Társalgó
Sulaki - 2008-03-03
Ezúttal Nacsa Olivérrel ültünk le kedvenc kávézónkban egy kis délutáni csevelyre, melynek során megtudtuk, hogy a humorista hamarosan producerként is kipróbálja magát…
[%COLOR=#996600%]A társalgó rovatot a [%A=http://www.farger.hu/%]www.farger.hu[%A%] támogatja.[%COLOR%][%COLOR=#000000%]
[%COLOR%]
Elég nehezen tudtuk összehozni ezt a beszélgetést, mert nagyon elfoglalt vagy. Forgatás előtt, vagy után?
Most már a forgatás után vagyunk, de már jön is a következő Médiacápa, mégpedig március elején. Szerencsére, ez a müsor nagy népszerüségnek örvend, és magas nézettséggel megy. Most még ugyan havonta, de ősztől sürüsíteni fogjuk, mivel így elég nehéz a nézőnek belőni, ezért vagy látja, vagy nem. Ez is müsorsorozatnak indult, egymástól jól elkülöníthető részekkel. Főleg politika és a közélet aktualitásaira épülő, „amerikai” típusú müsor.
Honnan az ötlet?
A CNN adásán láttam hasonlót, az ötlet tulajdonképp az akkori éjszakai háttér televíziózás eredménye, de ez az én saját gyermekem. Nem licensz, egyes elemek hasonlíthatnak, de a koncepció teljesen új és egyedi. Úgy néz ki, hogy ez nálunk is müködik. Engem, nagyon érdekel a politika, azon belül is a politikai humor, ráadásul naprakésznek is tartom magam. A napi aktualitásokon tudok a legnagyobbakat röhögni, azon, ami úgymond a levegőben van. Nem szeretem azokat az általános dolgokat, amikor beszélget Józsi és Jani. Annak is megvolt a maga korszaka. A világ azóta felgyorsult, és szerintem haladni kell. Ami ma hír, holnap már nem az. A mai hírre reagálni kell, és azt ma kell megtenni. Ráadásul, nagyon bírom az ilyesmit…
Hány éves voltál, amikor először léptél fel?
14, vagy 15 és iskolai szinten történt. Ja, nem! 13 voltam, és meg is van a felvétel. Igazán szórakoztató, már ugye az akkori mivoltom miatt is: mutáció előtt álló kis kamaszként, eléggé érdekes volt. Ezek voltak az első lépéseim.
Nagyon jól parodizálsz. Mi a titkod? Hogyan készülsz előre?
Ez érdekes, mert igazából sehogy, soha nem gyakoroltam tükör előtt. Egyszerüen látok valakit, és megérzem, ráérzek. Leveszem a hangot, a karaktert. Az utóbbi talán még fontosabb, mert a televízió vizuális müfaj. Annyira hitelesnek kell lenni a karakternek, hogy a néző elhiggye, hogy tényleg az, az ember van ott. Tehát látok, figyelek, aztán ezt betolom egy „agyi winchestrbe” és elraktározom, és ha szükséges előveszem. Semmi bonyolultság, ilyen egyszerü (közben azért sejtelmes mosoly)
Gondolom, sürün felismernek az utcán. Ha ilyenkor kérnek Tőled egy „Klárikázást”, hogy reagálsz?
Igen, ez tényleg sürün előfordul. Ilyenkor megmondom, hogy ez nem az a hely. Nekem ez a munkám, és ezt a tevékenységet csak a színpadon müvelem. Ennek, ott a helye és az ideje. Persze, nagyon szeretek viccelni, elég vicces és barátkozós ember vagyok az életben, de, hogy „na nyomjál valamit”, attól, rosszul vagyok.
[%IMAGB=4996%] Korda az egyik leghitelesebb figurád. Hogyan tudtad ennyire elkapni a személyét?
Teljesen véletlenül jött létre. Eszem ágában sem volt őt utánozni. Az egész egy baráti társaságban kezdődött… Csináltam egy-két Korda gesztust. Aztán, gondoltam kipróbálom élő közönség előtt is, és annyira bejött a dolog, hogy én magam is meglepődtem. Ezután, meg már a televízióban is megcsináltuk, és persze óriási siker lett. Egyszer írtak egy kritikát is, hogy olyan, mint amikor a Gálvölgyi a Rózsa Gyurit parodizálta. A Korda is egy kult figura lett.
Nagyon sok arcod van. Milyen az igazi Nacsa Olivér?
Egy vidám jókedvü pali. Azt vallom, hogy rövid az élet arra, hogy elcsesszük. Ha nem is vagyok mindig vidám, azért igyekszem, és próbálok mindent pozitívan látni és megélni. Próbálom az életem pozitívan megélni és optimistán látni mindent. És ez általában sikerül is, bármennyire meglepő. Ha mindenki csinálja, a saját dolgát, én is csinálom a magamét, és ez engem boldoggá tesz.
A rengeteg fellépés és szereplés mellett mire van még időd?
