A fényképező funkcióval kibővített mobiltelefonok megjelenése óta már többször a kisebb méretü, kompakt fényképezőgépek halálát jósolta sok szakértő. Aztán ez mégsem következett be, sőt a kameragyártók egyre több új típust hoznak ki, az eladások egyre nőnek. Ebben egy kimutatás szerint azoknak is szerepük van, akik a mobiljukkal kezdenek el fotózgatni, aztán jobb minőségü felvételeket igényelve fényképezőgépet vásárolnak.[%IMAGE=12230%]
Eközben persze a mobilok is fejlődnek: már 8-12 felbontású képet is készíthetünk némelyikkel. Igaz, ezek a készülékek jellemzően csak a távol-keleten kaphatóak (és némelyik már inkább egy fényképezőgép, amibe mobiltelefont is építettek), de a nálunk általában előforduló 1-2 felbontású kamerával rendelkező mobiltelefonokkal is már készíthetők 10x15, vagy akár 13x24 cm-es méretben elfogadható minőségben kinyomtatható képek. A fejlődés természetesen nem áll meg és folyamatosan jelennek meg itthon is a nagyobb felbontásra képes telefonok. Sokan ezért most biztosan azt gondolják, hogy csak idő kérdése, és az összes fotót az egyébként is mindig kéznél lévő mobiltelefonunk segítségével fogjuk készíteni. De a probléma nem ilyen egyszerü, hiszen a fotó minősége mindig is fontos lesz, ezt pedig néhány tényező jelentősen befolyásolja. Lássuk, mivel számoljunk, ha tisztábban akarunk látni e témában.[%IMAGE=12232%]
Kicsit menjünk vissza az időben, nem sokat, csak 50-60 évet. Ekkor kezdett ugyanis elterjedni a színes fotózás, ami hamar felváltotta az addigi fekete-fehér színvilágot az amatőrök körében is. A technológia a múlt század végére már szinte a határai végére ért, amiből az egyszerü halandó annyit vett észre, hogy sokkal könnyebben sokkal szebb képeket készített a családi eseményekről vagy az utazási élményeiről. A filmes fotózás gyönyörü színeket, szép kontúrokat, kontrasztos képeket eredményezett még egy gyakorlatlan fotósnál is, hála a film fényérzékeny rétegében található vegyi anyagok fejlettségének (expozíció türés, színvisszaadás, felbontás, stb.). Nem hiába fényképez még ma is nagyon sok profi fotós filmre. Ez azt is jelenti egyben, hogy ma már mindenkiben óhatatlanul is magas minőségbeli elvárások fogalmazódnak meg egy fényképpel szemben. Ezt pedig a technika mai állása szerint egy „rendes“ fényképezőgéppel sokkal könnyebben és jobb minőségben el tudjuk érni, hiszen ezt a készüléket a gyártók eleve kizárólag erre a szerepre tervezték és építették. Ellentétben a mobiltelefonba zsúfolt kis kamerával, ami viszont csak egy kis kiegészítője a telefonnak, következésképpen a a méretét és így a tudását is erősen lecsökkentik a gyártók.[%IMAGE=11266%]
Nézzük, mi is határozza meg egy digitális fénykép minőségét? Legelőször az objektív, azután a képszenzor, végül az adatokat a szenzorból kiolvasó programok.

A minőség meghatározói

Az objektív
 
A megörökítendő tárgyról beeső fény először az objektívbe érkezik, és már ezen a ponton egy, a minőséget nagyban meghatározó tényezővel szembesülünk. Az objektív ugyanis egy összetett optikai rendszer, ami tulajdonképpen levetíti, lekicsinyíti a képet a fényérzékelő szenzor felületére. Ezt pontosan megoldani nem egyszerü feladat, így minél tökéletesebb leképezést (azaz képet) szeretnénk elérni, annál bonyolultabb, precízebb objektívre van szükség. Nem véletlenül kutatja ezt a témát már több száz éve annyi tudós és szakember, mint ahogy az sem véletlen, hogy a profi fotósok nagyobb, bonyolultabb és főleg sokkal drágább objektíveket használnak, mint az amatőrök.
Ezen objektívek magasabb értékét nemcsak a drágább fémház (az amatőr objektívek sok esetben ez müanyag), hanem inkább a nagyobb méretü, összetettebb és drágább anyagokból precízebben felépített lencserendszerek eredményezik. Nem is beszélve a lencsék méretéről! Minél kisebb egy optikai lencse, annál nehezebb úgy legyártani (kiönteni, csiszolni, stb.), hogy a felülete és az anyaga kevesebb hibát, torzulást tartalmazzon és így a rajta áthaladó fény jobb képet eredményezzen. Ráadásul az ár miatt a legtöbb mobilba müanyag lencse kerül (csak egy-két típus dicsekedhet nagy múltú optikai gyár – például Zeiss – által előállított, üvegből készült lencsékkel).[%IMAGE=12231%]
Tehát értelemszerüen minél jobb egy objektív, annál szebb képet lehet a segítségével készíteni: szebbek és élethübbek lesznek a színek, torzulásmentesebb a kép rajzolata, jobb a részletgazdagsága, azaz sokkal tökéletesebb a valóság leképezése. Visszakanyarodva eredeti problémánkhoz: már a kis méretü, kompakt fényképezőgépek is sokkal bonyolultabb és nagyobb optikával rendelkeznek, mint egy mobilba épített fényképezőgép. Így a két készülékkel készített képek sorsa már alapvetően itt eldől.

