A hazai tévénézők több mint 20 százaléka, mintegy 800 ezer ember szoba- vagy tetőantennával nézi az adásokat. Felmérések szerint e csoportban többségben vannak az alacsony jövedelmüek, az ötven felettiek és a kis településen élők. E réteg tagjainak a legszegényebbek az infokommunikációs ismereteik, náluk található a legkevesebb digitális eszköz, és ők azok, akik a legkevésbé hajlandók költeni általában, és a telekommunikációra is. Ezért hirdetői szempontból nem különösebben vonzók. Ezzel együtt bennük is megvan az igény jobb minőségü és szélesebb szolgáltatásra. Ugyanakkor éppen a szobaantennát használók az átlagnál többet néznek tévét, akár napi hat órát is ülnek a képernyők előtt.

A földi sugárzás még mindig tömegek számára jelenti a televíziózás egyetlen lehetőségét. Ez most, a digitális átállás pillanataiban már másoknak is olcsó és minőségi, ezért megfontolandó alternatívát kínál [%ITALIC%]− mondta a témáról az egyik legnagyobb szobaantenna-forgalmazó, a Hama Magyarország kereskedelmi igazgatója. Falus László hozzátette: [%ITALIC%]a technológiaváltás bárkinek elérhető lesz, az ehhez szükséges jelátalakító eszköz ( set-top-box ) árát minden érintett néhány ezer forintos egyszeri kiadás körül várja. A külföldi példákhoz hasonlóan ennek beszerzését a magyar állam is támogatja majd.

A kizárólag vételére alkalmas típusokat értékesítő cég tavaly 21 ezer szobaantennát adott el, és ez a mennyiség az idén további 30%-al nőtt. Igény tehát már van az új technológiára, ám a tapasztalatok szerint az érintettek zöme még mindig nem hallott a lehetőségről, miközben a digitális kísérleti adás már régóta üzemel. Ráadásul nem csak a háztartásokban nézünk tévét − mutatott rá a szakember. A nyaralók, víkendházak zömében az időszakos használat miatt nincs kábel- vagy müholdas előfizetés, ám televízió igen. A digitális müsorszórás ennek a − kétségkívül fizetőképesebb − rétegnek is jelentős változást jelent.