Lap tetejére
Hirek Tesztek RSS facebook
IT-Extreme hírportál
Számítástechnika
Zsiraf - 2005-06-16

Vannak sokan ebben az országban, akik már használtak vagy láttak GPS-t mûködés közben. De még többen, akik nem. Nekik készült ez az összefoglaló. Mi az a GPS...



Mi az a GPS?

[%TAB%]A legtöbb ember számára a
GPS
a vevőkészüléket jelenti, mely a használó helyzetét határozza meg, irányítja vagy navigálja egy adott cél felé. A GPS (Global Positioning System - mûholdas helymeghatározó rendszer) ennél picit több, a Föld körül adott pályákon keringő mûholdak és földi ellenőrző állomások összessége, meg a felhasználó által használt vevőkészülék. Persze, a felhasználó ezeket általában nem látja, csak a saját vevőkészülékét, mely „égi" segítséggel megmondja vagy nem mondja meg, hogy éppen hol van.

Ki használhat GPS-t?

[%TAB%]Bárki, akinek van hozzá szükséges GPS vevője. A rendszer az USA tulajdonában van, de már évekkel ezelőtt engedélyezte a szabad polgári felhasználást. A rendszer használata ingyenes, de háborús helyzetben korlátozhatják, zavarhatják az általa szolgáltatott jeleket. A pontosság, egyszerûség és olcsóság miatt nagyon sok polgári vállalkozás használja már, így nagy a gazdasági nyomás a hadsereg felé, hogy továbbra is engedélyezze a rendszer használatát, ezért nem kell félnünk a mûholdjelek hiányától. Egyébként Oroszországnak is van egy többé-kevésbé kész, hasonló rendszere, de nem nyílt, és az Európai Unió is tervezi saját mûholdak felbocsátását.

[%NEWPAGE%]

Hol lehet
GPS
-t használni?


[%TAB%]Elvileg bárhol - ez egy „interkontinentális" rendszer, elvileg a teljes bolygónkon egyformán használható -, ahonnan közvetlen rálátás van kellő számú (minimum 3-4) mûholdra. Vannak olyan helyek, ahol sosem lehet venni ezeknek a mûholdaknak a jelét, és vannak olyanok is, ahol csak bizonyos napszakokban. A GPS rendszert alapvetően légi és tengeri használatra fejlesztették ki, melyeknek közös jellemzője, hogy az égbolt elég nagy része látszik a tartózkodási helyről. A Föld felszínéről is általában mûködik a helymeghatározás (pl. sík vidékek, széles utak), de meredek hegyoldalak, magas házak mellett, illetve sûrû lombok alatt egyes vevőkészülékek számára már gyenge a mûholdjelek erőssége. További gondot jelenthet az elektromos árnyékolás, ami pl. egy autó fémgőzölt szélvédője lehet. Ilyenkor külső antenna használatával lehet mûködésre bírni vevőnket.

Mire jó egy GPS?

[%TAB%]Alapvetően a GPS csak annyit tud, hogy meghatározza a vevőkészülék antennájának földrajzi helyzetét. Az így kapott számok az átlagembernek semmit sem mondanak, de a vevőkészülék-gyártók már nem is ezt hangsúlyozzák, hanem elhelyezik beépített térképen ezt a pontot. Két alapvető üzemmódban használhatjuk a GPS-t: nyomkövetésre és navigációra. Nyomkövetésnél adott időközönként eltárolja a készülék a pozícióinak sorozatát, amit azonnal vagy később le lehet kérdezni. Így mûködnek a lopott autókat kereső és flottakövető rendszerek. Itt valami központban, ahova befut a jel, kerül rá térképre a pozíció, a jármûben nincs szükség a mért pozíció láthatóvá tételére. A másik fő felhasználás a navigáció: az aktuális pontból eljutni a célpontba a GPS irányítása alapján. A célpont megadása történhet listából kiválasztva (készülék által valahonnan már ismert pont), cím szerint (utca, házszám szintû térképről), de földrajzi koordináták szerint is. Felhasználó szempontjából praktikus a minél részletesebb térkép és a minél több előre eltárolt úgynevezett „érdekes pont" (szállások, éttermek, benzinkutak, múzeumok, stb.). A navigáció kétféle lehet: légvonalbeli és útvonaltervezős. Étvonaltervezés esetén a térkép alapján a készülék megkeresi a leggyorsabb vagy legrövidebb utat a közlekedési szabályokat figyelembe véve. Van egy harmadik, vegyes üzemmód is: egyes készülékek a már bejárt úton végig tudják vezetni használójukat oda is, vissza is. A GPS vevő végül is egy számítógép, melynek tudását a programja határozza meg, egyes készülékeken ez a program az idők folyamán újabb, nagyobb tudásúra cserélhető. A térkép és a pontadatbázis általában szintén frissíthető, aktualizálható.

