Szerver/Üzlet
Sulaki - 2011-11-19
A jövÅ? áruháza körvonalazódott a Laurel Retail 2011 Konferencián...
[%BOLD%][%COLOR=#06082c%] [%COLOR%]
Az emberek azt gondolták, a virtuális közösségek, az okostelefonok megjelenése jó szórakozás lesz, de ez kőkemény hatással van a boltokra és a kereskedelemre – összegezte bevezető előadásában a Laurel tulajdonos ügyvezetője. Bessenyei István kiemelte, a változásokra változtatással reagálnak a kereskedők, már készülnek az első felhő alapú
A magyar gazdaság gyászjelentése
Előadásomhoz gyászjelentést kellene kivetíteni, de legalább is rosszul van a halott – kezdte előadását a magyar makrogazdaságról Dr. Kupa Mihály, volt pénzügyminiszter. A közgazdász a hazai és a nemzetközi gazdasági kilátások konkrét adataival alátámasztva leszögezte, a fogyasztás mind a háztartásokban, mind az üzleti életben, mind a közigazgatás szintjén tovább zuhan majd a jövő években.
A HVG TOP 500-as listáján szereplő kiskereskedelmi vállalatok árbevétele 2007-2010 között messze az infláció alatt növekedett, a 2007-es plusz kétszázalékos nettó árbevétel arányos eredmény pedig 2010-re mínusz kétszázalékos veszteségbe fordult – tette hozzá Juhász Attila, a Laurel Holding stratégiai vezetője. Murányi László, a Co-op Hungary vezérigazgatója, és Feiner Péter a Spar ügyvezetője szerint a fogyasztáscsökkenés tényszer? állapot, a válság állandó életkörülmény immár, legalább három évig jelentős változás nem lesz. Ezért minden üzlettulajdonosnak ehhez kell igazítania üzletpolitikáját.
Dolmányos Gábor, a Tesco operációs igazgatója elmondta, a multiláncnál a kezdeti terjeszkedés drasztikusan visszaesett és felújításokra sem lehet számítani, legfeljebb kisebb üzletekben gondolkodhatnak. Véleménye szerint ma egy kereskedőnek csak a hatékonyságon lehet javítania, csak így lehet a termékek árat csökkentenie, ami alapvető vásárlói igény most.
Újraindul az állam és a kereskedők párbeszéde?
A hazai kereskedelmi szektor vállalkozóit, a magyar és a nemzetközi üzletláncok vezetőit, a beszállítókat, az érdekképviseleteket és az állami oldalt sikerült egy asztalhoz ültetni a konferencián. A kereskedőket az ágazati különadó, a chipsadó, a 27 százalékos áfa, a diesel üzemanyag illetékének emelése, a plázastop, mind sújtja, de egyébként is recesszió van – sorolta a bajokat Krisán László, a KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója. Felhívta a figyelmet arra, a szektorban a dolgozók nagy részét valós minimálbéren foglalkoztatják, ennek kompenzáció nélküli emelése megöli a piaci szereplőket. Sürgette a feketekereskedelem elleni fellépést, ezen kívül a magyar mezőgazdaság és feldolgozóipar mellett érvelt, holott az ma nem képes versenyképes áron, folyamatos minőségben és kiszolgálásban teljesíteni az igényeket.
Vámos György, a VOSZ főtitkára szerint a politikusok nem szeretik a kereskedőket, a párbeszéd sokszor egyirányú. Számos kritika mellett azért bizodalmát fejezte ki aziránt, hogy a most közös tervezés alatt álló kereskedelempolitikai koncepció a párbeszéd újraindulását jelentheti.
Ki mit tesz a válság ellen?
