Lap tetejére
Hirek Tesztek RSS facebook
IT-Extreme hírportál
Szerver/Üzlet
business_guru - 2009-07-08

A Symantec nyilvánosságra hozta a katasztrófa utáni helyreállításról szóló, öt éve évente lefolytatott nemzetközi felmérése idei eredményeit, melybÅ?l kitünik: a leállások költségei egyre magasabbak...

 
A vállalkozásra leselkedő veszélyek csökkentése érdekében is egyre nagyobb a katasztrófa utáni helyreállítás kényszere. A tanulmány arra is rámutat, hogy bár 2009-ben nőtt a katasztrófa utáni helyreállításra szánt összeg, e szint az elkövetkező néhány évben valószínüleg nem növekszik tovább. A magyar válaszadók 70 százaléka nagyobb büdzsére számít ugyan, de az informatikai szakembereknek világszerte ugyanannyiból vagy kevesebből kell többet kihozniuk.
 
A tanulmány kiemeli, hogy bár a helyreállításra kitüzött idő világszerte átlagosan négy órára csökkent 2009-ben (Magyarországon 3,5 óra, Ausztráliában és Brazíliában 2, Malajziában 10 óra szerepel a helyreállítási tervben a legfontosabb applikációkra), a katasztrófa utáni helyreállítás kipróbálása és a virtualizálás továbbra is komoly erőpróbát jelent a szervezeteknek. A válaszadók azt jelezték, hogy a katasztrófa utáni helyreállítás kipróbálása nagyobb mértékben hat a vevőkre és a haszonra. A tanulmány szerint minden negyedik próba sikertelen világszerte. Magyarországon a tesztek 42 százalékában nem sikerül elérni a kitüzött célt a tervezett időn belül, Spanyolországban és Franciaországban ez a szám 40 százalék, míg a megkérdezett mexikói szakemberek közül tízbből csupán egynek jelent gondot az időkorlát.
 
A szervezetek közel egyharmada nem próbálja ki virtuális környezetben a katasztrófa utáni helyreállítási terveit, és a virtuális környezetek ennél valamivel nagyobb részéről nem készül rendszeres mentés. Ez rámutat a nagyobb mértékü automatizálás és a különböző környezetek között müködő eszközök szükségességére. Magyarországon például a megkérdezett cégek hetven százaléka szembesült már a természeti katasztrófa, tüz- vagy vízkár után szükséges helyreállítás feladatával, sőt, több mint egyharmadának (36%) származott kára emberi hibából. A megkérdezett magyar cégek 94 százalékánál okozott rendszerhiba, szoftver- vagy hardverprobléma gondot, ezzel Magyarország a listavezető. A második és harmadik helyen Japán és Dél-Afrika áll 88 százalékkal, míg Nigériában 66%, a listát záró Mexikóban pedig 64 százalék ugyanezen szám.
 
A leállások sokba kerülnek
 
A minden egyes leállásra érvényes katasztrófa utáni helyreállításról szóló tervek végrehajtása illetve bevezetése a válaszadók szerint a világon átlagosan 287 600 dollárba kerül. Észak-Amerikában az átlagköltség akár 900 ezer dollár is lehet. Ez az érték a közegészségügyi és pénzügyi szervezeteknél a világon mindenütt magasabb. Észak-Amerikában a pénzügyi szervezetek átlagos költsége 650 000 dollár.
 
Ez aggasztó, ha tekintetbe vesszük, hogy a próbák egynegyede sikertelen, és a szervezetek 93 százalékánál szükség volt a katasztrófa utáni tervek végrehajtására. A válaszadók szerint egy leállás után az alapvető müködés helyreállításához átlagosan három óra kellett, és négy órába telt a teljes körü müködés újra elérése. Ez 2008 óta jelentős javulást mutat, mivel akkor a válaszadók csupán három százaléka jelezte, hogy az alapvető müködést 12 órán belül el tudja érni, és 31 százalékuknak ehhez akár egy nap is kellett.
 
A vezetők részvétele megkétszereződött
 
A katasztrófa utáni helyreállításról szóló 2009-es felmérésben a válaszadók 67 százaléka jelezte, hogy a katasztrófa utáni helyreállítási bizottságba bevonták az informatikai vagy müszaki felső vezetőt vagy az informatikai igazgatót. Az előző évhez képest ez jelentős növekedés, hiszen akkor csak a résztvevők 33 százaléka jelezte a vezetők bevonását. A költségvetés elmúlt évben bekövetkezett növekedése folytán a katasztrófa utáni helyreállítást célzó kezdeményezések egyre inkább a verseny meghatározó elemévé váltak, és minden eddiginél jobban hatnak az ügyfelekre. A vezetők bevonásának másik oka az üzletmenet szempontjából létfontosságú alkalmazások szaporodása. A válaszadók az alkalmazások hatvan százalékát tartják létfontosságúnak, és körülbelül ugyanekkora részüket ölelik fel a katasztrófa utáni helyreállítási tervek. Ezeknek a rendszereknek bármilyen kis kiesése is igen nagy hatással lenne a vállalkozásra.
 
