Szerver/Üzlet
Sulaki - 2016-09-20
Az edukáció kulcskérdés
Az edukáció kulcskérdés - derül ki a Telekom friss kutatásából[1], amelyet a BellResearch végzett a cég megbízásából a hazai KKV-ék infokommunikációs helyzetének feltérképezése céljából. A 2016 első felében lefuttatott, reprezentatív kutatásból kiderül, hogy a KKV szektor az alapszintűnek tekinthető digitális megoldásokat széleskörűen alkalmazza, viszont a professzionális infokommunikációs szolgáltatások nyújtotta lehetőségekkel kevésbé vagy egyáltalán nem él. Noha minden második KKV tudja, hogy az informatika képes lenne támogatni őt az üzleti életben, túlnyomórészt továbbra is az jellemző, hogy informatikai problémákat házi megoldásokkal, a témában valamennyire jártas ismerőseik bevonásával próbálják meg kezelni.
„További komoly edukációt igényel a hazai KKV piac, hogy felismerje az infokommunikációban rejlő lehetőségeket, és hogy a vállalkozások segítséget és lehetőséget lássanak a modern infokommunikációs megoldásokban. Azért kutatjuk a KKV szektort időről időre, hogy megismerjük a KKV-k igényeit, kihívásait, helyzetét. Hiszünk benne hogy komolyak a növekedési lehetőségeik, és ehhez a növekedéshez mi is hozzájárulhatunk szolgáltatásainkon keresztül. A hazai KKV-k döntő többsége még mindig csak árbevétele kevesebb, mint 1%-át fordítja infokommunikációra, pedig ezek a digitális szolgáltatások nélkülözhetetlenek a vállalkozások sikeres és perspektivikus működéséhez.” – mondta Lakatos Péter, a kis- és középvállalati szolgáltatások vezérigazgató-helyettese.
Az adatokból kiderül, hogy a növekedéshez valójában a tudás hiányzik: a digitalizációval való lépéstartást kevesen sorolják a fontos kihívások közé. „Tény, hogy a vállalkozások digitalizációja növeli a hatékonyságot és valamelyest orvosolhatja a munkaerőhiányt is. Ám sok cég vezetése a modern megoldásokkal ismeretek hiányában nem is számol.”- teszi hozzá a kutatás eredményei kapcsán Lakatos Péter.
Fontos megállapítása a felmérésnek, hogy a személyes ügyféltámogatás szerepe kiemelt fontosságú, a vállalkozásoknak nincsen sem affinitása, sem ideje önállóan megtanulni az új informatikai megoldások használatát, ezért az edukáció, és a professzionális segítség nagyon fontos számukra.
A vállalkozások mintegy fele érzi úgy, hogy az informatika képes támogatni őket az érzékelt üzleti kihívásokban. A felmérés eredményei szerint a magyar vállalkozások többsége mégis „okosban oldja meg” az informatikát. Az IT üzemeltetést a vállalkozások nagy többsége házon belül oldja meg, kisebb vállalkozások esetében a cégvezető végzi, míg nagyobb KKV cégek esetében már van dedikált informatikai vezető vagy munkatárs. Nem utasítják el a felhő alapú digitális szolgáltatásokat, de még kevesen fizetnek ezekért. Igaz, az ilyen költés dinamikusan nő.
A cégvezetők kétharmada tartja magát nagyobbrészt felkészültnek távközlési-informatikai témában, de csak ötödük mondja, hogy igazán otthon van abban, milyen lehetőségeket kínálnak a cégének az online megoldások. A megkérdezetteknek ugyanakkor a fele hajlik arra, hogy az összes számukra szükséges informatikai, távközlési szolgáltatást ugyanattól a szolgáltatótól vegye igénybe.
Honlapot a számítógéppel rendelkező kisebb cégek 40 százaléka működtet, a nagyobb
kkv-k-nál pedig 68 százalék az arány. Sok weblapot ugyanakkor kolléga vagy családtag hozott létre. A honlappal nem rendelkezők számára nem fontos az új ügyfelek ilyen módon való szerzése, vagyis megítélésük szerint olyan iparágban dolgoznak, ahol a személyes ajánlás nagyon fontos. A számítógéppel rendelkező vállalkozások harmada gondolja fontosnak, hogy a közösségi médiában, saját Facebook-profillal is megjelenjen; ugyanennyinek van közösségi oldala.