A kereskedelmi láncok, valamint a hazai és külföldi technológiai fejlesztők különböző példákat mutattak be arról, ki hogyan igyekszik felvenni a versenyt a válsággal szemben.[%COLOR=#06082c%] Országh Örs, a Magyar Telekom innovációs szakértője a mobilfizetést és a mobil csekkbefizetést mutatta be, szerinte néhány év alatt a mobiltelefon veszi át az összes plasztikkártya helyét, beleértve a bankkártyától a törzsvásárlói kuponokon át a belépőjegyekig. Sok mindent mobillal fizetünk majd, a hotelszobát, a mozijegyet és minden más szolgáltatást.[%COLOR%]
Nagy Sándor, a G-Roby Netshop Kft. ügyvezetője szerint az internetes áruforgalom tovább nő, jönnek a német mintájú internetes plázák, a közösségi vásárlások lecsengenek és a magas magyar adórendszer kikerülése érdekében külföldre telepített webshopok jelennek majd meg.
Jelentős bérköltség-megtakarítást értek el hat hónap alatt a hazai Tesco 11 hiper- és szupermarketjében bevezetett önkiszolgáló kasszákkal – mondta el a multilánc operációs igazgatója. Dolmányos Gábor hangsúlyozta, a vásárlók 25 százaléka ezt használja, 15 százalékkal kevesebb a lopás, mint a hagyományos kasszák esetében és gyorsabb a kiszolgálás.
A jövő boltja a jövő fogyasztójától függ
A Laurel Holding stratégiai vezetője, Juhász Attila arra figyelmeztetett, a hagyományos üzleteknek, szakzsargonban kőboltoknak, digitálisan fejlődniük kell, mert a vásárlók harmada már online választja ki a termékeket, mobilinterneten rendel és megosztja tapasztalatait másokkal. A konferencia résztvevői több nemzetközi példát tekintettek át, például az Auchan franciaországi Chronodrive áruházát; a dél-koreai Tesco kétdimenziós QR-kód kioszkjait; a spanyol Ikea okostelefonokon futó kiterjesztett valóság programját; az angliai divatboltok varázstükrét, amellyel átöltözés nélkül felpróbálhatók a ruhadarabok.
A PanMedia vezetője, Bognár Tamás úgy fogalmazott, a jövő fogyasztója a digitális szóval lesz jellemezhető, felmérésük szerint a 18-49 éves korosztály 63 százaléka már ma okostelefont választana. A mobilinternet továbbra is dinamikusan nő, az Ericsson legfrissebb elemzése szerint a mai 900 millióról hat éven belül ötmilliárdra nő a szélessávú mobilelőfizetések száma.
A SuperShop ügyvezetője, Hovanyecz Norbert ehhez hozzátette, a törzsvásárlói kártyával évente 160 millió vevőkontaktus keletkezik, amelyek alapján a vásárlói szokásokhoz igazodhatnak a promóciók. A Tesco részéről Méth András, bevételfejlesztési csoportvezető pedig kifejtette, sokkal eredményesebb lenne a digitális kommunikációra helyezni a súlyt a kontraproduktív print szórólapok helyett.
Az eladóhelyeken is szükséges a mobilmarketing fejlesztése, mert a legtöbb vásárlói döntés még mindig az üzletben dől el – érvelt Antal Tamás, a Mood Média régióvezetője, míg Müller Pál, a Kraft Foods médiamenedzsere azt hangsúlyozta, a vásárlókban csak márkah?séget lehet kialakítani, amelyekhez a digitális kütyükön futó tartalmaknak is igazodniuk kell majd.
A Sanoma vezérigazgatója, Szabó György szerint Magyarország a vásárlóerő hiánya miatt a mobilinternet, az okostelefonok és a táblagépek terjedésében is lemaradásban van a világtól, de a legnagyobb bajnak azt nevezte, hogy a reklámkommunikációban alulképzettek mind a hazai cégek ügyvezetői, mind a marketingesei, marad a középszer?ség, ami sajnos az országot általánosan jellemzi – fogalmazott.