A képszenzor
 
A következő tényező a fényérzékelő lapka, ami lehet vagy rendszerü eszköz. A kettő közötti lényeges különbségek a következőek: a CMOS érzékelő olcsóbb, kisebb fogyasztású, kisebb méretü, míg a CCD jobb minőségü képet ad, de drágább, nagyobb méretü és fogyasztású. Ezért kerülnek CMOS érzékelők a mobiltelefonokba és -k a fényképezőgépekbe. Habár a két rendszer közötti különbségek egyre kisebbek lesznek (létezik CMOS szenzoros profi fényképezőgép is), mégis érdemes ezekkel is számolnunk.
Az érzékelők másik – nagyobb – problémáját a méreteik okozzák. Pontosabban a fényérzékelő egységek – azaz a pixelek – mérete. Ugyanis a kép minőségét nemcsak a pixelek száma határozza meg, hanem azok nagysága is. A gyártók az egymás közötti versenyt leginkább a pixelek számára hegyezik ki, ezért sokaknak tünhet úgy, hogy csak ez számít, azaz minél nagyobb ez a szám, annál jobb kép készíthető a kamerával. Pedig már 3-4 megapixel felbontású fényképezőgéppel is készíthető kitünő minőségü A4-es (21x29,7 cm) méretben nyomtatott kép, ami a legtöbb hétköznapi igényt bőven kielégíti (Egy 10x15 cm-es, szokványos méretü és fotó minőségü részletgazdagsággal bíró kép készítéséhez elég 1,5 megapixeles felbontás is!). [%IMAGE=11568%]Szóval a „pixelháború“ csak az egyik oldala a valóságnak, a másik (és ezt a gyártók is kevésbé hangsúlyozzák, érthető okokból) a pixelek fizikai mérete. Minél nagyobb ez az érték, értelemszerüen annál több fény esik egy pixelre, valamint annál nagyobb az érzékenysége, több információt képes „felfogni“. Így a végső kép minősége is jobb lesz. A mai kompakt fényképezőgépek képérzékelői mintegy 1-1,5 cm átlójúak, a mobiltelefonokba helyezett szenzorok pedig ennél is jóval kisebbek, ráadásul ezeket a méreteket a telefonokban és a kompakt fényképezőgépekben (a miniatürizálási igények és az egyre több funkció miatt) sem növelik. Így csak úgy lehet a rajtuk elhelyezett pixelek számát növelni, ha azok mérete csökken. Ha a kisebb méretü elemi képpontokkal és a kisebb méretü érzékelőkkel jobb képet akarunk elérni, több fény és jobb minőségü optika szükséges (ezért hosszabb egy mobiltelefonba épített fényképezőgép expozíciós ideje, mint egy kompakt gépé). Ezt pedig egy kompakt kamerában sokkal jobban meg lehet oldani, mint egy mobiltelefonban.

A

szoftverek

 
Az elkészült felvételt a rendszer először egy A/D átalakítóval digitalizálja (mivel a képszenzorok analóg eszközök), majd különböző minőséget javító szoftverekkel „kipofozza“. Az így kapott kép kerül a keresőre, vagy a memóriakártyára. Ezúttal helyhiány miatt nem megyünk bele e folyamat részleteibe (érzékenység, képzaj, hibás pixelek, színvisszaadás, stb.), de lényeg a következő: minél nagyobb tudású eszköz(öke)t használunk erre a célra, annál nagyobb helyet igényel(nek) a készülékben (hogy a több pixellel együttjáró több „munkáról“ ne is beszéljünk). Ráadásul a felvételhez szükséges különböző szolgáltatások, funkciók (zár, idő, felvételi programok és értékek, stb.) müködése is ugyanúgy helyet igényel, így a mobilok ezen a téren is hátrányt szenvednek a fényképezőgépekkel szemben. Persze minden fejlődik, ezek a célszoftverek is egyre kisebb memóriahelyet igényelnek miközben egyre nő a tudásuk is, de csodát azért ne várjunk tőlük!

