Számítástechnika
Sulaki - 2016-07-24
A Kaspersky Lab legújabb kutatása szerint üzleti utak során a bűnözők nagyobb valószínűséggel szerzik meg privát és vállalati adatainkat, mint a pénztárcánkat. Különösen a vezető beosztásban l&eacu
A Kaspersky Lab legújabb kutatása szerint üzleti utak során a bűnözők nagyobb valószínűséggel szerzik meg privát és vállalati adatainkat, mint a pénztárcánkat. Különösen a vezető beosztásban lévő alkalmazottak online hanyagsága veszélyezteti az érzékeny céges információkat.
Ötből egy felhasználót támadtak már meg kiberbűnözők utazásai alatt, melynek majdnem egyharmada (21 százalék) vezető pozíciót tölt be munkahelyén. Ennek ellenére, az üzleti utazók fele (54 százalék) és a felsővezetők 62 százaléka figyelmen kívül hagyja a tényt, hogy a biztonságos hálózat nem garantált nyilvános helyeken, és internetes tevékenységén sem változtat ennek megfelelően. A felelőtlenséggel jelentős kockázatnak teszik ki digitális eszközeiket, amelyek bizalmas üzleti adatokat tartalmazhatnak.
A tanulmány 11850 felhasználót kérdezett meg világszerte (Európából, Oroszországból, Latin-Amerikából és az Egyesült Államokból). Az eredmény arra is rámutatott, hogy a munkahelyi nyomás komoly szerepet játszik ítélőképességünk elhomályosításában, ha nem biztonságos internethálózatról van szó.
Ötből három vezető beosztásban lévő alkalmazott (59 százalék) vallotta be, hogy utazása alatt megpróbál a lehető leghamarabb internetre csatlakozni, mert munkahelye elvárja, hogy folyamatosan elérhető legyen. Mire elérik az érkezési terminált, hatból egy utazó már csatlakoztatja munkához használt eszközét a hálózatra.
A felsővezetők közel fele (48 százalék) és a középvezetők 43 százaléka nem biztonságos, nyilvános
A hanyagság egyik oka az a széles körben elterjedt tévhit, hogy a munkahelyi eszközök alapjában véve biztonságosabbak, mint a privát társaik. Az alkalmazottak kétötöde (41 százalék) elvárja, hogy munkáltatója szigorú biztonsági intézkedéseknek feleljen meg, mely leginkább az üzleti vezetők (53 százalék) és középvezetők (46 százalék) körében figyelhető meg.
A munkavállalók majdnem fele (47 százalék) gondolja úgy, hogy ha a vállalat külföldre küldi őket, vállalnia kell bizonyos biztonsági kockázatokat, ami ezzel jár. Az üzleti utazók nagyrésze, különösen a vezető beosztásban lévők viszont egyáltalán nem könnyítik meg munkáltatójuk helyzetét.
A felsővezetők ötöde (20 százalék) ismerte el, hogy munkahelyi eszközét érzékeny tartalmú weboldalak böngészésére használja a Wi-Fi-n keresztül, míg egy átlagos utazó esetében ez az arány 12 százalék. Negyedük (27 százalék) bankolásra is használja az internetet, az átlag 16 százalékkal szemben.
“A jelentés bizonyítja, hogy a kiberbűnözés valódi veszélyt jelent utazásaink alatt, az alkalmazottak pedig gyarkan fontos üzleti információkat kockáztatnak. Az eredmények vészjelzésül szolgálhatnak a vállalatok IT biztonsági szakembereinek, hiszen komoly adatvédelmi kihívásról van szó, és a szervezeteken múlik, hogy milyen biztonsági megoldásokat alkalmaznak ennek megakadályozására. A legelső intézkedés az lehet, hogy tudatosítsák alkalmazottaikban a veszélyeket és a következményeket. Egy másik elővigyázatossági tanács a
Ötből egy felhasználót támadtak már meg kiberbűnözők utazásai alatt, melynek majdnem egyharmada (21 százalék) vezető pozíciót tölt be munkahelyén. Ennek ellenére, az üzleti utazók fele (54 százalék) és a felsővezetők 62 százaléka figyelmen kívül hagyja a tényt, hogy a biztonságos hálózat nem garantált nyilvános helyeken, és internetes tevékenységén sem változtat ennek megfelelően. A felelőtlenséggel jelentős kockázatnak teszik ki digitális eszközeiket, amelyek bizalmas üzleti adatokat tartalmazhatnak.
