Ha gépünket használni is szeretnénk, mindenképp szükség van operációs rendszerre is, ami elsősorban vagy lemezrol, alternatív módon hálózatos telepítéssel ültethető be rendszerünkbe. Az új noteszgépeknél már ritkaságszámba megy a flopimeghajtó, az pendrive-okról való rendszerindítás pedig egyelőre még messze van az általánosan használható és javasolható módszerektől. Az nélküli gépárakat ráadásul azért is nehéz kiszámolni, mert a forgalmazók a szoftvert eleve belekalkulálják a csomagárba, így becsapódhatunk, ha csupán a hirdetésekben szereplő árak alapján próbálunk tájékozódni.

[%TAB%]Az operációs rendszerrel kapcsolatos hibák igen jelentős része drasztikus újratelepítés nélkül is könnyen orvosolható (lenne) – a beállítások és felhasználói adatok megőrzésével együtt –, amennyiben a telepítolemez nem csupán mentőlemez üzemmódban használható. Ilyen esetekben a felhasználók és a szervizek ritkábban kényszerülnek nagyobb szakértelmet és tapasztalatot igénylő trükközésekre.

[%TAB%]A szükséges telepítő lemezcsomagot több forrásból is beszerezhetjük. szoftverként része lehet a fent említett csomagoknak, dobozos termékként is megvásárolhatjuk a telepítőkészletet tartalmazó CD/DVD lemezeket, vagy speciális licencszerződés keretén belül megkaphatjuk a telepítő -t, rajta az elektronikus formában kapott termékdokumentációval.

[%TAB%]A noteszgépekhez gyakran nem egy hagyományos Windows-telepíto CD lemezt kapunk, amelyről később szükség esetén kényelmesen pótolhatnánk a használat során törölt vagy megsérült program- és egyéb fájlokat, hanem egy úgynevezett „mentőlemezt” (rescue CD), amely a gyári alapállapot visszaállításában segíthet (sajnos csak teljes adatvesztéssel), amennyiben minden más eszköz kudarcot vallana.

[%TAB%]A megoldás – látszólag – a felhasználó érdekeit szolgálja, hisz a teljes rendszer újratelepítése alig fél óra alatt megvalósítható. E modellnek azonban két igen komoly gyengéje van, amelyek miatt hosszú távon kudarcra van ítélve. Nem számol a helyben (azaz a noteszgép merevlemezén) tárolt felhasználói adatok, beállítások megőrzésével, helyreállításával, ráadásul a gyári alapbeállításokkal elvégzett rendszertelepítés után üzembe helyezett biztonsági és egyéb javítócsomagok telepítését a rendszer-visszaállítást követően lépésről lépésre meg kell ismételni.

[%TAB%]Egy „dobozos” Windows csomag esetén megoldható az újabb szervizcsomagok és biztonsági javítások automatizált folyamat keretén belüli telepítése, és ez még inkább igaz a különféle – noteszgépeken is előforduló – disztribúciókra és Mac OSX rendszerekre. Az ilyen frissítések azonban már némi hozzáértést is igényelnek. Az Apple operációs rendszerei amúgy külön kategóriát képeznek, mivel egyedi hardverre fejlesztették, és – egyelőre – nem telepíthetok vagy Intel X86 kompatibilis számítógépeken.

[%TAB%]A Linux és más Unix-rokon rendszerek számos forrásból szerezhetők be. Aki szélessávú internet-hozzáféréssel rendelkezik, és van CD vagy DVD írója, házilag is letöltheti és legyárthatja a telepítéshez szükséges lemezkészletet. E két időigényes lépés megspórolható, ha pár száz forintos lemezáron megrendeljük a frissen megírt lemezeket, például a [%A=http://www.linuxcd.hu%]www.linuxcd.hu[%A%] weboldalon, vagy a választott disztribúció hivatalos hazai képviseloinél. Természetesen a webes vagy a helyi hálózat valamely elérhető szerveréről történő telepítést is választhatjuk, ám a Linux rendszerekkel még csak most ismerkedők vélhetően nem ezt a módszert fogják alkalmazni.

[%NEWPAGE%]

Az alternatívák

A jelenlegi notebook kínálatot nézve dicséretes fejlődés, hogy már alig kínálnak noteszgépet 256 MB-nál kevesebb induló memóriával. Ebben – elvileg – mindennek el kellene férnie. Ám ha megnézzük, mekkora is a javasolt, a fejlesztő által is már használhatónak ítélt rendszermemória, akkor meg fogunk lepődni.