[%BOLD%]
[%BOLD%]
Elektronikus termékek kőboltokból
Jelenleg az elárusítóhelyeken a mobil kártyafeltöltés hazai forgalma mintegy 300 milliárdra tehető, az autópálya matricáké pedig 40 milliárd forint. Ezek mellett a közüzemi számlák befizetése és az elektronikus jegyvásárlás színházakba, sporteseményekre, utazáshoz, stb. (e-ticketing) várható – mondta el Humayer Balázs, a Laurel Holding stratégiai és üzletfejlesztési igazgatóhelyettese. Dani Péter, a Magyar Lapterjesztő Zrt. üzletfejlesztési menedzsere bejelentette, Magyarországon évente 200 millió csekket adunk fel, amelyeket a jövőben az újságárusoknál is befizethetjük majd.
Kulcsár Sándor, a Magyar Telekom innovációs és üzletfejlesztési menedzsere szerint viszont az elektronikus-virtuális termékeknek a kifizetése mobilnetes felületeken történik majd, de ez lassan terjed, ezért ezek árusításának egy-két évig még van jövője a hagyományos üzletekben is. Ez azért is így lesz, mert míg a bankkártyás fizetés költsége a kereskedőt terheli, a mobil vagy kioszkos fizetés jutalékbevételt jelent az üzlettulajdonos számára – tette hozzá Juhász Attila, a fizetési elszámolási rendszerek kiépítésével foglalkozó SIA Central Europe Zrt. üzletfejlesztési igazgatója.
Kis József, az OMV értékesítés támogató menedzsere elmondta, minden benzinkútnál van autópálya-matrica árusítás, ezek árrése viszont csekély, csak azért tartják, hogy a vásárlókat becsalogassák. Benedek Zsolt, a Spar szervezési osztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, egy üzlet kasszájánál az a legfontosabb, minél gyorsabban és kényelmesebben tudjon fizetni a vásárló. Ezt csekkbefizetéssel vagy egyéb kasszaleterheléssel nem érdemes elrontani, ezért az elektronikus szolgáltatások árusítását az üzletekben inkább csak önkiszolgáló kioszkokon tartja elképzelhetőnek.
Az emberek azt gondolták, a virtuális közösségek, az okostelefonok megjelenése jó szórakozás lesz, de ez kőkemény hatással van a boltokra és a kereskedelemre – összegezte bevezető előadásában a Laurel tulajdonos ügyvezetője. Bessenyei István kiemelte, a változásokra változtatással reagálnak a kereskedők, már készülnek az első felhő alapú
szoftverek
is az ágazat számára, s csak a Laurelnél évente százezer szoftverfejlesztői órát fordítanak az új megoldások kidolgozására. A cégcsoport is átalakul, ezentúl Laurel Holdingként m?ködik tovább.A magyar gazdaság gyászjelentése
Előadásomhoz gyászjelentést kellene kivetíteni, de legalább is rosszul van a halott – kezdte előadását a magyar makrogazdaságról Dr. Kupa Mihály, volt pénzügyminiszter. A közgazdász a hazai és a nemzetközi gazdasági kilátások konkrét adataival alátámasztva leszögezte, a fogyasztás mind a háztartásokban, mind az üzleti életben, mind a közigazgatás szintjén tovább zuhan majd a jövő években.
A HVG TOP 500-as listáján szereplő kiskereskedelmi vállalatok árbevétele 2007-2010 között messze az infláció alatt növekedett, a 2007-es plusz kétszázalékos nettó árbevétel arányos eredmény pedig 2010-re mínusz kétszázalékos veszteségbe fordult – tette hozzá Juhász Attila, a Laurel Holding stratégiai vezetője. Murányi László, a Co-op Hungary vezérigazgatója, és Feiner Péter a Spar ügyvezetője szerint a fogyasztáscsökkenés tényszer? állapot, a válság állandó életkörülmény immár, legalább három évig jelentős változás nem lesz. Ezért minden üzlettulajdonosnak ehhez kell igazítania üzletpolitikáját.