Hogyan használható egy GPS?

[%TAB%]Bekapcsolva a GPS-t, adott idő elteltével, ami a készüléktől és a körülményektől függ, (amennyiben navigációs változat) a készülék megmutatja, hogy hol vagyunk. Ezután, valahogy megadhatjuk, hogy hova szeretnénk eljutni. A készülékeken általában kevesebb gomb van, mint betû az
ABC
-ben, ezért a szöveget valamiféle virtuális billentyûn kell megadnunk, kivéve a notebookos rendszereken. Nem kell megijedni, általában van 1-2 funkciógomb, valami navigálógomb és kiválasztó-, valamint visszalépőgomb. Használata nem bonyolultabb egy mobiltelefonnál. A készülék, miután megadtuk célunkat, azonnal vagy kis várakozás után elkezdi mutatni, hogy merre menjünk. Mutathatja térképen, jelezheti a szükséges fordulókig hátralevő távolságokat, és természetesen a fordulókat. A fordulók jelzésének legbarátságosabb módja, ha „beszél" hozzánk a GPS, pl.: „körforgalom, 200m, második kijárat". Így nem kell a képernyőt bámulni, maximálisan a vezetésre lehet koncentrálni, és a navigátor csak gép, tehát mindig időben szól, és sosem feledkezik meg róla, nem fárad. Viszont, mivel navigátorunk egy gép, nem fog tanulni, ha rosszul ismer egy kereszteződésben egy behajtani tilos táblát, akkor akár minden nap arra akar majd küldeni, tehát nem kell mindenben rá „hallgatni”. Elképzelhető olyan eset, hogy valamiért nem arra megyünk, amerre a GPS vezetne, ekkor a korszerûbb készülékek újratervezik az útvonalat, és a továbbiakban az új terv szerint próbálnak irányítani.

A hazai GPS felhasználók tábora mára elég jelentőssé nőtt, miután egyes célkészülékekben és navigációs programokban is megjelent a magyar nyelv és a magyar navigációs hang, ami nekünk, magyaroknak eléggé megkönnyíti a használatot.

[%NEWPAGE%]

Milyen pontos egy GPS?

[%TAB%]A rendszer pontosságának két korláta van: a helymeghatározás pontossága és a pozíció-információ frissítési gyakorisága. A második egyszerûen azt jelenti, hogy legsûrûbben másodpercenként tudunk friss pozícióhoz jutni. Ha 60km/h-val haladunk, akkor másodpercenként 16-17 méter távolság megtételét jelenti, 120km/h-val, több mint 30 métert. Gyorsabban pedig mindenki tudja (főleg a rendőrök), hogy csak a repülő megy… Ez azt jelenti, hogy legalább ekkora hibával mérjük a helyzetünket. Számít ez? Szerintem nem (de mindenki döntse el magának), mert az eredményes emberi reagálás ideje alatt jóval nagyobb távolságot tesz meg a jármû, pl. fékút. Lényeg, hogy a navigáló GPS előre szóljon a fordulókról. A másik korlát az állóhelyben történő helymeghatározás. Ez alapban 5-15 méternél kisebb hibával történik. Sok tényezőtől függ: hány mûholdat lát a készülék, ezek hogyan helyezkednek el az égen, milyenek a mûholdvételi körülmények, milyen sokáig volt az adott helyen a készülék. Felhasználástól függ, hogy ez a hiba mennyire kritikus. Ha autónkat szeretnénk megtalálni egy hordozható GPS-szel, amennyiben 15 méterről körbenézve nem találjuk meg, akkor vagy vakok vagyunk vagy ellopták…(, és akkor jó, ha van benne nyomkövető is, különben jó eséllyel sosem látjuk viszont). Viszont, ha egy csövet szeretnénk megkeresni a föld alatt, akkor nem árt hosszabb mérést végezni, esetleg átlagolni is, mint egy 30 méter átmérőjû (+/- 15m) gödröt ásni egy rövidke mérés után… Vannak már hibajavító mûholdak is az égen, melyek körülbelül felére csökkentik a mérési hibát, de vevőkészülékünk számára láthatóságuk rosszabb, mint a többi GPS mûholdé, és kevesebb is van belőlük. Érdemesebb az alaprendszerre számítani. Ésszefoglalva: bele kell törődni, hogy a rendszer méteres nagyságrendû hibával dolgozik, ami különféle módszerekkel csökkenthető, de sosem nullára.

