Szerver/Üzlet
Sulaki - 2016-09-28
A megkérdezett vállalatok körében tovább erősödött a Facebook dominanciája
A kis- és középvállalatok által leggyakrabban alkalmazott 10 marketingeszközből 9 online. A Facebook jelentősége tovább erősödött a hirdetők körében. A kis cégek már átlagban kétmillió forint felett költenek marketingre, de sajnos még „importra”: a pénz jobbára a Facebookhoz és a Google-hoz kerül - derül ki Marketing Commando 1700 fő megkérdezésével készült friss online felméréséből.
A megkérdezett vállalatok körében tovább erősödött a Facebook dominanciája: a tíz leggyakrabban használt marketingeszköz közül négy a legnépszerűbb közösségi oldalhoz kapcsolódik. Az először nyolc éve elvégzett felmérés történetében első alkalommal fordult elő, hogy a toplista élére nem a céges honlap, hanem a saját Facebook-oldal került. A Facebook kifinomultabb hirdetési megoldásait, mint az egyedi célcsoportok képzése vagy az applikációk, ugyanakkor még tízből csak egy válaszadó alkalmazza.
A legnépszerűbb kkv marketingeszközök 2016.
1. Facebook céges oldal
2. Saját honlap
3. Facebook hirdetés
4. Ajánlás
5. Facebook poszt kiemelés
6. Keresőoptimalizálás
7. Google AdWords
8. Blog, saját honlapon
9. Facebook csoport
10. eDM (saját email-listára)
Csökken a Google fontossága
A népszerű keresőmotorhoz köthető megoldások évek óta stabilan az élmezőnyben szerepelnek, idén azonban valamelyest visszaestek. Egyrészt csökken a Google AdWords népszerűsége: tavaly a válaszadók 45%-a használta, míg idén már csak 36%-uk. Mindez annak ellenére figyelhető meg, hogy a megoldást ténylegesen használók a személyes ajánlás után a második leghatékonyabb eszköznek tartják.
A keresőoptimalizálás (SEO) pedig, amely tavaly még a lista 4. helyén állt, idén már nem fért be az első tízbe sem. „Amíg a kisvállalkozásoknak nem volt pénze, de ideje igen, addig megérte blogbejegyzésekkel, tartalommarketinggel keresőoptimalizálni. Ma viszont drágább lett az idő, mint az pénz: elérhető számos alacsony költségű, de hatékony marketingeszköz, demokratizálódott a marketing” – magyarázza a jelenséget Wolf Gábor kisvállalati marketing szakértő, a felmérést végző Marketing Commando vezető tanácsadója.
Reklámpiaci tényezővé váltak a kkv-k
A felmérésben részt vevő cégek éves átlagban 2,3 millió forintot költenek marketingre. Szignifikáns az összefüggés a marketingköltés és a várható bevétel között is: míg az éves szinten százezer forint alatt költő vállalkozásoknak 65 százaléka számít magasabb bevételre 2016-ban, 1 millió forintos költés felett már 84 százalék a pozitív várakozások aránya. Wolf Gábor véleménye szerint „kezdenek piaci tényezővé válni a kkv-k. Viszont sajnos még „importálják” a marketingeszközöket, hiszen ennek a pénznek a jelentős része a Facebookhoz és a Google-hoz kerül.”
Meddig tart még az online aranyláz?
Mivel a kkv-k az online eszközök kapcsán hozzászoktak, hogy azonnal látják egy kampány megtérülését, a legnépszerűbb marketingeszközök húszas listájára csupán négy offline megoldás (ajánlás, névjegy, kiállításon való megjelenés és szórólap) került fel. A klasszikus médiamegoldások használata nem jellemző a kkv-kra. Ebben a tekintetben a magasabb, 250 millió forint feletti árbevételű vállalkozások egyértelműen elkülönülnek a mezőny többi szereplőjétől: az ő körükben fordul elő érdemi arányban a televízió, rádió, sajtó, óriásplakát, de még a fizetett PR és a bannerhirdetések alkalmazása is.
Wolf Gábor ezzel kapcsolatban egy lehetőségre is felhívja a figyelmet: „Az offline eszközök óriási előnye, hogy most azok váltak exkluzívvá. Csak gondoljunk bele, hogy mi kelti fel jobban a figyelmünket? Egy újabb levél az inboxban, vagy egy nevünkre szóló levél a postaládánkban? Az első online aranyláz után be kell állnia egy egészséges aránynak, hogy a költés legalább 10-15%-a offline eszközökre jusson.”
Sokat változott a kkv marketing 2009 óta
Magyarország első kkv-marketing kutatását 2009-ben a Marketing Commando készítette, az Ipsosszal együttműködve. Akkor a mikro-, kis- és közepes vállalkozások mindössze egyharmada folytatott tudatos marketingtevékenységet, éves szinten átlagosan a forgalmuk 4%-át fordítva rá. Mára megfordultak az arányok: csupán a kkv-k egyharmadáról mondható el, hogy nem, vagy keveset költ marketingre. Az eszközök terén is sokat változott a vállalkozások gyakorlata: az első felmérés idején a válaszadók legkedveltebb reklámeszközei az
Wolf Gábor ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy „nem a legdivatosabb eszköz a leghatékonyabb. Minden cégnek meg kell találni, ami számára optimális, de ehhez folyamatosan kísérletezni kell.”
