A noteszgépek nagyobb részében csak integrált videókártya vagyis grafikus vezérlő található, melynek egyetlen előnye, hogy nagyon energiatakarékos azonban semmilyen komolyabb grafikus munkára nem javasolt, szerény teljesítménye miatt és játékokra sem igazán alkalmasak ezek a vezérlők. Az XG Staion erre a helyzetre nyújt egy alternatívát, mivel interfészen keresztül csatlakozva átveszi a belső akár dedikált akár integrált vezérlő feladatit és egy külső grafikus kártya teljesítményét adja hozzá gépünkhöz. Ez szépen hangzik így elsőre azonban a kompatibilis gépek listája igen szük és csak bizonyos Asus modellekkel garantált a müködés.

Az első pillantásra tetszetős ám meglehetősen nagyméretü külső egység érdekes színfoltja lehet asztalunknak. Az alapvetően fekete borításon a fő kijelző ezüstszürke borítása mellett mindössze egy nagy multifunkciós szabályzó gombot találunk a bekapcsoló gomb mellett. Az XG Station két oldalán, narancssárga borításban találhatóak a kivezetések. A bal oldalon a tápellátás és a számítógépes csatlakozáshoz szükséges speciális csatlakozó található, illetve az asztali grafikus kártya monitor csatlakozói. A jobb oldalon két portot illetve fejhallgató és mikrofon kimenetet találunk. A már említett multifunkciós tekerőgomb nemcsak az egységbe épített hangkártya hangerejét szabályozza hanem segítségével a a grafikus kártya sebességét, ventillátor fordulatszámát valós időben változtathatjuk.

Üzembe helyezés, telepítés

Sajnálatos módon az XG Station mindössze a következő Asus modellekkel fog garantáltan müködni: W5F, W6F, U5F, U1E, F3SA, F3SV, U6S, R1E, U3F és Lamborghini. Más gyártótól származó gépekkel, de még Asus gyártmányú azonban a listában nem szereplő modellekkel nem garantált a müködés. Az alapból nem támogatott modellek esetén Vista -val biztosan nem fog beindulni a rendszer, XP -vel nagyobb esélyünk van de a teljes siker ekkor sem garantált.

A telepítéshez a laptopot ki kell kapcsolnunk majd az üzembe helyezett XG Station-t csatlakoztatnunk kell az ExpressCard foglalaton keresztül. Ezt követően a gépet be kell kapcsolnunk és amint beindult a Windows indítsuk el a telepítőt, mely az XG Station vezérlő és segédprogramok mellett telepíti a külső egységben található videó vezérlőt. Az XG belsejében egy nVidia GeForce 8600 –as 256 memóriával rendelkező grafikus kártya található. Ezen felül egy Xonar U1-es típusú hangkártya is található az XG Station -ben, mely a legtöbb notebookba épített hangchipet felülmúl, és jobb hangminőséget eredményez.

Teljesítmény

Az asztali gépekbe tervezett grafikus kártyák rendszerint nagyobb teljesítményre képesek a mobil változatoknál, illetve vannak olyan modelljeik melyeket technikai okokból nem lehetne, vagy nem lenne célszerü laptopba építeni. Ennek ellenére a tesztmodellünkben egy átlagos GeForce 8600-as kártya volt, mely 256 MB saját memóriával rendelkezett. Az egységet egy Asus V1Jp notebookkal, vagy egy a kompatibilitási listán nem szereplő géppel próbáltuk ki. Néhány apróságot leszámítva nem voltak gondjaink az egységgel Windows XP alatt. Valamilyen oknál fogva a Mark 2005 rendre lefagyott az XG Station-el így kénytelenek voltunk 3D Mark 2003 -al illetve játékokkal felmérni a külső rendszer teljesítményét.
[%IMAGB=6537%]

Azt mindenképp le kell szögezni, hogy az integrált videó kártyák semmiképp sem vehetik fel a versenyt az XG Station-el azonban egy GeForce 8600-as nem nyújt drasztikusan nagyobb sebességet az komolyabb multimédiás noteszgépekben található dedikált rendszerekhez képest, sőt, egy újabb ATI vagy nVidia modell simán lekörözi. A másfél éves teszt laptopunk ATI X1700-as 512 MB memóriával rendelkező videó kártyája ugyan a 3D Mark 2003 –ban némileg alulmaradt, de a különbség egyáltalán nem egetverő. Sőt a meglehetősen erőforrás igényes Crysis esetében az XG Station már egy kevéssel alulmaradt az ATI X1700 -hoz képest.

Végső gondolatok

Az XG Station alapötlete nagyon jó és némi technikai módosítással, erősebb grafikus kártyával, valamint megfelelő interfész sebességgel elképzelhető, hogy kialakulna egy szük de stabil piaca. Azonban bármilyen innovatív is az elképzelés némileg megkésettnek tünik hiszen az új két videó kártyás laptopoknál választhatunk teljesítmény és üzemidő közt mindkét esetben megtartva a mobilitásunkat. Mindezek mellett a jelenlegi közepes asztali videó kártyával és a rendkívül kevés támogatott laptop típus mellett kérdéses az eszköz életképessége, és ha piacra is kerül feltehetően igen szük vásárlói rétegre számíthat.