A vállalatok mindig is arra törekedtek, hogy számítógépes rendszereiket a lehető leghatékonyabban működtessék, mindeközben pedig a teljesítmény és a rugalmasság terén se kelljen kompromisszumot kötniük. A hypervisor-alapú virtualizáció néhány éve komoly előrelépésnek számított, és ígéretes eredményeket kínált, a sebesség és a kihasználtsága terén azonban továbbra is kívánnivalókat hagy maga után. Az elvárásoknak leginkább a konténeralapú virtualizációs technológia tesz eleget, amely gyorsabb és rugalmasabb működést biztosít alacsonyabb erőforrásigény és minimális teljesítményveszteség mellett.

 

A technológia segítségével a vállalatok egyszerűbben orvosolhatják az üzemeltetés, illetve a fejlesztés során gyakran felmerülő nehézségeket, legyen szó akár a frissítések telepítéséről az egyre nagyobb szerverpark gépein, a sokféle tesztelési környezet előállításához szükséges gépkapacitásról és időről, vagy éppen a folyamatosan növekvő elvárásokról a hatékonyság terén. A „hagyományos”, hypervisor-alapú virtualizáció azért nem kínál megfelelő, mindenre kiterjedő megoldást, mivel ebben az esetben az erőforrások elszigetelten működnek a virtuális gépeken (VM, virtual machine) belül, így nem lehet optimalizáltan elosztani a terhelést a -ek között. A hypervisoros virtualizáció során a virtuális gépek egy köztes rétegen keresztül képesek virtuálisan futni a fizikai hardveren, ezzel szemben a konténervirtualizáció esetében a konténerek az operációs rendszermagon elhelyezett felhasználói térben futnak. Ezért is nevezik a konténervirtualizációt operációsrendszer-szintű virtualizációnak is.

A Docker ennek köszönhetően hatékonyabb üzemeltetést biztosít, hiszen kevesebb szervert kell működtetni. Ezáltal a vállalatoknak kevesebb időt, energiát és költséget kell fordítaniuk az operációs rendszerek futtatására és karbantartására, például a frissítések telepítésére, a naplófájlok gyűjtésére, valamint a konfigurációk módosítására és ellenőrzésére. A megoldás ezenfelül a fejlesztés terén is hatékonyabb működést tesz lehetővé, mivel a segítségével rendkívül egyszerűen előállíthatók a különféle tesztelési környezetek, amelyek elengedhetetlenek a sikeres fejlesztési projektekhez. A Docker révén kevesebb virtuális géppel is kivitelezhetők a kapcsolódó feladatok, mert egy adott géppel többféle futtató környezetet és adatbázist képesek tesztelni a szakemberek.