A kínálatot átnézve a következő adatokat kapjuk:[%IMAGB%]

Ha zsebünk szempontjából nézzük a lehetőségeket, akkor előtérbe kerülnek az ingyenes alternatívák is, de nem feltétlenül nyerő pozícióba. A BeOS például továbbra is ingyenes, de szukös támogatottsága miatt nem képes kiaknázni az újabb hardverelemek előnyeit.

[%TAB%]A Linuxok zsebkímélő megoldások, legtöbbjük ingyenesen letölthető, sőt üzleti célokra is ingyenes. Ha valaki szoftveres, illetve telepítési támogatásra is igényt tart, akkor érdemes lehet dobozos terméket venni, ami nem csupán a gyárilag megtöltött adathordozóban és a nyomtatott kézikönyvekben ad többletet, hanem a telepítés során a regisztrált felhasználók számára igénybe vehető tanácsadás, és a kísérő dokumentációban megadott időközönkénti frissítések is járnak vele.

Windows és környéke

A Microsoft az elmúlt években többször is bejelentette, hogy befejezi eddigi legnépszerûbb operációs rendszerének, a Windows 98-nak a támogatását, ráadásul számos olyan közkedvelt van, melyek legújabb, biztonsági javításokat is tartalmazó változatai már eleve nem is telepíthetők a Windows 9X sorozatba tartozó rendszereken. Ékes példa erre a közkedvelt Skype, amely a szélessávú interneteléréssel rendelkező rendszereken telefondíj-mentes beszélgetéseket tesz lehetővé. Ennek újabb windowsos kiadásai már csak Windows 2000-re vagy XP-re telepíthetők.

[%TAB%]A következő lépés a Windows 2000 támogatás megszûnte, amelyre szintén nem kell sokáig várni, mivel a 2005. június 27-én közzétett SP4 volt az utolsó hivatalos szervizcsomag, és a támogatás jövő év végén megszûnik.

[%TAB%]Ám még ilyen messzire se kell mennünk, ha a fenti tendenciát jelző példákat keresünk. Az internetről hihetetlen mennyiségben tölthetők le zenei és mozifájlok, klipek, ingyenesek és fizetősek egyaránt, amelyek lejátszásához a Windows értelemszerûen a Windows Media Playert javasolja. Ennek legfrissebb, 10-es verziószámú kiadása már csak XP-re telepíthető, kizárva a használatból a régebbi rendszerek számos felhasználóját.

[%NEWPAGE%]

Mit is tartalmaz az operációs rendszer?

Kezdjük a Windows rendszerekkel. Néhány egérkattintással végigfuttatható grafikus telepítő varázslót, amely komoly hardver-felismerési képességekkel rendelkezik. Erre szükség is van, hogy a rendszer ne csupán fájdalommentesen telepedjen, de még valamennyire használható is legyen. Hogy ez a használhatóság mennyire teljes, az már egy másik kérdés.

[%TAB%]A telepítés után egy grafikus kezelőfelületet kapunk, amelynek beállításai bármelyik rendszer választása esetén rugalmasan, egyszerûen és igen tág határok között változtathatók. A rendszer tartalmaz egy levelező ügyfélprogramot (Outlook Express), egy webböngészőt (IE), egy egyszerûbb (NotePad) és egy valamivel többet tudó (WordPad) szövegszerkesztőt.

[%TAB%]Az XP már a tömörített állományok kezelésére is képes, bár nem véletlen, hogy a „hagyományos” tömörítő és fájlkezelő segédprogramok még mindig őrzik népszerûségüket.

[%TAB%]A Windowsban a kommunikációt több program is segíti, így rendelkezésünkre áll a már említett Outlook Express, a Windows és a Messenger, a NetMeeting és a Windows saját nem túl sokat reklámozott (inkább fapados kategóriába sorolható) faxprogramja.

[%TAB%]Ha komolyabb irodai munkát is szeretnénk végezni, akkor valamilyen „office” csomagra is szükségünk lesz, hisz a Windowsoknak – egyelőre – nem szerves része a Word és Excel dokumentumokat megjelenítő WordViewer és Excel Viewer. E programok ingyenesen letölthetők ugyan, de a beszerzésükre és telepítésükre szánt időt szemérmesen le szokták felejteni a rendszertelepítés összidejéből.