Milyen formában találkozhatunk GPS-szel?

[%TAB%]Legfeltûnőbb az autók mûszerfalán elhelyezkedő 10 centiméternél nagyobb átlójú képernyő. Ezek a rendszerek sokat tudnak, és még többe kerülnek. Nagyszerûen mûködnek a klasszikus Nyugat-Európában meg az USÁ-ban, de egy sor volt szocialista országhoz a mai napig nem kapható térkép. A magyar nyelv írásban és szóban szintén hiánycikk. Ne higgyünk a kereskedőnek, hogy fél-egy év múlva kész lesz. Több éve ígérik ugyanígy… Ezért sok autóban van a mûszerfalon vagy a szélvédőn egy tartószerkezet, mely egy kis kütyüt tart általában a vezető látómezejében. Ez egy általánosan gyártott GPS vevő, vagy egy PDA, melyen navigációs program fut. Ezekhez már létezik korrekt Magyarország térkép, és általában a magyar nyelvet is folyékonyan írják-beszélik. Persze egyes készülékeknek néhol picit furcsa a tájszólása, de mégis eléggé magyar… A térképek több száz vagy ezer települést tartalmaznak utcaszinten, és a térképekre az utakat GPS-es bejárás után viszik fel, így azok a mérési hibán belül a tényleges helyükön vannak. És egy autóba beépített készülék miért nem tudja még mindig ezt? Három oka van: pénz, pénz és pénz…

Ha elvonatkoztatunk kedvenc jármûvünktől, akkor kószáló emberek kezében is láthatunk kézi GPS vevőket. Ezek a vevők inkább célkészülékek, ütés- és vízállók, a szó valódi értelmében. Kirándulók, hegymászók, de katonák és különleges mentők is használnak ilyet. Ék azok, akiknek a mért koordináták is mondanak valamit, mert papírtérképet is használnak. Számukra léteznek úgynevezett topográfiai és turistatérképek, melyeknél az útvonaltervezés kevésbé szempont, inkább a helymeghatározás. Természetben kóborló embernél láthatunk
PDA
-s megoldást is, de ritkábban, a sérülékenysége miatt.

Láthatunk még földmérőt ácsorogni állványos szerkezete mellett, amiről azt kell tudni, hogy hosszan mér, pontosan és nagyon drága.

Ha hajó vagy repülőgép vezetőállásába eljutunk, akkor ott is van esélyünk GPS-t látni. Mindkét esetben speciális térképeket és egyedi funkciókat használnak a készülékek. Egy hajós változat például vízmélységet mérhet, víz alatti tárgyakat kereshet radarral, de veszélyes hely megközelítésére vagy sodródásra figyelmeztethet riasztással. Repülős változat figyelmeztethet a légifolyosó elhagyására, de segíthet a leszállásban is. Ezek szintén drágább készülékek, de egy hajó vagy repülő sem olcsó.

És van, amit nem látunk: az autókba beépített nyomkövető. Ami ezekből látszik, az a központba befutó információ az aktuális helyzetről és az amatőr tolvajok kezén a bilincs…

Miért jó, ha van GPS-ünk?

[%TAB%]Mert elvileg mindig tudjuk, hogy merre járunk. Mert idegen helyen is olyan biztonsággal közlekedünk, mint a szomszéd utcában. Mert a GPS segítségével annyi érdekes helyet találhatunk meg egy idegen városban, amennyit szülővárosunkban sem ismerünk. Mert idegen helyen leparkolt autónkhoz kézi GPS-szel bármikor visszatalálunk. Mert nyomkövetővel felszerelt autónkról mindig tudjuk, hogy merre van. És még ezernyi okot fel lehetne sorolni, de ki kell próbálni és látható, hogy egy ilyen csodálatos kis szerkezet mennyit segíthet nekünk úton-útfélen…

Továbbá, sosem fordulhat már elő az, ami a II. világháború elején rendszeres volt, hogy a sok eltévedt angol bombázó olyan össze-vissza szórta Németországot bombákkal, hogy a németek sosem tudták meg, mit is akartak bombázni…

És miért rossz, ha van? Mert így nincs okunk megkérdezni azt a csinos lányt az út mentén, hogy merre is menjünk tovább…