Dolmányos Gábor, a Tesco operációs igazgatója elmondta, a multiláncnál a kezdeti terjeszkedés drasztikusan visszaesett és felújításokra sem lehet számítani, legfeljebb kisebb üzletekben gondolkodhatnak. Véleménye szerint ma egy kereskedőnek csak a hatékonyságon lehet javítania, csak így lehet a termékek árat csökkentenie, ami alapvető vásárlói igény most.
Újraindul az állam és a kereskedők párbeszéde?
A hazai kereskedelmi szektor vállalkozóit, a magyar és a nemzetközi üzletláncok vezetőit, a beszállítókat, az érdekképviseleteket és az állami oldalt sikerült egy asztalhoz ültetni a konferencián. A kereskedőket az ágazati különadó, a chipsadó, a 27 százalékos áfa, a diesel üzemanyag illetékének emelése, a plázastop, mind sújtja, de egyébként is recesszió van – sorolta a bajokat Krisán László, a KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója. Felhívta a figyelmet arra, a szektorban a dolgozók nagy részét valós minimálbéren foglalkoztatják, ennek kompenzáció nélküli emelése megöli a piaci szereplőket. Sürgette a feketekereskedelem elleni fellépést, ezen kívül a magyar mezőgazdaság és feldolgozóipar mellett érvelt, holott az ma nem képes versenyképes áron, folyamatos minőségben és kiszolgálásban teljesíteni az igényeket.
Vámos György, a VOSZ főtitkára szerint a politikusok nem szeretik a kereskedőket, a párbeszéd sokszor egyirányú. Számos kritika mellett azért bizodalmát fejezte ki aziránt, hogy a most közös tervezés alatt álló kereskedelempolitikai koncepció a párbeszéd újraindulását jelentheti.
Ki mit tesz a válság ellen?
A kereskedelmi láncok, valamint a hazai és külföldi technológiai fejlesztők különböző példákat mutattak be arról, ki hogyan igyekszik felvenni a versenyt a válsággal szemben.[%COLOR=#06082c%] Országh Örs, a Magyar Telekom innovációs szakértője a mobilfizetést és a mobil csekkbefizetést mutatta be, szerinte néhány év alatt a mobiltelefon veszi át az összes plasztikkártya helyét, beleértve a bankkártyától a törzsvásárlói kuponokon át a belépőjegyekig. Sok mindent mobillal fizetünk majd, a hotelszobát, a mozijegyet és minden más szolgáltatást.[%COLOR%]
Nagy Sándor, a G-Roby Netshop Kft. ügyvezetője szerint az internetes áruforgalom tovább nő, jönnek a német mintájú internetes plázák, a közösségi vásárlások lecsengenek és a magas magyar adórendszer kikerülése érdekében külföldre telepített webshopok jelennek majd meg.
Jelentős bérköltség-megtakarítást értek el hat hónap alatt a hazai Tesco 11 hiper- és szupermarketjében bevezetett önkiszolgáló kasszákkal – mondta el a multilánc operációs igazgatója. Dolmányos Gábor hangsúlyozta, a vásárlók 25 százaléka ezt használja, 15 százalékkal kevesebb a lopás, mint a hagyományos kasszák esetében és gyorsabb a kiszolgálás.
A jövő boltja a jövő fogyasztójától függ
A Laurel Holding stratégiai vezetője, Juhász Attila arra figyelmeztetett, a hagyományos üzleteknek, szakzsargonban kőboltoknak, digitálisan fejlődniük kell, mert a vásárlók harmada már online választja ki a termékeket, mobilinterneten rendel és megosztja tapasztalatait másokkal. A konferencia résztvevői több nemzetközi példát tekintettek át, például az Auchan franciaországi Chronodrive áruházát; a dél-koreai Tesco kétdimenziós QR-kód kioszkjait; a spanyol Ikea okostelefonokon futó kiterjesztett valóság programját; az angliai divatboltok varázstükrét, amellyel átöltözés nélkül felpróbálhatók a ruhadarabok.
