Lap tetejére
Hirek Tesztek RSS facebook
IT-Extreme hírportál
Érdekességek
MaxRay - 2009-05-08

Egy írországi hallgató a globalizációval kapcsolatos kísérlet jegyében elhelyezett egy hamis bejegyzést Maurice Jarre Wikipedia szócikkében, melyet számos napilap idézett...


 
Shane Fitzgerald 22 éves hallgató a dublini University College-ban szociológiát és közgazdaságtant tanul és Maurice Jarre március 30-ánbekövetkezett halála után Ő írta meg azt a később elterjedt idézetet, amit rögtön be is illesztett a Wikipedia-ba. A hamis idézet így szólt: „Halálom pillanatában egy végső keringő csendül majd a fejemben" ám a világsajtó neves újságírói ismét csak a Wikipedia-ból, egy híresen megbízhatatlan forrásból tájékozódtak és világszerte leközölték a hamis idézetet, mintha az valóban a müvésztől származott volna.
 
Fitzgerald azért választotta a Wikipedia-t, mert ez egy olyan forrás amit sok újságíró olvas és szabadon szerkeszthető bárki számára. Habár lehet etikai kifogás abban, hogy valaki halálát egy szociológiai kísérletben használják, igyekezett úgy megfogalmazni az idézetet, hogy még véletlenül sem ártson vagy szennyezze be vele Jarre emlékét.
 
Saját elmondása szerint azonban Fitztgerald eredetileg nem gondolta volna, hogy ez lesz a kísérlet eredménye. „Nem hittem, hogy ilyen messzire megy a dolog. Arra számítottam, hogy
blog
oldalakon és hírportálokon fent lesz az idézet, de neves újságokban? Ez nagyon megelepett…” – nyilatkozta.
 
A megtévesztés ráadásul észrevétlen maradt amíg nem küldött egy e-mail-t az Irish Times ír napilapnak, hogy az idézetet Ő hozta létre kísérleti jelleggel. A megdöbbentő, hogy olyan lapok mint például a világszerte ismert és elismert The Guardian is lehozták az idézetet, majd később kínos helyreigazításra kényszerültek.
 
A történet illetve maga Fitzgerald kísérlete azonban rávilágít több problémára is. Az egyik a Wikipedia mindenki számára nyílt mivoltából fakadó alapvető megbízhatatlansága, mellyel nagyon sokan nem számolnak és úgy veszik a nyílt online lexikon tartalmát, mintha a Pallas Nagy Lexikonban olvasták volna. Épp ezért a Wikipedia tartalmát nem szabad kézpénznek venni és a szócikkek után bizony utána kell járnunk, ugyanis nem ez az egyetlen félrevezetés, és számos szándékosan ferdített történelmi tény és téves vagy hiányos információk alapján íródott technikai bejegyzés is tarkítja.
 
A másik probléma a nyomtatott sajtó és az újságírás hitelével kapcsolatos, hiszen ha ilyen felületes az utána járás egy The Guradian szintü lapnál az információnak, akkor ki tudja még miken nem siklanak el az újságírók, amiket később az olvasók igaznak hisznek elvégre elismert sajtóorgánumról van szó.