A Fujitsu-Siemens egyike a legrégebbi tábla gyártóknak a piacon és jómagam is számos különféle modelljüket használtam már az idők során. A hosszú évek tapasztalatai a kezelőszervek kialakításánál komolyan meglátszanak. A korábbi modellektől eltérően immár a kijelző mindkét oldalán találunk gombokat. A bal oldalra négy kurzor mozgató gomb került, alájuk pedig az ujjlenyomat olvasó, melyhez 1.2 modul is társul. A jobb oldalon hat további gomb helyezkedik el, melyek közt a Windows környezetben oly fontos ESC és Enter is megtalálható. A gombok programozhatóak így funkciójuk széles körben változtatható a szokásainknak illetve az éppen szükséges feladatoknak megfelelően. Sajnos összetett billentyükombinációkat azonban nem tudunk beállítani egyik gombra sem.

[%IMAGB=9205%]A tábla PC alapvetően más célokra, eltérő feladatokra született, mint egy hagyományos PC, vagy laptop. Ezzel együtt a klasszikus szövegbevitel leggyorsabb és legcélravezetőbb módja a billentyüzet. A Windows Vista-ban (de az XP-ben ugyanúgy) van egy virtuális billentyüzet, mely minden szövegbeviteli mezőnél előugrik, és angolul akár kézírással, illetve egy billentyüzeten tollal bökdösve tudunk gépelni ha erre szükség van. Ezzel csak az a baj, hogy bizonyos alkalmazásoknál ahol a teljes kezelőfelület egyedi (például ArtRage) a virtuális billentyüzet nem jön elő akkor sem amikor kell. Nélküle pedig nem lehet még feltelepíteni sem a programot, az értékesítési csomagban pedig nincs egy -s kisegítő billentyüzet a géphez, ami nem lenne nagy összeg de bizony alkalmanként aranyat érhet.

A gép építési minősége hagy némi kívánni valót maga után, ugyanis a borítás a kijelző körüli egyes részeken pontatlan, néhol nem illeszkedik. Az akkumulátor, mely a Stylistic gépek hagyományainak megfelelően alul (ha állítva tartjuk akkor esik alulra) kapott helyet, mozog, ami kézbevételkor fura bizonytalan érzést kelt ha éppen azon a végén markoljuk meg a gépet.

A gép 325x220x31.7 milliméteres méreteivel nem mondható éppen apróságnak (valójában még a jelenlegi konfigurációval is lehetett volna sokkal kisebb a gép, a belső fizikai felépítés meglehetősen helypazarló), de a fizikai kialakítása révén könnyen találunk rajta fogást bárhol. A mérethez társuló 1.6 kg-os súly azonban a méretéhez képest kellemes, és rövid ideig tartó összerázódás után fel sem fog tünni.

Képernyő

Az ST6012 sorozatban csak 12.1 modellt találunk, míg a korábbi szériákban volt többféle például 10.4 colos változat is. A képernyő aránya 16:10 vagyis állítva fogva olyan mintha egy mappát tartanánk a kezünkben, ami kényelmes, természetes érzést kelt. A kijelző tartalma egyetlen gombnyomással elforgatható, így bárhogy tarthatjuk a gépet. A kijelző felbontású és kifejezetten szép képet ad. A színek élénkek és a képernyő tartalma a legváltozatosabb fényviszonyok közt is látható marad. A kijelzőbe WACOM rendszerü aktív érintés érzékelő rendszer került, melynek hatalmas előnye hogy a tollban nincs akkumulátor, mert a toll elektronikája az érzékelő hálóból „táplálkozik”. Sajnos a tesztmodellünk érzékelő rendszerében volt egy észrevehető elcsúszás a jobb oldal középső részén, közel a borításhoz, ahol az egérmutató nem követte pontosan a tollat. Bár ez minden bizonnyal csak egy egyedi hiba.

