Érdekességek
MaxRay - 2009-11-27
Négy hazai egyetem vállalkozott arra, hogy tesztelje a Spotlight nevü stratégiai kutatáselemzÅ? rendszert. A látványos high-tech alkalmazás lehetÅ?vé teszi a folyó kutatások értékének mérését...
Négy hazai egyetem vállalkozott arra, hogy tesztelje a Spotlight nevü stratégiai kutatáselemző rendszert. A látványos high-tech alkalmazás lehetővé teszi a folyó kutatások értékének mérését, segít a lehetséges partnerek vagy versenytársak azonosításában, valamint megmutatja a legígéretesebb kutatási irányokat.
A válság miatt csökkenő kutatási költségvetés esetén is növelhető a kutatások hatékonysága és eredményessége, ha az egyetemi döntéshozók rendszeresen felmérik a kutatások várható hasznát.
A kutatási sikeresség nemcsak a kutatók addigi és aktuális erőfeszítéseitől függ, hanem a más egyetemek, kutatóközpontok hasonló területen végzett tevékenységeinek eredményeitől is. Azon túl tehát, hogy áttekintik a saját kutatók teljesítményét, konkurens- és kutatási trendelemzésre is szükség van. A megjelent tudományos cikkek mérését célzó ún. impaktfaktor a stratégiai elemzéshez nem alkalmas, illetve sok más egyéb adatra is szükség van. Az Elsevier kilépve megszokott tudományos kiadói szerepköréből olyan új high-tech elemzőeszközt fejlesztett ki döntéshozók számára, mely mögött a Scopus adatbázis áll, 18.000 referált folyóirattal. A Spotlight stratégiai elemzőrendszer 80.000(!) kutatási témakört tart nyilván, így nagyon összetett és finomra hangolt kutatási terület erősségeinek, gyengeségeinek feltárására nyújt lehetőséget.
E felmérésekre nem csak az egyetemek, hanem az ágazati irányítás szintjén is szükség van – fejti ki Dr. Nádai László, az OKM tudománypolitikai főosztályvezetője. Ahogyan az egyes intézmények belső autonómiája lehetővé teszi a kutatási pénzek átcsoportosítását a tudástérkép által felmért erősségek szerint, a minisztériumnak is látnia kell a kutatásfejlesztési mutatókat az eredményes koordinálás érdekében. Jelenleg folyik az ágazati információs rendszer fejlesztése, a megfelelő teljesítménymutató-rendszer kidolgozása, és egy objektív elemzőeszköz megfelelő alapokra helyezheti az érdekharmonizációt. A főosztályvezető kifejtette: a multinacionális vállalatok is szeretnének a hazai felsőoktatási intézményekkel kutattatni, tehát több oldalról nézve is elengedhetetlen a kutatási erőforrások felmérése, és a velük való tudatos gazdálkodás. Befektetés és marketing szempontjából egyaránt.
Kompetenciatérképük tesztelésére eddig négy hazai egyetem – Debreceni Egyetem, ELTE, Szegedi Tudományegyetem és a Budapesti Müszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – vezetősége vállalkozott. Megtudhatják a Spotlight tudástérképe által, hogy az adott kutatási területen (klaszterben) kik a fő szereplők, mennyiben húzóágazat e terület, hogyan változott ez az elmúlt néhány évben, valamint hogy kik az adott kutatások legfontosabb kutatói. Így az eszköz az egyetem befektetési stratégiájának, kutatás-kontrollingjának, humánerőforrás-fejlesztésének és nemzetközi kooperációjának egyaránt fontos adatokkal szolgálhat. Az eszköz természetesen alkalmas a kutatók munkájának hiteles mérésére, visszacsatolására és nemzetközi összehasonlítására is.
A válság miatt csökkenő kutatási költségvetés esetén is növelhető a kutatások hatékonysága és eredményessége, ha az egyetemi döntéshozók rendszeresen felmérik a kutatások várható hasznát.
A kutatási sikeresség nemcsak a kutatók addigi és aktuális erőfeszítéseitől függ, hanem a más egyetemek, kutatóközpontok hasonló területen végzett tevékenységeinek eredményeitől is. Azon túl tehát, hogy áttekintik a saját kutatók teljesítményét, konkurens- és kutatási trendelemzésre is szükség van. A megjelent tudományos cikkek mérését célzó ún. impaktfaktor a stratégiai elemzéshez nem alkalmas, illetve sok más egyéb adatra is szükség van. Az Elsevier kilépve megszokott tudományos kiadói szerepköréből olyan új high-tech elemzőeszközt fejlesztett ki döntéshozók számára, mely mögött a Scopus adatbázis áll, 18.000 referált folyóirattal. A Spotlight stratégiai elemzőrendszer 80.000(!) kutatási témakört tart nyilván, így nagyon összetett és finomra hangolt kutatási terület erősségeinek, gyengeségeinek feltárására nyújt lehetőséget.
E felmérésekre nem csak az egyetemek, hanem az ágazati irányítás szintjén is szükség van – fejti ki Dr. Nádai László, az OKM tudománypolitikai főosztályvezetője. Ahogyan az egyes intézmények belső autonómiája lehetővé teszi a kutatási pénzek átcsoportosítását a tudástérkép által felmért erősségek szerint, a minisztériumnak is látnia kell a kutatásfejlesztési mutatókat az eredményes koordinálás érdekében. Jelenleg folyik az ágazati információs rendszer fejlesztése, a megfelelő teljesítménymutató-rendszer kidolgozása, és egy objektív elemzőeszköz megfelelő alapokra helyezheti az érdekharmonizációt. A főosztályvezető kifejtette: a multinacionális vállalatok is szeretnének a hazai felsőoktatási intézményekkel kutattatni, tehát több oldalról nézve is elengedhetetlen a kutatási erőforrások felmérése, és a velük való tudatos gazdálkodás. Befektetés és marketing szempontjából egyaránt.
Kompetenciatérképük tesztelésére eddig négy hazai egyetem – Debreceni Egyetem, ELTE, Szegedi Tudományegyetem és a Budapesti Müszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – vezetősége vállalkozott. Megtudhatják a Spotlight tudástérképe által, hogy az adott kutatási területen (klaszterben) kik a fő szereplők, mennyiben húzóágazat e terület, hogyan változott ez az elmúlt néhány évben, valamint hogy kik az adott kutatások legfontosabb kutatói. Így az eszköz az egyetem befektetési stratégiájának, kutatás-kontrollingjának, humánerőforrás-fejlesztésének és nemzetközi kooperációjának egyaránt fontos adatokkal szolgálhat. Az eszköz természetesen alkalmas a kutatók munkájának hiteles mérésére, visszacsatolására és nemzetközi összehasonlítására is.
