Lap tetejére
Hirek Tesztek RSS facebook
IT-Extreme hírportál
Érdekességek
olorin - 2005-07-29

Mindannyian tudjuk - van aki már saját tapasztalatból -, hogy a mobiltelefonok akkui nem az örökkévalóságnak készültek. De hogy egy fél napot se bírjanak, az már túlzás!



Ha ma új mobiltelefont veszünk, akár előfizetéssel, akár feltöltőkártyás konstrukcióban, márkától és modelltől függetlenül az egy feltöltéssel elérhető készenléti idő ritkán kevesebb 4-5 napnál. Egy év használat után - a gyártók és forgalmazók azt tanácsolják, érdemes évenként akkut cserélni, ha pénztárcánk megengedi - a készenléti idő rendszerint 1-2 napra csökken.
A jelenség oka egyszerû. Ha telefonjainkat és azok akkumulátorait az előírásoknak megfelelően kezelnénk, nem tapasztalnánk hasonló mértékû romlást. De kinek van ideje erre. A legtöbben - köztök e sorok rovója is - nem tudják megoldani, hogy időnként csontig lemerítsék az azt igénylő akkukat, ráadásul a töltés sem mindig tart addig, amíg az optimális lenne, lehetne.
Ha azonban csak ennyi lenne a történet, nem érdemelne túl sok figyelmet, hisz a rendszeres akku-tornáztatás szükségességére az új készülékeket kiadó szervizek, eladók mindig felhívják a figyelmet. Az írás apropóját az adja, hogy a készülék látszólag ok nélkül hirtelen lemerülhet, s az akku még a munkahelytől a lakásig tartó egy-másfél órás utazást sem képes újratöltés nélkül áthidalni.
Első pillantásra úgy tûnik, a jelenség megmagyarázhatatlan. Ha nem vigyázok, megszólal bennem a néhai vegyészmérnök: "belepisilt a Labormanó!"
Lévén mûszaki ember - nem csupán végzettségem, de beállítottságom miatt is -, nem tudok hinni a Labormanóban, így megpróbáltam az okozatból visszakövetkeztetni az ok(ok)ra. És láss csodát, sikerült. Telefonom, melynek akkuját csaknem kidobtam - az akkucsere fájdalmas és zsebbevágó módon egy közel 10 ezer forintos kiadás lett volna! -, ma újra megbízhatóan mûködik, és ha nem beszélek sokat, egy alapos feltöltést követően újfent 2-2,5 napos készenlétet biztosít.

Fárasztó figyelem
Visszaemlékezve, mit is csináltam a készülékkel, végül beugrott, hogy mégiscsak végeztem egy apró módosítást a készülék beállításain. Egy kamerás telefonból kellett ugyanis átvennem néhány frissen készített fényképet, s ehhez a telefonok IRDA (infravörös adatkapcsolati) szolgáltatásait vettem igénybe. A kamerás készülék menüjében a "Kapcsolódás", majd az "IR bekapcsolása" menüparancsokon keresztül indítottam a folyamatot, majd saját készülékemen, amely történetesen egy Motorola MPX-200, engedélyeztem a feltöltést az infra porton keresztül.[%IMAGB%]
Mint kiderült, itt volt elhantolva az eb. A képek átvitele után ugyanis elmulasztottam kikapcsolni a fogadó készüléken az IR használatát, és a telefon korábban inaktív áramkörei életre keltek.
Az igazi fogyás pedig akkor kezdődött, amikor este telefonomat az asztalon hagytam, közel a tévéhez. Mint kiderült, szerencsétlen készülékem folyamatosan próbált figyelni a tévé távirányítójának jeleire, és e munka annyira elcsigázta, hogy alig pár óra alatt lemerítette az akkut és a telefon csendben kikapcsolt.
Mindebből az a tanulság, hogy ne bízzunk eszközeink intelligenciájában. Nem mindegyik készülék kapcsolja ki automatikusan, megadott hosszúságú inaktív periódus után az energiafaló IR adatátviteli szolgáltatásokat. Jobb ezt személyesen ellenőrizni. Ha ezt elmulasztjuk, bizony hamar lemerülhet a készülék.