Bár nagyon sok munka van 1-1 müsorral, igyekszem úgy alakítani, hogy legyen mindenre időm. A sport az életemet végigkíséri. Járok a Sport1 televízióba rendszeresen egy elemző müsorba, és ezen kívül, a sporteseményeken is ott vagyok. Nagyon sok sportoló barátom van. Én például tényleg barátomnak mondhatom Talmácsi Gábort. Már annó, akkor barátkoztunk, amikor még nagyon nagy álom volt, hogy ő világbajnok lehet. És már akkor nagyon szoros volt a barátságunk, mert a VB megnyerése után nagyon sok új barátja lett hirtelen. Dzsuzsák Balázzsal (válogatott futbalista, jelenleg a PSV Eidhoven oszlopos tagja) nagyon jó viszonyban vagyok, már mezt is kaptam tőle. Ott vagyok a sportban, és nagyon büszke vagyok, hogy nagyon sok sportoló barátságot köthettem. Ezek nagyon jó dolgok, és ez úgy végigkísér. Ha tehetem kijárok külföldi meccsekre is. Ezek fontosak számomra és kellenek is, hogy utána a munkámra is tudjak koncentrálni. Mindig csinálok valamit, ha nincs forgatás, akkor például itt ülök veled.
[%IMAGB=5000%] Van kedvenc csapat?
Ha magyar, akkor a Ferencváros. Nagyon remélem, hogy végre véget ér a Fradi kálváriája és rendeződik megnyugtatóan a sorsa. Az FTC-nél nincs fontosabb, mert ugye, én is magyar vagyok. Fontos még számomra a magyar válogatott. Nekem az, az álmom, hogy egyszer egy világbajnokságon, vagy egy európabajnokságon csápolhassak. A külföldi csapatok közül, pedig az Internazionale. A Magyarországi Inter fun Club tiszteletbeli tagjává választottak, én vagyok a leghíresebb Magyarországi Inter szurkoló. Megyünk is ki március 22-én a Juventus elleni rangadóra.
Csak a foci, vagy más sport is érdekel?
Nemcsak, a kézilabdát is nagyon szeretem. Nagy Pick-Szeged szurkoló vagyok, ráadásul szegedi kötődésü is vagyok, sok rokonom él ott. Nagypapám makói volt. Szeretem még a női kézilabdát is. Talmát is mindig megnézem, szorítok Szávay Áginak, és figyelem a magyar vízilabda válogatottat is, és leköt még sok más sportesemény. A sí annyira mondjuk nem. Ja, és életem egyik nagy élménye volt egy tavalyi jéghokis svédverés, az valami csoda volt.
Sportoltál is valamit?
Igen, fociztam és kézilabdáztam. Az volt az álmom, hogy ott állok a Puskás Ferenc stadionban és hallgatom a magyar himnuszt. (ez, azért megadatott, a Michael Suhmacher által szervezett focigálán, a médiaválogatottban. A szerk.). Amikor már láttam, hogy ez nem jön össze, akkor sportriporter szerettem volna lenni, és végül, ezek után lettem az, ami most vagyok.
Bagi Ivánnal csak a színpadon „közösködtök”, vagy szórakozni, sportolni is együtt jártok?
Ez nehéz kérdés. Az életben is egy pár vagyunk, de nem úgy, ahogy elsőre hangzik. Nem járunk össze, annyit vagyunk ugyanis együtt a munka kapcsán, hogy azon felül már nem is lenne egészséges. Más típusú emberek vagyunk, más dolgok érdekelnek. Nagyon tiszteljük és szeretjük egymást. Testvérinek mondanám a kapcsolatunkat. Időnként azért összejárunk: például együtt voltunk Spanyolországban év elején, de mentünk már együtt moziba is.
Ha mozi, akkor „rendes” mozi, vagy házimozi?
Van otthon házi-mozi, nagyon szeretem, de moziba talán sürübben járunk. Kicsit ebben a témában konzervatív vagyok, nagyon szeretem az igazi mozit, és szeretek oda járni.
Milyen müszaki eszközöket használsz?
Számítógépet, laptopot, az, ma már nélkülözhetetlen. Iván lenne a te embered, ő halad a müszaki fejlődéssel, én nem annyira. Én elég szerény képességekkel vagyok ezen a területen megáldva.
[%IMAGB=4998%] Akkor csak felhasználó vagy?
Abszolút felhasználó. És a tudásom is korlátozott, a számítógép esetében is csak odáig terjed csupán, amennyire szükségem van. A téma, azonban borzasztóan érdekel. Bele tudok szeretni például egy új TV-be, ha látok egy gyönyörü televíziót. Most nemrégiben vettem egy készüléket, amelynek világít a hátulja, ez nagyon megtetszett. Használok még
GPS
-t. Az például egy baromi jó találmány. Olyan nekem, mint az automataváltó, mert én már szerintem nem is tudnék váltani. Az volt egy korszakalkotó találmány és most pedig a navigációs rendszer az új csoda. Nyilván, fog még fejlődni, de már most 3 dimenziós. Spanyolországba is kivittük magunkkal, és amikor autót béreltünk, és egy idegen országban, ahol fogalmad sincs mi merre van, egy tenyérnyi eszköz magyarul gyönyörüen elvezetett. Milyen eszközt használsz?