A tanulmány 11850 felhasználót kérdezett meg világszerte (Európából, Oroszországból, Latin-Amerikából és az Egyesült Államokból). Az eredmény arra is rámutatott, hogy a munkahelyi nyomás komoly szerepet játszik ítélőképességünk elhomályosításában, ha nem biztonságos internethálózatról van szó.
Ötből három vezető beosztásban lévő alkalmazott (59 százalék) vallotta be, hogy utazása alatt megpróbál a lehető leghamarabb internetre csatlakozni, mert munkahelye elvárja, hogy folyamatosan elérhető legyen. Mire elérik az érkezési terminált, hatból egy utazó már csatlakoztatja munkához használt eszközét a hálózatra.
A felsővezetők közel fele (48 százalék) és a középvezetők 43 százaléka nem biztonságos, nyilvános
Wi-Fi
hálózatra csatlakozik külföldön. Majdnem ugyanennyien (44 és 40 százalék) használják a Wi-Fi-t arra, hogy bizalmas információkat és csatolmányokat tartalmazó emaileket továbbítsanak. A hanyagság egyik oka az a széles körben elterjedt tévhit, hogy a munkahelyi eszközök alapjában véve biztonságosabbak, mint a privát társaik. Az alkalmazottak kétötöde (41 százalék) elvárja, hogy munkáltatója szigorú biztonsági intézkedéseknek feleljen meg, mely leginkább az üzleti vezetők (53 százalék) és középvezetők (46 százalék) körében figyelhető meg.
A munkavállalók majdnem fele (47 százalék) gondolja úgy, hogy ha a vállalat külföldre küldi őket, vállalnia kell bizonyos biztonsági kockázatokat, ami ezzel jár. Az üzleti utazók nagyrésze, különösen a vezető beosztásban lévők viszont egyáltalán nem könnyítik meg munkáltatójuk helyzetét.
A felsővezetők ötöde (20 százalék) ismerte el, hogy munkahelyi eszközét érzékeny tartalmú weboldalak böngészésére használja a Wi-Fi-n keresztül, míg egy átlagos utazó esetében ez az arány 12 százalék. Negyedük (27 százalék) bankolásra is használja az internetet, az átlag 16 százalékkal szemben.
“A jelentés bizonyítja, hogy a kiberbűnözés valódi veszélyt jelent utazásaink alatt, az alkalmazottak pedig gyarkan fontos üzleti információkat kockáztatnak. Az eredmények vészjelzésül szolgálhatnak a vállalatok IT biztonsági szakembereinek, hiszen komoly adatvédelmi kihívásról van szó, és a szervezeteken múlik, hogy milyen biztonsági megoldásokat alkalmaznak ennek megakadályozására. A legelső intézkedés az lehet, hogy tudatosítsák alkalmazottaikban a veszélyeket és a következményeket. Egy másik elővigyázatossági tanács a
VPN
használata a vállalati hálózatok hozzáféréséhez, illetve az email titkosítás. Ezen túlmenően javasoljuk egy átfogó végpontvédelem kiépítését, beleértve a rosszindulatú programok és sebezhetőségek, valamint host-alapú behatolás elleni védelmet, tűzfal és URL
szűrő technológiák alkalmazását, és a szoftverek
rendszeres frissítését” – mondta Konstantin Voronkov, a Kaspersky Lab végpontvédelmi szakértője. 