[%TAB%]A Mac OSX ugyan számos olyan (kényelmi és biztonsági) szolgáltatást is kínál, ami a Windowsokból hiányzik, ám egyelőre nem jellemző, hogy egy tetszőleges Intel processzoros noteszgépen telepíthetnénk, így összeállításunkban sem kap nagyobb helyet.

Lépéselőnyben a Linuxok

Ami egyelőre nincs Windows alatt, az a Linux disztribúciók mindegyikének alap telepítőkészletében megtalálható és szintén ingyenesen frissíthető irodai (OpenOffice.org) programcsomag. Ez nem csupán egyenértékû alternatívája a Microsoft Office-nak, de azt felül is múlja biztonságban, mivel – egyelőre – nem tolonganak a StarBasic alapra fejlesztett programkártevők, s így a makrovírusok és script kártevők hada továbbra is a Windows és Microsoft Office rendszerek kiváltsága marad.

[%TAB%]A Sulinet Express keretében – az Albacomp jelzései szerint – a 2004-ben értékesített noteszgépek jelentos hányadát előre telepített (UHU) Linux rendszerrel vásárolták és emellett az IBM és a HP opcióként Linuxot is kínál noteszgépeihez.

[%TAB%]Az olcsó gépek között olyanokat is találunk, melyeket hivatalosan operációs rendszer nélkül árulnak. Ezek merevlemezén rendszerint egy FreeDOS partíció található, és a windowsos meghajtószoftvereket külön telepítő CD lemez(ek)en mellékelik. Ha új noteszgépünk egy korábbi számítógép leváltására érkezett, s az öreg gép kidobásra vagy eladásra kerül, akkor az új gép örökölheti a régi operációs rendszerét. Előfordulhat azonban, hogy a régi Windowsok (például a Windows 95, az első kiadású Windows 98 vagy az NT 4) nem képesek felismerni és használatba venni a beépített hardvereszközöket, mert a gyártó már nem készít ezekhez szánt meghajtó és kezelő szoftvereket. Ilyenkor többe kerülhet a takarékoskodás, mert sok időt vehet igénybe a rendszer felállítása és üzembe helyezése.

[%TAB%]Linux alatt – intelligens vagy buta terminálként, esetleg speciális kiszolgálói feladatokra – azok a régebbi asztali és notebook számítógépek is új életre kelhetnek, amelyek fizikailag ugyan még jó állapotban vannak, de túl kevés erőforrással (memória, háttértár, processzorsebesség) rendelkeznek a Microsoft által ma még támogatott aktuális szoftververziók (Windows 2000/XP, Office XP/2003) elfogadható sebességû futtatásához.

[%TAB%]Gondoljuk csak meg, ha egy olyan utazásra megyünk, ahol nagy az esélye, hogy noteszgépünket ellophatják, nem feltétlenül a család vagy a cég legértékesebb készülékét visszük magunkkal. Ilyen helyzetekre ideális egy régebbi, egyszerûbb kiépítésû notebook, amelyet egy USB pendrive-ról használunk – lásd [%A=http://mobilit.hu/index.php?do=news&t=n&data=326&cat=7%]Számítógép a kulcstartón[%A%] címû cikkünket.

Notebook vásárlás 1. – [%A=http://mobilit.hu/index.php?do=news&t=n&data=293&cat=13%]Nézopont kérdése[%A%]

Notebook vásárlás 2. – [%A=http://mobilit.hu/index.php?do=news&t=n&data=294&cat=13%]Súlyponti kérdés?[%A%]

Notebook vásárlás 3. – [%A=http://mobilit.hu/index.php?do=news&t=n&data=296&cat=13%]Képernyoméret, csatlakozók[%A%]

Notebook vásárlás 4. – [%A=http://mobilit.hu/index.php?do=news&t=n&data=297&cat=13%]Optikai meghajtók[%A%]

Notebook vásárlás 6. – Mire szolgál majd – minimálgép vagy erogép

Notebook vásárlás 7. – Akkutorna

Notebook vásárlás 8. – Dokkolók, portreplikátorok

Notebook vásárlás 9. – Bovítési lehetoségek