Hardware felépítés

A gép architektúrára épült és ennek megfelelően a lapkakészlet Intel GM45 melyet ICH9-M déli híd egészített ki. A az ST6012 gépekben egy Intel Core 2 Duo SU9400-as modell ami mindössze 1.4 GHz-en üzemel és 3 másodszintü gyorsító tárat tartalmaz. A lapkakészletben Intel GMA4500M integrált grafikus vezérlőt találunk, ami alapvető feladatokra elegendő. A processzor illetve az integrált videó vezérlő teljesítményének fényében javasolt a Windows XP használata, mivel a Vista egy fölösleges erőforrásnyelő lenne.

Az integrált grafikus lapka Mark 2005-ben mindössze 911 pontot kapott, ami jól szemlélteti, hogy a gép elsősorban kreatív grafikus, festő és irodai alkalmazások futtatására alkalmas.

[%IMAGE=9202%]Természetesen a tábla -kben már csak helytakarékosság és súlycsökkentés miatt sincs optikai meghajtó (az operációs rendszer telepítése után nem is igazán szükséges). Memóriakártya olvasó azonban van a gépben csakúgy mint hagyományos kártya illesztő is. Ezen felül még az üzleti gépeknél sem mindennapi bővítő is megtalálható az ST6012-ben. A tesztmodellünkben 120 -os hagyományos volt, mely egy szivacsokkal bélelt túlméretezett fiókban foglalt helyet és rázkódás érzékelővel is fel volt szerelve a hirtelen ütések, koppanások okozta károk kivédésére. Az opcionális konfigurációkban azonban némi plusz költségért választhatunk 64 GB-os meghajtót is.

Kommunikációs téren nem lehet panaszunk, mivel a szokásos 802.11b/g/n képes adóvevő mellet a tábla PC-ben nemcsak modul hanem egy / (Sierra Wireless MC8790, maximális letöltési sebesség 7.2 Mbps, maximális feltöltési sebesség 2.0 Mbps) is helyet kapott. Így szinte bárhol, akár egy parkban ülve, vagy a mező közepén is internetezhetünk (már ha lesz térerő), sőt még a mára egyre kevesebb helyen használt vagyis infravörös is megtalálható a gépen, így valóban korlátlan vezeték nélküli szabadságot élvezhetünk.

[%IMAGE=9201%]A vezetékes csatlakozási lehetőségek közt természetesen megtalálható Gigabites (Intel 82567LF), két port, egy gumi védőborítás alatt található a csatlakozó, valamint fejhallgató és mikrofon kimenetek. A tábla PC rendelkezik még a nagyon fontos dokkoló csatlakozóval, melyez a külön megvásárolható tartó/dokkoló állomás használatával tudunk kihasználni.

Az 1.3 webkamera elhelyezése szokatlan, ugyanis a gép hátuljára került így hagyományos internetes kommunikációra teljesen alkalmatlan, legfeljebb csak egy papír, vagy skicc, esetleg aláírás „gyors” fotózására lehetne használni, amit mintaként illeszthetünk be egy rajz programba, mint például a SketchBook, vagy az ArtRage. Illetve dokumentációs célokra bár ilyen irányú alkalmazására nem ártott volna egy kicsit nagyobb felbontású kamera.

Záró gondolatok

Lassan elkészült a csendélet melyet az ST6012-vel festettünk és miközben néhány digitális ceruza vonást is ejtettünk elmondhatjuk, hogy igazán kellemes élményben volt részünk. A gép apróbb hibái ellenére is jónak mondható és remélhetően az érzékelő rendszer a kereskedelmi modelleknél már hibátlan lesz. Az építési minőség lehetne jobb, de összességében arra amire kitalálták így is remekül használható az Stylistic 6012. Az alap 5200 mAhás akkumulátorral 3-4 óra körüli a nagyobb teljesítményü áramforrással pedig 7 óra körüli üzemidőt is elérhetünk ha takarékoskodunk. A legnagyobb visszatartó erő a vásárlástól azonban minden bizonnyal az igen magas 500 ezer forint feletti ára lesz, ami egyszerüen irreális.