A megkérdezett vállalatok körében tovább erősödött a Facebook dominanciája: a tíz leggyakrabban használt marketingeszköz közül négy a legnépszerűbb közösségi oldalhoz kapcsolódik. Az először nyolc éve elvégzett felmérés történetében első alkalommal fordult elő, hogy a toplista élére nem a céges honlap, hanem a saját Facebook-oldal került. A Facebook kifinomultabb hirdetési megoldásait, mint az egyedi célcsoportok képzése vagy az applikációk, ugyanakkor még tízből csak egy válaszadó alkalmazza.
A legnépszerűbb kkv marketingeszközök 2016.
1. Facebook céges oldal
2. Saját honlap
3. Facebook hirdetés
4. Ajánlás
5. Facebook poszt kiemelés
6. Keresőoptimalizálás
7. Google AdWords
8. Blog, saját honlapon
9. Facebook csoport
10. eDM (saját email-listára)
Csökken a Google fontossága
A népszerű keresőmotorhoz köthető megoldások évek óta stabilan az élmezőnyben szerepelnek, idén azonban valamelyest visszaestek. Egyrészt csökken a Google AdWords népszerűsége: tavaly a válaszadók 45%-a használta, míg idén már csak 36%-uk. Mindez annak ellenére figyelhető meg, hogy a megoldást ténylegesen használók a személyes ajánlás után a második leghatékonyabb eszköznek tartják.
A keresőoptimalizálás (SEO) pedig, amely tavaly még a lista 4. helyén állt, idén már nem fért be az első tízbe sem. „Amíg a kisvállalkozásoknak nem volt pénze, de ideje igen, addig megérte blogbejegyzésekkel, tartalommarketinggel keresőoptimalizálni. Ma viszont drágább lett az idő, mint az pénz: elérhető számos alacsony költségű, de hatékony marketingeszköz, demokratizálódott a marketing” – magyarázza a jelenséget Wolf Gábor kisvállalati marketing szakértő, a felmérést végző Marketing Commando vezető tanácsadója.
Reklámpiaci tényezővé váltak a kkv-k
A felmérésben részt vevő cégek éves átlagban 2,3 millió forintot költenek marketingre. Szignifikáns az összefüggés a marketingköltés és a várható bevétel között is: míg az éves szinten százezer forint alatt költő vállalkozásoknak 65 százaléka számít magasabb bevételre 2016-ban, 1 millió forintos költés felett már 84 százalék a pozitív várakozások aránya. Wolf Gábor véleménye szerint „kezdenek piaci tényezővé válni a kkv-k. Viszont sajnos még „importálják” a marketingeszközöket, hiszen ennek a pénznek a jelentős része a Facebookhoz és a Google-hoz kerül.”
Meddig tart még az online aranyláz?
Mivel a kkv-k az online eszközök kapcsán hozzászoktak, hogy azonnal látják egy kampány megtérülését, a legnépszerűbb marketingeszközök húszas listájára csupán négy offline megoldás (ajánlás, névjegy, kiállításon való megjelenés és szórólap) került fel. A klasszikus médiamegoldások használata nem jellemző a kkv-kra. Ebben a tekintetben a magasabb, 250 millió forint feletti árbevételű vállalkozások egyértelműen elkülönülnek a mezőny többi szereplőjétől: az ő körükben fordul elő érdemi arányban a televízió, rádió, sajtó, óriásplakát, de még a fizetett PR és a bannerhirdetések alkalmazása is.
Wolf Gábor ezzel kapcsolatban egy lehetőségre is felhívja a figyelmet: „Az offline eszközök óriási előnye, hogy most azok váltak exkluzívvá. Csak gondoljunk bele, hogy mi kelti fel jobban a figyelmünket? Egy újabb levél az inboxban, vagy egy nevünkre szóló levél a postaládánkban? Az első online aranyláz után be kell állnia egy egészséges aránynak, hogy a költés legalább 10-15%-a offline eszközökre jusson.”
Sokat változott a kkv marketing 2009 óta
Magyarország első kkv-marketing kutatását 2009-ben a Marketing Commando készítette, az Ipsosszal együttműködve. Akkor a mikro-, kis- és közepes vállalkozások mindössze egyharmada folytatott tudatos marketingtevékenységet, éves szinten átlagosan a forgalmuk 4%-át fordítva rá. Mára megfordultak az arányok: csupán a kkv-k egyharmadáról mondható el, hogy nem, vagy keveset költ marketingre. Az eszközök terén is sokat változott a vállalkozások gyakorlata: az első felmérés idején a válaszadók legkedveltebb reklámeszközei az
internet
(54%, amely ekkor szinte kizárólag a saját honlapot jelentette), a nyomtatott média (35%) és a szórólap (26%) voltak, melyeket – a honlap kivételével - szinte teljesen háttérbe szorítottak a kifinomultabb digitális marketingmegoldások.Wolf Gábor ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy „nem a legdivatosabb eszköz a leghatékonyabb. Minden cégnek meg kell találni, ami számára optimális, de ehhez folyamatosan kísérletezni kell.”
