Lap tetejére
Hirek Tesztek RSS facebook
IT-Extreme hírportál
Érdekességek
MaxRay - 2005-06-26

Elhunyt Jack St. Clair Kilby, az integrált áramkör feltalálója.


A Texas Instruments vezérigazgatója, Tom Engibous úgy nyilatkozott egy beszédében: "Véleményem szerint egy maroknyi ember munkássága változtatta át a világunkat olyanná, mint amilyennek ma ismerjük, és ezek az emberek Henry Ford, Thomas Edison, a Wright testvérek és Jack Kilby voltak."
Kilby viszont nem volt öntelt, sőt, nagyon szerény és szûkszavú ember hírében állt. Egy 2000-ben adott interjújában így nyilatkozott: "A korábban Fairchild Semiconductornak dolgozó tudós, Robert Noyce 1959. július 30-án szintén benyújtott egy
IC
szabadalmat, egy olyan kialakítást fejlesztett, mely sokkal gyárthatóbbnak és használhatóbbnak tûnt, ezért ő is éppúgy megérdemelné a Nobel-díjat".
A két fél egyébként sokat vitatkozott, hogy ki is találta fel az
IC
-t, sokan azonban Kilby és Noyce közös érdemének tekintik. Kilby későbbi munkásága során is megmaradt igazi fejlesztő mérnöknek, és kulcsszerepet játszott a zsebszámológép, valamint a termikus nyomtató kifejlesztésében, ezenfelül több mint 60 elektronikai szabadalmat tudhatott magáénak.
Kilby érdeklődése az elektronika iránt már korán megmutatkozott. Kilby apja egy kis energiatársaságot vezetett, melynek alkalmazottai elszórtan dolgoztak Nyugat-Kansasban. Amikor egy komoly jégvihar tönkretette az elektromos- és telefonvezetékeket, Kilby apja rádióamatőrök segítségével kommunikált alkalmazottaival, ami egy életre felkeltette a fiatalabb Kilby érdeklődését az elektronika iránt. Az illinoisi egyetemen tanult, de tanulmányit félbeszakította, és belépett a hadseregbe a II. világháború idején, és csak a háború után, 1947-ben diplomázott. Utána a Milwaukee-ban lévő Centralabhoz került, ahol először dolgozott tranzisztorokkal.
A fordulópont akkor következett be az életében, amikor belépett a Texas Instrumentshez 1958-ban. A nagy felfedezés 1958 nyarán történt, amikor Kilby legtöbb kollégája nyaralt, ő pedig bent dolgozott új találmányán.
"Egy asztalnál ültem, talán egy kicsit tovább maradtam ott a szokásosnál - nyilatkozta Kilby egy interjúban. - A legfontosabb része még azon a napon elkészült, amikor pedig befejeztem a munkát, a füzetemben lévő néhány vázlatot és rajzot megmutattam a főnökömnek, aki először egy kicsit szkeptikusan fogadta a dolgot, de felismerte fontosságát."
Az első prototípust 1958. szeptember 12-én mutatta be, amely hamarosan gyökeresen megváltoztatta az egész iparágat. Kilby nagyon magasra tornázta fel magát a ranglétrán, de 1970-től független tanácsadóként dolgozott a TI-nél, és későbbi, 1983-as visszavonulása után is megmaradt a cég tanácsadójának.
Kilby azon 13 amerikai közé tartozik, akik megkapták a National Medal of Science és a National Medal of Technology díjakat, melyek a legmagasabb technikai díjak az USA-ban. 1993-ban Kyoto Prize in Advanced Technology-díjjal jutalmazták, ezenfelül 1989-ben odaítélték neki a világ legmagasabb mérnöki kitüntetését, az első Charles Strak Draper-díjat is.