A legtöbb felsőkategóriás és gépben lehetőségünk van egy különleges képformátum használatára, mely megőrzi a képérzékelőből érkező összes információt…

Ahhoz, hogy részletesebben megismerjük a formátum alapjait, meg kell ismerkednünk néhány technikai alapfogalommal. Minden digitális fényképezőgépben valamilyen szilícium alapú vagy érzékelő van, mely a beleütköző részecskék energiáját átalakítja elektronokká. Ezt a miniatür analóg feszültséget egy belső áramkör átalakítja digitális jelekké. A kamerák áramköri rendszerétől függően ezek az értékek rendszerint 12, 14 vagy 16 bitesek. A CCD és CMOS érzékelők nem tudják érzékelni a színeket, csak a fény intenzitását sért szükség van egy színszürőre. A legtöbb kamerában egy Bayer mintás szürőt találunk. Így minden képérzékelő pont zöld, kék vagy vörös színeknek fele meg, azonban a zöld pontokból kétszer annyi van, mivel erre a színre érzékenyebb a szemünk. Ahhoz, hogy ezekből a különálló alapszínekből összeálljon a kép, egy bonyolult átalakítási müveletre van szükség, melyet Bayer interpolációnak hívnak. A számítási folyamat során a rendszer az alapszínek intenzitása alapján kiszámítja, hogy milyen színünek kell lennie az adott képpontnak, így minden elkészült képnek három alapvető paramétere van: vörös, kék és zöld szín intenzitás.
[%BOLD%]
[%IMAGB=3664%] A RAW adatok
[%BOLD%]
A RAW tartalmazza az eredeti zöld, kék és piros fényre érzékeny szenzorpontok adatait, melyet a kiolvasó áramkör már felerősített és átalakított digitális jellé. Azonban ennél a fázisnál, még a Bayer interpolációt nem végezte el a gép. Amikor RAW állományokat mentük a fényképezőgép beállításait egy fejléc részben kerülnek elmentésre, és az eredeti képadatok nem változnak meg.

Amikor formátumban tároljuk el az elkészült fényképet, akkor az eredeti képadatok áthaladnak a Bayer interpoláció folyamatán, majd a beállításainknak megfelelően módosul a kép, végül a formátum hiányosságai miatt az eredeti 12, 14 vagy 16 bites képadatok 8 bitesre csökkennek és a kép még elszenvedi a tömörítésből adódó minőségromlást is. Ennek az egész folyamatnak a legnagyobb hátránya, hogy az eredeti képadatok egy része visszavonhatatlanul elveszik, az egyes képpontok lehetséges intenzitása 8 bitesre csökken és a későbbi korrekciós lehetőségeink is beszükülnek.

A RAW állományok esetében lehetőségünk van a későbbiekben a fehéregyensúly módosítására, a számítógépünk által végzett Bayer interpolációval akár jobb minőségü képet is nyerhetünk, a és szaturációs értékeket úgy módisíthatjuk, hogy az eredeti képinformációkat nem bántjuk.
[%BOLD%]
Előnyök és hátrányok[%BOLD%]

Most hogy a fő különbségeket már értjük, az egyszerübb áttekinthetőség kedvéért megpróbáltuk összegyüjteni a JPG és a RAW előnyeit illetve hátrányait.

JPEG Előnyök

Kisebb file méret, így több kép fér el a memória kártyán
Számos felhasználási esetben elegendő képminőség
A kisebb file-ok könnyebben mozgathatók
A formátum elterjedt és kezelhetőségi, kompatibilitása gondjaink nem lesznek
A legtöbb fényképező nem tud sorozatfelvételt készíteni RAW módban, de JPG módban igen.
[%ITALIC%]
JPEG hátrányok[%ITALIC%]

Az egyes képpontok intenzitás 8 bitre korlátozódik
A JPEG tömörítésből adódóan romlik a képminőség
Az utólagos módosítások korlátozottak
Destruktív mivoltából adódóan az eredeti képi információk örökre elvesznek

RAW előnyök

A RAW olyan mint egy előhívatlan film, mindent tartalmaz amit a képérzékelő rögzített, se többet se kevesebbet. Illetve bizonyos kameratípusoknál egy minimális utómunkát végez a fényképező. Így a lehetséges legjobb minőségü képet készíthetjük, akár most vagy évekkel később is.
A RAW file-oknak nincs rögzített fehér egyensúly korrekciója, ezt bármikor utólag megtehetjük és módosíthatjuk a képi információk megváltoztatása nélkül, mivel ezek az adatok egy külön meta fejlécben vannak eltárolva.
A Bayer interpoláció számítógépes elvégzésével sokkal kifinomultabb algoritmusokat használhatunk, mely jobb képminőséghez vezethet.
A kontraszt és szaturációs beállításokat utólag módosíthatjuk
Egy 16 bites kép esetén akár 65 ezer fokozatban állíthatjuk a színintenzitást, mely számos új lehetőséget biztosít, míg egy JPG esetében a 8 bites adatok miatt csak 256 szintü fényerősséggel kell beérnünk.
[%ITALIC%]
RAW hátrányok[%ITALIC%]

Nagy file méret
Kompatibilitási gondok, sok program nem tudja kezelni
Sok fényképezőgép nem képes sorozatképet készíteni RAW módban