Az Euriópai Unió a tröszt ellenes vizsgálata során elmarasztalta az Intel, aki visszaélt piaci helyzetével és illegális eszközökkel növelte részesedését, zsarolva, veszetgetve a gyártókat, forgalmazókat…
 
Az elmarasztaló döntésre az elemzők jelentős része számított habár ekkor összegü bírság így is megdöbbentő. Az Európai Bizottság 1.06 milliárd euró vagyis 1.45 milliárd dolláros bírság megfizetésére kötelezte a világ legnagyobb gyártó vállalatát az Intel-t, mely az kárára visszaélt piaci helyzetével, hogy kiszorítsa vetélytársát a piacról. Neelie Kores az Eu versenybizottságának megbízottja szerint „az illegális versenyellenes cselekedeteivel igyekezett az egyetlen versenytársát kiszorítani és csökkenteni a vásárlók választási lehetőségét – és az egész történet a vásárlókról szól” – ezen felül hozzátette, hogy az Intel gyakorlata „aláásta az innovációt”. A mostani büntetés legnagyobb amit az EU-ban eddig kiszabtak a piaci versenyszabályok megsértéséért és az összeg jóval meghaladja a Microsoft-ra 2004-ben kiszabott büntetés mértékét is.
 
Az Unió kifogásait tartalmazó nyilatkozat három fő vádpontot fogalmaz meg. Az első, hogy az Intel jelentős árkedvezményeket adott a PC-gyártóknak, ha azok vállalták, hogy kizárólag tőle vásárolnak processzorokat. A második a vállalat fizetett azért a gyártóknak, hogy késleltessék vagy mellőzzék a rivális AMD csipjeit használó termékek piaci bevezetését. Harmadik pedig az Intel áron alul kínálta a processzorait, amikor az -vel versengett a szervergyártók partnerségéért.
 
A büntetésen kívül elrendelték, hogy az Intel szüntesse meg a kedvezményeket azoknak a számítógépgyártóknak akik segítettek a 80 százalék körüli részesedésének megtartásában és kerülték az AMD processzorainak használatát, mellyel gátolták az AMD piaci részesedésének növekedését.
 
Az Intel természetesen nem ért egyet a döntéssel mind a bírság, mind pedig a piaci szokásainak megváltoztatására kötelező határozat ellen fellebbezni fog. Az Intel közleményében határozott hangsúlyozta, hogy szerintük a döntés rossz és Paul Otellini  az Intel elnöke hangsúlyozta „Nem hisszük, hogy a piaci gyakorlatunk megsértette volna az európai törvényeket..”.
 
A történet előzményei
 
Az Intel elleni vizsgálat legalábbis Európában még 2000-re nyúlik vissza, amikor az AMD beperelte nagyobbik riválisát, hogy tisztességtelen üzleti magatartással igyekszik őt kiszorítani a piacról. Az akkori vizsgálat végül fiókba került ám 2004-ben  újraindult amikor az AMD újabb keresetet nyújtott be. Az ügy 2006-ban tovább bonyolódott, amikor a német áruházláncoknak adott kedvezmények ügye kipattant, melyet átfogó nyomozás követett. Az elmúlt évben a hatóságok több alkalommal ütöttek rajta az Intel, valamint nagy európai szaküzletláncok irodáin, melynek során a hivatal emberei bizonyítékgyüjtés céljából többek közt razziáztak a kontinens legnagyobb elektronikai láncánál, a Media Saturn Holding-nál, valamint a számos üzlettel rendelkező brit DSG-nél, exkluzivitást biztosító dokumentumok után kutatva. A vádak tovább sokasodtak 2007-ben és 2008-ban is az Intel ellen. Az egyik vádpont szerint az Intel, a korábban már hivatalosan is kifogásolt, számítógépgyártóknak kínált kedvezményi rendszer versenyellenes volta mellett legalább egy PC-gyártónak olyan pénzügyi juttatásokat nyújtott, melyekért cserébe késleltette az AMD processzoraira épülő konfigurációk forgalomba hozatalát, és kizárólag Intel -eket használt laptopjaiban.
 
Az Intel piaci magatartását azonban sok helyen vizsgálják. Amerikában is vizsgálat folyik az Intel ellen, valamint a Japán versenyhatóság szerint a vállalat csorbította a versenyt, és aláásta az AMD pozícióit. A hatóság felszólította a céget, szüntesse be jogszerütlen gyakorlatát, mely kifejezte ugyan egyet nem értését, de együttmüködött a határozattal, így a pénzbüntetés ezúttal elmaradt. A dél-koreai versenyhivatal tavaly 25 millió dolláros pénzbüntetésre ítélte az Intelt illetve eddigi egyenlőtlenül befolyásoló üzletpolitikájának megszüntetésére szólították fel a céget. Az Intel természetesen fellebbezett a döntés ellen