A katasztrófa utáni helyreállítás kipróbálása javult, de még mindig komoly próbatétel
 
Idén a válaszadók 35 százaléka jelezte, hogy katasztrófa utáni helyreállítási tervüket évente vagy annál ritkábban próbálják ki. Ez 12 százalékos javulás az előző évhez képest. Emellett még mindig minden negyedik próba sikertelenül végződik, így ezen a területen komoly javulásra van szükség. A legtöbb válaszadó az alábbiakat nevezte meg a próbák elhagyásának okául:
•       [%TAB%]Nem érnek rá erre az emberek (világátlag: 48 százalék, Magyar átlag: 38%)
•       [%TAB%]Az alkalmazottak megzavarása (világszerte 44 %, itthon: 44%)
•       [%TAB%]Költségek (világszerte 44%, itthon: 32%)
•       [%TAB%]Az ügyfelek megzavarása (40%, itthon: 42%)
 
További gondot jelent, hogy több szervezet azt jelezte, hogy a katasztrófa utáni helyreállítás kipróbálása a tavalyinál nagyobb mértékben érinti az ügyfeleiket és nyereségüket. A válaszadók negyven százaléka szerint a katasztrófa utáni helyreállítás kipróbálása hatással van a szervezet ügyfeleire, és közel egyharmaduk (27 százalék) jelezte, hogy az ilyen próba kihat a szervezet értékesítésére és nyereségére. A Symantec azt ajánlja, hogy a szervezetek olyan módszereket alkalmazzanak a katasztrófa utáni helyreállítás kipróbálására, amelyeket gyakrabban, és az üzleti folyamatok megzavarása nélkül végre lehet hajtani. A Symantec úgy véli, hogy javarészt az embereken és a folyamatokon múlik a próbák sikertelensége, emiatt szükségesnek látszik a nagyobb mértékü automatizálás.
 
A virtualizálás még mindig komoly próbatétel
 
A válaszadóknak világszerte átlagosan 64 százaléka, Magyarországon 70 százaléka jelezte, hogy a virtualizálás miatt át kell értékelniük katasztrófa utáni helyreállítási tervüket. A világátlag  2008-ban 55 százalék volt. A szervezetek közel harmada (27 százalék) még mindig nem vizsgálja a virtuális környezetet a katasztrófa utáni helyreállítás részeként. Ez az érték javult a múlt év során, amikor még a szervezetek egyharmada (35 százalék) nem vizsgálta ezt. Emellett a virtualizált rendszerek adatainak több mint egyharmadáról (36 százalékáról) nem készül rendszeresen mentés. Itt nem látszik javulás a tavalyi 37 százalékhoz képest. A válaszadók több mint fele hivatkozott a virtuális környezetek legfőbb adatvédelmi problémájaként a mentési kapacitás elégtelenségére és az automatizált helyreállító eszközök hiányára.
 
A tanulmány szerint összességében a válaszadók több mint fele hivatkozott az alábbiakra:
•       [%TAB%]A virtuális környezetben a létfontosságú adatok és alkalmazások védelmének legfőbb problémáját a tárvezérlő eszközök hiánya jelenti (53 százalék világszerte, itthon 56%)
•       [%TAB%]Az erőforrások (emberek, anyagiak és hely) szükössége jelenti a legfőbb problémát a virtuális gépek mentésénél, ezért a költségek csökkentésének érdekében szükséges lenne a nagyobb mértékü automatizálás és a meglevő informatikai beruházások jobb kihasználása (világátlag: 51 százalék, itthon 64%)
„A Symantec által támogatott idei kutatás világosan megállapította, hogy mik a fő problémák, hol vannak a rejtett kockázatok és mi a legjobb gyakorlat a katasztrófa utáni helyreállítás megvalósításában. Bár bizonyos szempontból jó irányba tart a fejlődés, a leállások hatása minden eddiginél nagyobb” – hangsúlyozta Pulai András, a Symantec vezető rendszermérnöke. „A leállások felszökő költségének nagyobb a hatása az üzletre, így nő az informatikai részlegekre nehezedő nyomás. Ha a szervezetek nem védik a virtuális környezetet, nem próbálják ki katasztrófa utáni helyreállítást szolgáló terveiket, és azt tapasztalják, hogy minden negyedik próba sikertelen, akkor valamin változtatni kell. A cél, hogy a vállalkozásra leselkedő veszélyeket jobban tudják kezelni. A szervezeteknek olyan megoldásokat kell bevezetniük, amelyek a meglevő forrásaik kihasználásának lehetővé tétele mellett ezeket az igényeket is kielégítik.”