Összegzés

Összegzés

Összefoglalva a fentieket: a mobiltelefonokban található fényképezőgép egy lebutított, leegyszerüsített eszköz, ami csupán a készülék egyik szolgáltatása a sok közül. Ma már – a technikai haladásnak hála – készíthetőek olyan felvételek ezekkel az eszközökkel, amelyek alkalmasak élményeink megörökítésére (felismerhetőek családtagjaink, barátaink, vagy utazások során fellelt látnivalók, stb.), de ezek soha sem lesznek olyan minőségüek, mint az azonos felbontású ultrakompakt vagy kompakt fényképezőgépekkel készített képek (hogy a komolyabb kategóriákról már ne is beszéljünk: zoom, bridge, profi). Ezért ha valaki igazán szép, értékelhető és maga, az utókor vagy mások számára is értékes felvételeket akar készíteni, vásároljon egy kisebb kompakt fényképezőgépet (ma már 30-40.000 forintért is kaphatóak) és azzal próbálkozzon! De érdemes komolyabb gépbe is beruházni. A sikerélmény biztosan meglesz és akár még profi is válhat belőle.
A mobiltelefonok nagy előnye viszont kétségtelenül az, hogy mindig kéznél vannak, így bármikor lehet velük fotózni is. Sőt, egyértelmü, hogy a jövőben még szebb képek lesznek készíthetőek velük, hogy a videofelvételekről ne is beszéljünk (Ezek színvonala ma még jócskán lemarad a megfelelőtől.). De hogy ez a müvelet ne csak bosszúságot okozzon, íme néhány jó tanács , hogy a beépített kamera valóban örömteli pillanatokat szerezzen:[%IMAGE=12231%]
– A mobilkamerák ma még viszonylag kis felbontással bírnak, ezért fotózzuk minél közelebbről a témát, a teljes képméretet kihasználva. A fix gyújtótávolságú, általában nagylátószögü objektívek tudását kár fokozni digitális zoommal, mivel akkor a gép csak „szoftveresen“ nagyít, így ezt utólag számítógépen is meg tudjuk tenni.
– A témát lehetőleg minél erősebb fény világítsa meg (kültér, napsütés), de ha kevés a fény (lakásban, éjszaka, stb.), mindenképpen számoljunk a hosszabb expozíciós idővel (sok mobilkamera az expozíciót jelző hang után is fotóz még, így könnyen bemozdulhat a felvétel), ezért ilyenkor jobb kitámasztani valamihez a telefont. A beépített mini vaku/videolámpa általában 1-2 méterig nyújt elfogadható segítséget, de így is könnyen lehet árnyékos rész a képen. Érdemes az éjszakai üzemmódot már kezdődő szürkületkor vagy beltéren is bekapcsolni.
- Ha mozgó témát fotózunk, számítsunk a mobilkamera lassúságára is: az kioldó gomb lenyomása és az tényleges exponálás között néhány tizedmásodperc is eltelhet.
- A lencsét minél gyakrabban tisztítsuk puha kendővel vagy papírral, ugyanis az telefon használata közben (és egyébként is) könnyedén koszolódik, mivel általában nem védi semmi sem.
- Ha választható, mindenképpen a legnagyobb felbontást állítsuk be (aztán minél hamarabb töltsük le az elkészült képeket – közvetlenül számítógépre vagy ha ez nem elérhető, akár -ben elküldve címünkre) és egy témáról készítsünk több felvételt (a legjobbat később is ki tudjuk választani). A képek szerkesztési lehetőségeit (kontraszt, szín, stb.) inkább a számítógépen próbálgassuk – mobilon sok esetben elveszhet az eredeti kép.

Prikkel Mika
Együttmüködő parterünk a Fotósképző: [%A=http://www.fotoskepzo.hu%] www.fotoskepzo.hu [%A%]
Portréfotó workshop január 16-án, 9000 Ft. További információk a fenti honlapon a Workshopok menüpont alatt.