Húsz évvel ezelőtt alkalmam volt személyesen is találkozni az első hordozható számítógépek egyik jeles képviselőjével. – A laptopot egy szakmérnöki tanfolyamunk előadója hozta be számítógépes gyógyszertervezéssel foglalkozó szemináriumára. – Az -DOS alatt üzemelő, 8088 processzoros Kaypro 16 az akkori viszonyok között karcsúnak számított a maga 16 kilójával.

[%TAB%]A '90-es években súlyuk szerint kategorizáltuk a hordozható gépeket. Az asztali (desktop) számítógépek mellett kezdtek elterjedni a hordozható (laptop) gépek, és a folyadékkristályos képernyők fejlődésének (is) köszönhetően az A4-es írógéppapírnál alig nagyobb alapterületû noteszgépek is megjelentek. Ebben az időszakban fontos marketing-információ volt, hogy mekkora a noteszgépek tömege, ami az élvonalban apránként leapadt 3, majd 2 kg alá.

[%TAB%]De vajon fontos-e még, és mennyire az a pár dekányi különbség, ami a noteszgépek között ma még megvan? Hogy ezt a kérdést érdemben megválaszolhassuk, nem árt végiggondolni, hol, hogyan és mire használjuk kedvenceinket.

[%TAB%]

[%TAB%]A hordozhatóságra többféle okból is szükség lehet, például, ha valaki otthon is rendszeresen tovább folytatja irodai munkáját. Ekkor bizony nem hátrány, ha adatainkkal, megszokott beállításainkkal egyetemben a komplett számítógépet is magunkkal vihetjük. A rendszeres utaztatáshoz előnyös a kisebb súly, de ez csak akkor súlyponti kérdés, ha rendszeresen utazunk tömegközlekedési eszközökön, hiszen az autó ülésén vagy csomagtartójában szállított noteszgépeknél néhány deka ide vagy oda nem számít.

[%TAB%]Más a helyzet akkor, ha a munkahelyen a házon belül sokat kell mozognunk a noteszgéppel, mivel ilyenkor jelentősen megnövekszik a kisebb géptömeg fontossága. A rendszeres konferencia-látogatók – akár előadóként, akár hallgatóként – noteszgépüket például előadásokra és/vagy különböző bemutatókra viszik magukkal. Mivel ilyenkor általában sokat kell gyalogolni, a szállítás még akkor is komoly fizikai megterhelést jelenthet, ha kerekes hordtáskával visszük magunkkal gépünket és tartozékait.

A súlycsökkentés ára

Megválaszolandó kérdés tehát, mit is értünk mobilitáson, alkalmi vagy rendszeres utaztatást? Az előbbi esetben a súly, pontosabban a noteszgép tömege nem(lehet) komoly szempont a gépválasztásnál. A súlycsökkentésnek azonban rendszerint ára van, ami megjelenhet funkció csökkenésben, gyengébb, törékenyebb szerkezetben, rövidebb élettartamban, lassabb mûködésben, gyatrább billentyûzetben és sok más módon, amire érdemes gondolni, mielőtt belevágunk a több százezer forintos noteszgép-vásárlásba.

[%TAB%]Az újabb noteszgép modellekből a gyártók kispórolták a flopimeghajtót. A megoldás nem csupán érthető, de üdvözlendő is, hiszen a flopilemezek igen kevés esetben jelenthetnének alternatívát a CD/DVD lemezes, pendrive-okat vagy egyéb külső adattárolót használó megoldásokkal szemben. A flopiegység elhagyása azzal az előnnyel is jár, hogy megszabadulunk az egyik legnagyobb energiafalótól, s így még a beépített akku áthidalási ideje is megnövekszik. Azt persze valahogy meg kell oldani, hogy a korábban flopilemezeken tárolt dokumentumainkat, programjainkat elérhetővé tegyük flopi nélkül is.

[%TAB%]Egyetlen szûk keresztmetszet van e téren: a kulcslemezes másolásvédelemmel ellátott programokhoz külső (például USB csatolóra köthető) flopiegységről kell gondoskodni, vagy modernebb – például USB kulcsos – másolásvédelmet kell kérni.

[%TAB%]A súlycsökkentő technikák közé tartozik a könnyû mûanyagházak alkalmazása. Hátrányt ez csak akkor jelent, ha a strapabíróság rovására megy. Egy megfelelően kipárnázott merev, zsebekkel ellátott hordtáska mindenesetre ilyenkor is sokat javíthat a helyzeten.

[%TAB%]Egyes gyártók az általuk feleslegesnek ítélt csatlakozók lespórolásával is élnek. A legtöbb mai noteszgépen így csupán egyetlen -Card bővítőrést találunk, és többnyire a szabványos soros (RS232) csatlakozót is hiába keressük. USB csatolós eszközökkel sok mindent kiválthatunk, de sokkal olcsóbb és egyszerûbb ha nem kell újabb kiegészítő tartozékokat is magunkkal hurcolnunk.

