitelepítését, függetlenül a már működő mögöttes felhő infrastruktúrától.
A BEACON projekt az alkalmazások és szolgáltatások automatizált kitelepítését támogatja különböző felhőkön és adatközpontokon keresztül. „A projekt fő célja, hogy meghatározzon és megvalósítson egy olyan egységes felhő-hálózat keretrendszert, amely lehetővé teszi az egyesített felhő infrastruktúrák ellátását. Különös figyelmet fordítunk az inter-cloud hálózatokra és biztonsági problémák elhárítására, hogy támogassuk az alkalmazások automatizált kitelepítését különböző felhőkön és adatközpontokon keresztül” – mondta Philippe Massonet a BEACON tudományos koordinátora.
A harmadik EU-s projekt, a MUSA (MUlti-cloud Secure Applications) keretein belül a szakértők egy olyan holisztikus keretrendszer fejlesztésén dolgoznak, amely a multi-felhő alkalmazások biztonságos és intelligens életciklus menedzsmentjét teszi lehetővé. A projektben központi szerepet tölt be, hogy hogyan lehetséges a lehető legmagasabb biztonsági szintet megteremteni már a tervezés során, illetve hogyan kontrollálják azt a folyamatos működés közben. „A MUSA H2020 projekt célja, hogy a megfelelő biztonságot szavatolva hozzájáruljon az európai szoftver- és szolgáltatóipar innovációs kapacitásának és technológiai kiválóságának felépítéséhez” – hangsúlyozta Stefan Spahr, a Lufthansa Systems Software Architect-je.
A felhőalapú számítástechnika több iparág működését is jelentősen átalakíthatja a közeljövőben, de a technológia nyilvánvaló előnyei mellett számos biztonsági kérdés is felmerül. Ennek gyakorlati bemutatására a Future of Clouds konferencián a légiközlekedési informatikát vették alapul az előadók. Míg a személyes kapcsolat egyre kevesebb az utasok és a légitársaságok között, a digitális interakciók száma egyre nő. A jegyek túlnyomó többségét online értékesítik és az utasfelvétel is otthonról történik. A gépre való felszállás előtt az utasok nem kerülnek személyes kapcsolatba a légitársaságok személyzetével.
„A légitársaságok számára változatlanul fontos, hogy lenyűgözzék az ügyfeleiket, miközben egyre kevesebb lehetőségük nyílik erre. A megoldást az jelenti, ha a big data elemzés segítségével teszik jobbá a szolgáltatásaikat. Az ehhez szükséges fejlesztésekhez szükséges a felhőalapú megoldások használata, miközben a légiközlekedési ipar biztonsági szabályai sokkal szigorúbbak az átlagnál” – hangsúlyozta Dirk Muthig, a Lufthansa Systems Hungária innovációért felelős vezetője.
A konferencia elsősorban az Európai Unió kutatás-fejlesztési és innovációs politikáját 2014 és 2020 között meghatározó Horizon 2020 és FP7 Program témába vágó kezdeményezéseire koncentrált. Az EU által közel 4,5 milliárd forinttal támogatott kollaboratív projektek a kutatást és az innovációt ötvözik, áthidalva az elmélet és a gyakorlat között lévő szakadékot. 2016 áprilisában az Európai Tanács négy különböző kategóriába sorolt kutatóprojektet (eucloudclusters.wordpress.com) indított, amelyek egymással párhuzamosan és egyben egymásra is épülve vizsgálják a felhőalapú informatika biztonsági kérdéseit.
„A felhőszolgáltatók számára a legnagyobb kihívások között szerepel, hogy a különféle platformok éles indító interfészeinek rendkívüli különbözőségét áthidalják, valamint hogy a felhő alapú platformok rugalmas skálázhatóságát biztosítsák” – mondta Prof. Dr. Keith G. Jeffery, a PaaSage projekt tudományos koordinátora. A PaaSage egy nyílt forráskódú integrált platform, amely egy kísérő módszertannal együtt úgy támogatja a felhő alkalmazások tervezését és kitelepítését, hogy lehetővé teszi a modell-alapú fejlesztést, konfigurálást, optimalizálást és a meglévő, valamint új alkalmazások kitelepítését, függetlenül a már működő mögöttes felhő infrastruktúrától.
A BEACON projekt az alkalmazások és szolgáltatások automatizált kitelepítését támogatja különböző felhőkön és adatközpontokon keresztül. „A projekt fő célja, hogy meghatározzon és megvalósítson egy olyan egységes felhő-hálózat keretrendszert, amely lehetővé teszi az egyesített felhő infrastruktúrák ellátását. Különös figyelmet fordítunk az inter-cloud hálózatokra és biztonsági problémák elhárítására, hogy támogassuk az alkalmazások automatizált kitelepítését különböző felhőkön és adatközpontokon keresztül” – mondta Philippe Massonet a BEACON tudományos koordinátora.
A harmadik EU-s projekt, a MUSA (MUlti-cloud Secure Applications) keretein belül a szakértők egy olyan holisztikus keretrendszer fejlesztésén dolgoznak, amely a multi-felhő alkalmazások biztonságos és intelligens életciklus menedzsmentjét teszi lehetővé. A projektben központi szerepet tölt be, hogy hogyan lehetséges a lehető legmagasabb biztonsági szintet megteremteni már a tervezés során, illetve hogyan kontrollálják azt a folyamatos működés közben. „A MUSA H2020 projekt célja, hogy a megfelelő biztonságot szavatolva hozzájáruljon az európai szoftver- és szolgáltatóipar innovációs kapacitásának és technológiai kiválóságának felépítéséhez” – hangsúlyozta Stefan Spahr, a Lufthansa Systems Software Architect-je.