Egy Mitac Mio-t. Ezt ajánlották.
Ez PDA, vagy PNA?
Fogalmam sincs.
Említetted, hogy ezt ajánlották. Minden esetben segítséget veszel igénybe, ha be kell szerezned valamilyen új eszközt?
Azonnal telefonos segítséget veszek igénybe. Első körben az öcsém, vagy olyan barátaim, akik ezt köpik-vágják. Ezután összerakom az információkat, és, hogy biztosra menjek: majd ahol megveszem, még az eladót is megkérdezem, hogy mondja el, mi-micsoda. Ez nálam, többfordulós játék.
Most vetted a televíziód. Nálad eldőlt már a plazma, vagy az
LCD
háború? Jézus Mária. Valami HD. Ennyit tudok. Nekem egy a lényeg: legyen kép és hang és szép nagyban lássak mindent, ennyi bőven elég. Azt sem tudom, mi a kettő között a különbség.
Könyv, vagy internet?
Jó kérdés… Internet. Az internet, ma már nélkülözhetetlen. Rákeresel valamire, és információ áradatot találsz és azonnal választ kapsz. Ez őrületesen nagy dolog. Igazából nem összehasonlítható. Mivel azonban konzervatív és klasszikus ember is vagyok, ezért egy jó könyv maga, a csoda lehet, egy óriási élmény. Nagyon szeretem egy új könyv szagát is. Egy szép könyvbe bele tudok szeretni.
Ha zenét hallgatsz: MP3, vagy CD?
CD.
Telefon, vagy okostelefon?A telefonban csak azt az eszközt látod, amivel telefonálni lehet?
Pontosan azt. Csak telefonálni tudok, és
SMS
-t küldeni. Egyszerüen nem tudok odáig eljutni, hogy beprogramozzam a telefont, beleírjak egy találkozót, úgyhogy ezért van naptár a kocsiban. A női olvasóinkra való tekintettel megkérdezném: megtaláltad már a saját „Klárikádat”?
Igen. Úgy érzem, igen. Már másfél éve tart ez a dolog, és nagyon jól müködik. A lány a civil életből való, és nagyon toleráns. Hasonló az értékrendje, mint nekem. Ez jó, mert erre lehet felaggatni több dolgot, ha ez a gyökér nincs meg, akkor nem fog müködni. Nálunk szerencsére meg van. Nagyon sok olyan kapcsolatot látok, ahol, ez nincs meg, és nem is értem, a sok ellentét miatt, mi tart össze kapcsolatokat. Ezek szerintem kirakat dolgok, és nem müködnek hosszú távon.
Hogy tudod összeegyeztetni a magánélettel a sok szereplést?
Nehéz, de arra születtünk, hogy társas lények vagyunk, hogy utódaink legyenek.
Mikor érkezik a kis Nacsa bébi?
Ezt, nem lehet tudni. Mindig napirenden van, aztán majdcsak valamikor létjogosultsága lesz. Hozza az élet. Először, persze kell egy megfelelő társ, ami úgy érzem, már meg van, bár az ember soha nem mehet biztosra a nőkkel kapcsolatban. Persze a nők is ugyanezt gondolják rólunk. Szerintem fontos a gyerekek szempontjából, hogy teljes családban nőjenek fel.
Hol láthatunk legközelebb?
Élőben, Győrben, most 29-én pénteken. A televízióban március 19-én szerdán este a Médiacápában. Majd 20-a után Fehérváron lesz Fábryval egy közös müsorunk.
Távlati terveid? Hallottam, valamilyen Elvis-szel kapcsolatos előadást.
Nagy rajongó vagyok. Most volt a halálának 50. évfordulója, és érdekes módon nem nagyon foglalkoztak vele, itt Magyarországon. Én tisztelegve előtte, szeretnék egy olyan emléket állítani, hogy a magyar közönségnek tervezek egy musicalszerü, élőzenés színházi darabot. Szeretném, ha mindenki megismerné az életét, hogy honnan indult és hová jutott. Jó lenne, ha megismernék, azt a hihetetlen nagylelküségét, ahogy a barátaival bánt és persze azt a nagyszerü zenei repertoárt is, amit adott a világnak. Magyarul, az életét szeretném bemutatni zenés jelleggel. Azt gondolom, hogy erre van is igény.
Te írod, szerepelsz is benne?
Én producerként lennék jelen. Sajnos sok hasonlóság Elvis és köztem külsőre nincs, talán az utolsó stádiumot el tudnám játszani, de a fiatal és sármosat azt, nem annyira. Ezért ezt rábízom profi színészekre, akiknek nálam sokkal jobb hangjuk van, mert szeretném, hogy ez egy sikeres produkció legyen. Most az első lépéseknél tartunk, jogdíjak, engedélyeztetés. A szereplőválogatás még előttünk áll. Reményeim szerint december környékére be is mutathatjuk. Mivel szívből csinálom, ezért csak jó dolog sülhet ki belőle.
Sok sikert hozzá! Köszönjük a beszélgetést!
Köszönöm szépen én is!
[%IMAGB=4965%]