[%TAB%]A legújabb generációs noteszgépek némelyikéről még az optikai háttértárolót is lespórolták, s az USB csatolós író külső (esetleg csak opcionálisan megvásárolható) eszközként áll rendelkezésre, vagy a dokkoló részeként. Akinek nem kell rendszeresen CD/DVD lemezeket használnia, az vélhetően örömmel megelégszik ezzel a megoldással is, mivel az alapgép nem csupán pár dekányi súlytól szabadul meg, hanem az élettartama is megnő, hiszen az optikai egység kiesésével már csak két fizikai mozgást végző egység marad a noteszgépben: a és a processzorhûtő.

[%TAB%]A csatlakozók közül egyre több esetben marad el a külső billentyûzet és egér fogadására alkalmas (egy vagy két) PS/2 csatlakozó. Sajnos hosszabb adatrögzítési feladatokhoz a noteszgépek többségének billentyûzete ma sem ideális választás. Külső billentyûzetként, illetve egérként így elsősorban USB csatolós eszközöket választhatunk, bár megjelentek már 8 ezer forint körüli árban az első USB csatlakozóhoz köthető PS/2 adapterek, melyek lehetővé teszik, hogy az évek során megszokott billentyûzetünket használjuk.

Mi mennyi?

A hirdetések többsége sajnos tévútra vezető félinformációkat tartalmaz. A megadott géptömegből – csalafinta módon – kifelejtik az akkumulátor, a tápcsatlakozó, a külső CD/DVD egység, a dokkoló, a különböző bővítőegységek és kábelek, a hordtáska és a géppel szállítandó gyári dokumentáció, valamint CD/DVD lemezek tömegét. Ezek többsége nélkül pedig hosszú távon még a legjobb noteszgép is csak használhatatlan ócskavas.

[%TAB%]A legkönnyebb, flopi- és CD/DVD egység nélküli modelleket ma egy-másfél kiló körüli tömeggel hirdetik, ami valóban nem tartozik a nehézsúlyú kategóriába. Modelltől függően 12-14, vagy szerencsés esetben 15 folyadékkristályos képernyőt kapunk, amelyen legalább 1024x768 pixeles felbontás érhető el, de akinek ez kevés, az beállíthat munkahelyén vagy otthon egy nagyobb méretû és felbontású hagyományos képcsöves vagy monitort, amit nem, vagy csak ritkán kell utaztatni, s ha eleve egy dokkolóhoz vagy portreplikátorhoz csatlakozik, akkor a noteszgép csatlakoztatása is csupán egy mozdulat.

[%TAB%]

[%TAB%]Érdemes sorra venni, hogy egy hosszabb utazásnál mi minden terhel(het)i a hordtáskát:

• és tápkábel (külföldi úton a megfelelő adapter is!),

• kábel a célállomás helyi hálózatához,

• telefonkábel a beépített modemhez,

• USB pendrive,

• USB memóriakártya-olvasó,

• USB vagy adapter,

• dokkoló vagy portreplikátor,

• külső billentyûzet és/vagy egér,

• gépkönyv,

• helyreállító, telepítő, adat- vagy mûsoros lemezek,

• tartalékakku.

[%TAB%]Ki-ki esetenként további eszközöket is bepakolhat, mint például nyomtatót, szkennert, CD íráshoz üres lemezeket, adatkábelt mobiltelefon és/vagy csatlakoztatásához stb. Ezek azonban nem olyan bővítmények, amelyeket legtöbbünk ne tudna fájdalommentesen nélkülözni.

[%TAB%]

[%TAB%]Sorozatunk további írásaiban olyan részletekkel fogunk foglalkozni, amelyek alapvetően befolyásolhatják kényelemérzetünket, s ezen keresztül noteszgépünk használhatóságát:

[%TAB%]

1. [%A=http://mobilit.hu/index.php?do=news&t=n&data=293&cat=13%]Nézőpont kérdése [%A%]

3. [%A=http://mobilit.hu/index.php?do=news&t=n&data=296&cat=13%]Képernyőméret, csatlakozók[%A%]

4. [%A=http://mobilit.hu/index.php?do=news&t=n&data=297&cat=13%]Optikai meghajtók – beépített vagy külső[%A%]

5. [%A=http://mobilit.hu/index.php?do=news&t=n&data=327&cat=13%]Az operációs rendszer[%A%]

6. Mire szolgál majd – minimálgép vagy erőgép

7. Akkutorna

8. Dokkolók, portreplikátorok

9. Bővítési lehetőségek