A PanMedia vezetője, Bognár Tamás úgy fogalmazott, a jövő fogyasztója a digitális szóval lesz jellemezhető, felmérésük szerint a 18-49 éves korosztály 63 százaléka már ma okostelefont választana. A mobilinternet továbbra is dinamikusan nő, az Ericsson legfrissebb elemzése szerint a mai 900 millióról hat éven belül ötmilliárdra nő a szélessávú mobilelőfizetések száma.
A SuperShop ügyvezetője, Hovanyecz Norbert ehhez hozzátette, a törzsvásárlói kártyával évente 160 millió vevőkontaktus keletkezik, amelyek alapján a vásárlói szokásokhoz igazodhatnak a promóciók. A Tesco részéről Méth András, bevételfejlesztési csoportvezető pedig kifejtette, sokkal eredményesebb lenne a digitális kommunikációra helyezni a súlyt a kontraproduktív print szórólapok helyett.
Az eladóhelyeken is szükséges a mobilmarketing fejlesztése, mert a legtöbb vásárlói döntés még mindig az üzletben dől el – érvelt Antal Tamás, a Mood Média régióvezetője, míg Müller Pál, a Kraft Foods médiamenedzsere azt hangsúlyozta, a vásárlókban csak márkah?séget lehet kialakítani, amelyekhez a digitális kütyükön futó tartalmaknak is igazodniuk kell majd.
A Sanoma vezérigazgatója, Szabó György szerint Magyarország a vásárlóerő hiánya miatt a mobilinternet, az okostelefonok és a táblagépek terjedésében is lemaradásban van a világtól, de a legnagyobb bajnak azt nevezte, hogy a reklámkommunikációban alulképzettek mind a hazai cégek ügyvezetői, mind a marketingesei, marad a középszer?ség, ami sajnos az országot általánosan jellemzi – fogalmazott.
[%BOLD%]
[%BOLD%]
Elektronikus termékek kőboltokból
Jelenleg az elárusítóhelyeken a mobil kártyafeltöltés hazai forgalma mintegy 300 milliárdra tehető, az autópálya matricáké pedig 40 milliárd forint. Ezek mellett a közüzemi számlák befizetése és az elektronikus jegyvásárlás színházakba, sporteseményekre, utazáshoz, stb. (e-ticketing) várható – mondta el Humayer Balázs, a Laurel Holding stratégiai és üzletfejlesztési igazgatóhelyettese. Dani Péter, a Magyar Lapterjesztő Zrt. üzletfejlesztési menedzsere bejelentette, Magyarországon évente 200 millió csekket adunk fel, amelyeket a jövőben az újságárusoknál is befizethetjük majd.
Kulcsár Sándor, a Magyar Telekom innovációs és üzletfejlesztési menedzsere szerint viszont az elektronikus-virtuális termékeknek a kifizetése mobilnetes felületeken történik majd, de ez lassan terjed, ezért ezek árusításának egy-két évig még van jövője a hagyományos üzletekben is. Ez azért is így lesz, mert míg a bankkártyás fizetés költsége a kereskedőt terheli, a mobil vagy kioszkos fizetés jutalékbevételt jelent az üzlettulajdonos számára – tette hozzá Juhász Attila, a fizetési elszámolási rendszerek kiépítésével foglalkozó SIA Central Europe Zrt. üzletfejlesztési igazgatója.
Kis József, az OMV értékesítés támogató menedzsere elmondta, minden benzinkútnál van autópálya-matrica árusítás, ezek árrése viszont csekély, csak azért tartják, hogy a vásárlókat becsalogassák. Benedek Zsolt, a Spar szervezési osztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, egy üzlet kasszájánál az a legfontosabb, minél gyorsabban és kényelmesebben tudjon fizetni a vásárló. Ezt csekkbefizetéssel vagy egyéb kasszaleterheléssel nem érdemes elrontani, ezért az elektronikus szolgáltatások árusítását az üzletekben inkább csak önkiszolgáló kioszkokon tartja elképzelhetőnek.