[1] A kutatás lefedi a Magyarországon ténylegesen működő KKV szektorba tartozó gazdasági társaságokat, összességében 255 ezer hazai vállalkozás képezte a kutatás alapsokaságát. (Ez a megközelítés nem teljes azonos a KSH által használt KKV definícióval). A kvantitatív kutatás mintája többlépcsős nem arányosan rétegzett mintavétellel történt, mely reprezentatív az alapsokaságba alkalmazotti létszám, gazdálkodási forma, földrajzi elhelyezkedés alapján. A kutatás során személyes interjúk készültek a szervezetek azon döntéshozójával, akinek rálátása van a szervezetek gazdálkodására, ügymenetére, jövőbeli stratégiai elképzeléseire, a folyamatok informatikai támogatottságára [jellemzően CEO, TDM, CFO]. Módszertan: személyes megkérdezés. A kutatás során összesen 928 db sikeres interjú készült.
„További komoly edukációt igényel a hazai KKV piac, hogy felismerje az infokommunikációban rejlő lehetőségeket, és hogy a vállalkozások segítséget és lehetőséget lássanak a modern infokommunikációs megoldásokban. Azért kutatjuk a KKV szektort időről időre, hogy megismerjük a KKV-k igényeit, kihívásait, helyzetét. Hiszünk benne hogy komolyak a növekedési lehetőségeik, és ehhez a növekedéshez mi is hozzájárulhatunk szolgáltatásainkon keresztül. A hazai KKV-k döntő többsége még mindig csak árbevétele kevesebb, mint 1%-át fordítja infokommunikációra, pedig ezek a digitális szolgáltatások nélkülözhetetlenek a vállalkozások sikeres és perspektivikus működéséhez.” – mondta Lakatos Péter, a kis- és középvállalati szolgáltatások vezérigazgató-helyettese.
Az adatokból kiderül, hogy a növekedéshez valójában a tudás hiányzik: a digitalizációval való lépéstartást kevesen sorolják a fontos kihívások közé. „Tény, hogy a vállalkozások digitalizációja növeli a hatékonyságot és valamelyest orvosolhatja a munkaerőhiányt is. Ám sok cég vezetése a modern megoldásokkal ismeretek hiányában nem is számol.”- teszi hozzá a kutatás eredményei kapcsán Lakatos Péter.
Fontos megállapítása a felmérésnek, hogy a személyes ügyféltámogatás szerepe kiemelt fontosságú, a vállalkozásoknak nincsen sem affinitása, sem ideje önállóan megtanulni az új informatikai megoldások használatát, ezért az edukáció, és a professzionális segítség nagyon fontos számukra.
A vállalkozások mintegy fele érzi úgy, hogy az informatika képes támogatni őket az érzékelt üzleti kihívásokban. A felmérés eredményei szerint a magyar vállalkozások többsége mégis „okosban oldja meg” az informatikát. Az IT üzemeltetést a vállalkozások nagy többsége házon belül oldja meg, kisebb vállalkozások esetében a cégvezető végzi, míg nagyobb KKV cégek esetében már van dedikált informatikai vezető vagy munkatárs. Nem utasítják el a felhő alapú digitális szolgáltatásokat, de még kevesen fizetnek ezekért. Igaz, az ilyen költés dinamikusan nő.
A cégvezetők kétharmada tartja magát nagyobbrészt felkészültnek távközlési-informatikai témában, de csak ötödük mondja, hogy igazán otthon van abban, milyen lehetőségeket kínálnak a cégének az online megoldások. A megkérdezetteknek ugyanakkor a fele hajlik arra, hogy az összes számukra szükséges informatikai, távközlési szolgáltatást ugyanattól a szolgáltatótól vegye igénybe.
Honlapot a számítógéppel rendelkező kisebb cégek 40 százaléka működtet, a nagyobb
kkv-k-nál pedig 68 százalék az arány. Sok weblapot ugyanakkor kolléga vagy családtag hozott létre. A honlappal nem rendelkezők számára nem fontos az új ügyfelek ilyen módon való szerzése, vagyis megítélésük szerint olyan iparágban dolgoznak, ahol a személyes ajánlás nagyon fontos. A számítógéppel rendelkező vállalkozások harmada gondolja fontosnak, hogy a közösségi médiában, saját Facebook-profillal is megjelenjen; ugyanennyinek van közösségi oldala.
[1] A kutatás lefedi a Magyarországon ténylegesen működő KKV szektorba tartozó gazdasági társaságokat, összességében 255 ezer hazai vállalkozás képezte a kutatás alapsokaságát. (Ez a megközelítés nem teljes azonos a KSH által használt KKV definícióval). A kvantitatív kutatás mintája többlépcsős nem arányosan rétegzett mintavétellel történt, mely reprezentatív az alapsokaságba alkalmazotti létszám, gazdálkodási forma, földrajzi elhelyezkedés alapján. A kutatás során személyes interjúk készültek a szervezetek azon döntéshozójával, akinek rálátása van a szervezetek gazdálkodására, ügymenetére, jövőbeli stratégiai elképzeléseire, a folyamatok informatikai támogatottságára [jellemzően CEO, TDM, CFO]. Módszertan: személyes megkérdezés. A kutatás során összesen 928 db sikeres interjú készült.
